Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (Szolnok, 2015)
Történettudomány - Bagi Gábor: Adatok, megjegyzések Jász-Nagykun-Szolnok megye agrártörténetéhez a honfoglalástól a polgári forradalomig (895–1848)
TISICUM XXIV. - TÖRTÉNETTUDOMÁNY a makói tőzsérek múlták felül! Egyikük, Jász Pál még 3.400 marha- és 1.200 birkabőrt is kivitt, majd 1571-ben és 1573-ban a jászberényi Poroszló Mihály három alkalommal 12.000 bárány- és 1.232 marhabőrt szállított. Mezőtúr szerepe ekkor még Berénynél kisebb volt, de a Vácott vámolt 30.248 marha 15, a 938 ló 16, és a 24.990 juh 10%-át megyénk települései adták.86 A herényi török várépítés azonban utóbb a helyi kereskedelmet visszavetette, sőt számos tehetős helyi család is a Felvidékre menekült. Mezőtúr zavartalanabból fejlődött, bár innen is költöztek el vagyonos polgárok. Egyes vélemények szerint 1569-ben Mezőtúrról költözött Habsburg területre Thököly Sebestyén is, a híres grófi család alapítója. Két évtized múlva az érsekújvári hídvámjegyzék az állatkereskedelemben már másfél tucat megyei települést említ, de emellett már Mezőtúr egyértelmű vezető szerepét és Jászberény nyilvánvaló visszaesését bizonyítja. Előbbi 1586-ban 1.433,1588-ban 5.359 állattal a hódoltság harmadik fő marhaexportáló települése volt. 1586-ban az elvámolt 33.144 marhából 4.179, a 2.200 juhból 900 esett megyénk területére, míg 1587/88-ban a 83.061 marhából 9.030, a 17.980 juhból 5.750. A juhexport számszerűen alacsony mértékét a marhával szemben az magyarázhatja, hogy a török - a hadsereg és a polgári lakosság - inkább juhot, mintsem marhahúst fogyasztott. Ez a tényező bizonnyal az állomány átalakulására is hatással volt. A megyénk azonban természetesen nem csak mezővárosokból állt. A terület egészére leginkább az igen részletes török szandzsákösszeírások alapján következtethetünk, amit a jóval töredékesebb magyar források is jól kiegészítenek.87 1570/80 táján a megye területén (több szultáni birtok, Mezőtúr, Fegyvernek nélkül) a törökök mintegy 3.200 családot és kaput vettek számba. Ez minimum 20-30.000 lakost (vagy inkább a száz évvel korábbi népességet megközelítőt) jelenthetett, akik török földesuraiknak jogszerűen legalább más- félmillió akcse (kb. 40-50.000 forint) értékű termény- és készpénzadót fizettek. Az itteni gabonatermés mintegy 280.000 kila búzát (egy kila búza = 25,65 kg), 130.000 kila kevert gabonát és 70.000 kila árpát (egy kila árpa = 22,25 kg) tehetett ki. A jelek szerint a búza és a kevert gabona jelentősebb része a Jászságra és környékére esett, míg árpát inkább csak a Tiszántúlon vettek számba. A hordóadó - a behozott boroshordók utáni 50 akcse - alapján számított 310 hordó bor a helyi szőlőtermesztés gyengeségére, problémáira utal. Az őrlőkapacitás a megadott 63 malomnál és a 128 kőnél bizonnyal jóval nagyobb lehetett. Sajnos az állatállományon belül épp a szarvasmarha esett ki a felvételekből, amely ebben az időben az Alföld legfontosabb kereskedelmi cikke volt. Bár az az átszámítás módja egyes tételeknél olykor szandzsákonként is változott, az adóztatott sertések száma 22-23.000, a méhkasoké 19-20.000 lehetett, a juhoké (a bárányokkal együtt) pedig talán elérte a 80.000 darabot is A megye gazdasága a török defterek szerint az 1570-es évek végén88 Tisza mente Jászság Nagykunság Összesen egység % egység % egység % Jövedelem (akcse) 1.017.154 66,3 315.790 20,6 199.217 13,0 1.532.161 Család 1.586 49,0 1.023 31,6 627 19,3 3.236 Kapu 1.447 45,4 1.023 32,1 714 22,4 3.184 Búzatized (kila) 12.686 45,3 9.666 34,5 5.637 20,1 27.989 Árpatized (kila) 4.842 66,62.424 33,3 7.266 Kevert tized (kila) 5.545 41,7 5.418 40,7 2.322 17,4 13.285 Sertés (akcse) 23.623 52,2 8.722 19,2 12.851 28,4 45.196 Juh (akcse?) 29.961 70,212.710 29,7 42.671 Báránytized (db) 884 28,8 1.961 64,0 215 7,0 3.060 Méh (akcse) 20.904 56,0 9.010 24,1 7.384 19,7 37.298 Hordóadó (akcse) 9.055 58,5 3.385 21,8 3.035 19,6 15.475 Malom/kő 44/93 69/72 5/9 7/7 14/26 10/20 63/128 87 A magyar adóösszeírásokon alapuló munkák közül fontos N. KISS István ________________________ I960.; BÁN Péter 1984.42-66. 86 KOCSIS Gyula 1986.25-52.; KOCSIS Gyula 1993.287-359.; KOCSIS Gyula 88 A táblázathoz felhasznált munkák: KÁLDY-NAGY Gyula 1982.; uő 1985.; 2005.134-142. ÁGOSTON Gábor 1988.221-296.; uő 1989.191-288. 228
