Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (Szolnok, 2015)
Történettudomány - Méri Tibor: Frígek a görög történeti hagyományban
TISICUM XXIV. - TÖRTÉNETTUDOMÁNY mény Dionüszosz archaikus és pánhellén jellegét bizonyítja.24 Tényként kezelhetjük, hogy egy lineáris B írásos püloszi töredéken megtalálták Dionüszosz nevét (di-wo-nu-so-jo). A téma egyik legjelentősebb kutatója, Walter Otto is az utóbbi nézetet vallja, és talán a mükénéi felfedezés is őt igazolhatja.25 Egyelőre azonban nincsenek még konkrét és teljesen cáfolhatatlan bizonyítékok Dionüszosszal kapcsolatban, és bárhogyan is került be az olümposzi istenek közé, azt elmondhatjuk, hogy kultusza igen jelentős változást hozott magával. Ábrázolása rendkívül színes palettán mozog. Gyakran ábrázolják bika vagy kecske formájában, de az is előfordul, hogy csak egy szőlővessző utal a tiszteletére. Sorozatos meghalása és újjászületése sem jellemző az archaikus görög istenekre. Dolgozatom eme részében megpróbálom végigkísérni Dionüszosz születését és az életében - és egyben halálában - végrehajtott cselekedeteit, valamint az ezekhez a cselekedetekhez kapcsolódóan kialakult kultuszokat. Személyisége és tulajdonságai gyakran váltakoznak, aminek köszönhetően elég nehéz behatárolni a hozzá kapcsolódó kultikus tiszteletet a Balkán-félsziget egészén és az Égei-tenger keleti partvidékén. A hozzá kapcsolódó szertartások bizonyos tekintetben hasonlítanak egymáshoz, ahogy azt majd később látni is fogjuk, de egyben jelentős különbségeket is tapasztalhatunk bennük. Az élet és a halál misztériuma Dionüszosz tekintetében szorosan összefonódik egymással. James G. Frazer szerint az évszakok váltakozásával is összefügghet. Az emberek fájdalmasan figyelték, ahogy az ősz és a tél közeledtével minden elhal, majd a tavasz eljövetelével újjáéled a természet. A bánat és az öröm, a vidámság és a kétségbeesés folyamatos váltakozása a szertartásokban arra utal, hogy nagyon komoly és mély érzelmeket váltott ki az isten tisztelőiből.26 3. b) Dionüszosz születése és cselekedetei A mítosz szerint apja Zeusz volt, aki számos, titánoktól vagy istenektől származó nimfával hált együtt. Miután megszületett az emberiség, a főisten halandó nők társaságát is kereste. Ilyen kapcsolatokból négy nagy olümposzi istent nemzett házasságon kívül. A négy isten egyike volt Dionüszosz. Felmerül az első kérdés, vajon ki lehet Dionüszosz édesanyja. Erre vonatkozólag többféle feltevés is napvilágot látott. Egyesek szerint ló, Inakhosz argoszi király leánya lehetett, aki elbűvölő szépségével rabul ejtette Zeuszt. Más feltételezés szerint Perszephoné az édesanyja, akivel Zeusz kígyó alakban hált. A történet szerint miután Perszephoné világra hozta Dionüszoszt, a csecsemő azonnal az apja nyomdokaiba lépett és felmászott a főisten trónjára. A szarvas csecsemő villámokat lóbálva ült az emelvényen. Miközben Dionüszosz a tükörben nézte önmagát, a titánok késsel támadtak rá, amiért Zeuszt utánozta. A csecsemő azzal, hogy különféle alakokat öltött, egy ideig túl tudott járni a titánok eszén. Végül amikor egy bika alakját vette fel, ellenfelei késeikkel darabokra vágták.27 Egy második, római eredetű legenda szerint28 Dionüszosz Jupiternek, Kréta királyának volt a törvénytelen fia. A király egy nap külföldre távozott, és a trónját ideiglenesen fiára bízta. Mostohaanyja, Juno gyűlölte a gyermeket, és nem nézte jó szemmel, hogy férje rábízta a hatalmat. Jupiter bízva hűséges testőreiben nyugodt volt, és abban a tudatban ment el, 24 ELIADE, Mircea 1.1994.311. 25 ELIADE, Mircea 1.1994.311. 26 FRAZER, James G. 1994.260. 27 FRAZER, James G. 1994.262. 28 FRAZER, James G. 1994.262. hogy fia biztonságban van. Azonban Juno lefizette az őröket, akik ezután már nem figyelték tovább a gyermeket. A mostohaanya csörgőkkel és egy tükörrel mulattatni kezdte Dionüszoszt, aki védtelené vált. A titánok rárontottak a gyermekre, darabokra vágták, megfőzték és meg is ették. Minerva, Dionüszosz nővére részt vett az árulásban, de mégis megőrizte a gyermek szívét, amit odaadott a hazatérő királynak. Jupiter halálra kínozta a titánokat, a szívet pedig az elvesztett fia tiszteletére emelt szoborba foglalta bele. A két történetben megfigyelhetünk hasonlóságokat, de a különbségek is jól látszódnak. A legfontosabb különbség, hogy az első történet az Olümposzon, az istenek székhelyén játszódik, míg a második, Krétán, a halandók földjén. Jupiter és Juno mint halandó személyiségek valamelyest racionalizálják a második történetet. Az említett két mítoszban a féltékeny feleség a felbujtó, és a titánok a gyilkosok, akik mindkét esetben ugyanolyan embertelen kegyetlenséggel ölik meg a gyermeket. Azonban a máig elfogadott verzió szerint29 Dionüszosz Zeusz és egy királylány, Szemeié, Kadmosz thébai király leányának gyermeke. A történet szerint Zeusz halandónak álcázta magát, és titokban folytatott viszonyt a királylánnyal. Héra, Zeusz felesége azonban rájött férje hűtlenségére. Öreg szomszéd néninek álcázta magát, és azt tanácsolta Szemeiének, hogy vonja kérdőre titokzatos szeretőjét. A lány így is tett, és kérte a férfit, hogy fedje fel igazi isteni alakját. Zeusz azonban visszautasította kérését és mérgében villámaival halálra sújtotta. Szemeié ekkor már hat hónapos terhes volt. Tragikus halála közben azonban idő előtt megszülte gyermekét. Hermész megmentette az újszülöttet, és belevarrta Zeusz combjába, aki még három hónapig hordta, mielőtt újra világra jött. E történet szerint valóban „kétszer született” istennek tekinthetjük Dionüszoszt, azzal a különbséggel, hogy másodjára már Zeusz hozta a világra. Dionüszosz szarvakkal és kígyókoszorús fővel született. A csecsemőt Héra parancsára a titánok megragadták és darabokra tépték, majd egy üstben megfőzték. Nagyanyja, Rheia azonban megmentette, és újra ösz- szeillesztette testrészeit. Dionüszosz megmenekült, de élete következő szakasza elég hányatott volt. Zeusz parancsára Hermész kossá változtatta, és a helikoni Nüsza hegyén élő nimfákra bízta. Miután Dionüszosz felnőtt, Héra rájött, hogy ki is ő és őrültséggel sújtotta. Ennek következtében az isten, a nevelője Szilénosz - akit a Midászról szóló mítoszban ismerhettünk meg - és még számtalan szatír útra kelt, és bejárta az egész világot. Kísérői fenyőtobozvégű, borostyánnal körülfont pálcával, kardokkal, kígyókkal és félelmetes lármát csapó tülkökkel voltak felszerelve. Útjuk Egyiptomban kezdődött, ahol a Líbiában élő amazonok segítségével legyőzték a titánokat, és visszaállították az elűzött Ammón király hatalmát. Az egyiptomi hadjárat volt a legelső hadi sikere Dionüszosz- nak. A hatalmas győzelemtől megrészegülve folytatták útjukat India felé. Átkeltek az Eufráteszen és egy Zeusz által küldött tigris segítségével a Tigriszen is. Meghódította Indiát, és a népét megtanította a szőlőművelésre. Ezek után Dionüszosz Frígián keresztül visszatért Európába. A hazatérés sem volt zökkenőmentes, mert az úton amazonok támadása érte őket. Dionüszosznak sikerült megtörnie az ellenség harci morálját, és a döntő ütközetben legyőzte az amazonokat. Egyik hordájukat Artemisz templomába kergette, ahol még ma is utódaik élnek Pauszaniasz szerint.30 Nagyanyja megtisztította a gyilkosságok bűnei alól, amelyeket őrültségében követett el. 29 GRAVES, Robert 1.1981.74. 30 GRAVES, Robert 1. kötet 1981.147.; PAUSZANIASZ VII. 2.4-5. 214
