Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (Szolnok, 2015)
Történettudomány - Méri Tibor: Frígek a görög történeti hagyományban
TISICUM XXIV. - TÖRTÉNETTUDOMÁNY A hely a következő területeket foglalja magába: • a 10-12 hektáron elterülő felsőváros dombját, • a kisebb területű, 3-4 hektáros Kügük Höyük dombot, mely határos a délkeletre fekvő erődítménnyel és a helyenként megmaradt városfallal, mely további mintegy 10 hektárt jelent, • valamint egy Kr. e. VI-IV. századi, 20-30 hektáron elterülő külső városrészt, amely a Sakarya folyó szemközti partján helyezkedik el. A folyó mindkét partján a völgyre néző lankás lejtőkön a dombtól 1 -5 km-re, körülbelül 100 különböző méretű, Kr. e. az I. évezredben létrejött temetkezési hely (tumulusz) található. A beazonosított terület Gordion, Frígia fővárosa. Erre többek között a régészeti kutatásokból és a földrajzi elhelyezkedésből következtethetünk, a gazdagságra pedig a temetkezési helyekből és magából a városból. A régészek által vezetett első ásatásra Gordionban 1900-ban került sor, amely során számtalan árkot ástak a Kügük Höyük dombnál, és feltártak 5 sírhelyet. Később a Pennsylvaniai Egyetemi Múzeum „Gordion csoportja” 1950-ben kezdte meg a munkálatokat a területen, Rodney S. Young irányításával, aki 1950 és 1973 között 17 idényben vezetett ásatásokat. Körülbelül 2,5 hektárnyi területet tártak fel hatalmas építményekkel és hozzá kapcsolódó szolgáltatási egységekkel együtt, ezenkívül további 29 sírhelyet is feltártak. Néhányat közülük korábban már kiraboltak, a többi viszont érintetlen maradt, köztük a legnagyobb, feltehetően királyi sírhely, az MM jelű sírdombon, amely manapság 300 méter átmérőjű és 53 méter magas, de eredendően sokkal mélyebb, körülbelül 200 x 70 méteres lehetett. A Kügük Höyük és a különböző sírhelyek feltárása során több Kr. e. I. és II. évezredben létrehozott temetőt és lakhelyet is találtak. Young 1974-ben váratlanul bekövetkezett halála után K. DeVries (1974- 1987), majd G. K. Sams (1987-től napjainkig) vette át a Gordiont feltáró csoport igazgatói munkáját, az elemzéseket, a konzervációt és az ásatások eredményeinek publikálását. 1988-89-ben az ásatásokat M. M. Voigt irányította. A cél ekkor az volt, hogy részletes kőzettani következtetést vonjanak le a növényi és állati leletekből, melyek a középső bronzkortól kezdve egészen a késő hellenizmusig terjedtek (Kr. e. kb. 1500-150), különös figyelmet fordítva arra, hogyan alakultak át a rétegek a késő bronzkortól a korai vaskorszakig. W. M. Sumner vezetett továbbá régészeti feltárást 1990-ben és 1992-ben annak érdekében, hogy megvizsgálják, milyen területi elrendezési formák alakultak ki. Voigt a kutatások eredményeit 1993-1997 között összegezte T. C. Young közreműködésével, a figyelmet elsősorban a város fejlődésére fordítva, a fríg kortól kezdve a hellenizmus korán át a római császárkor elejéig. Tóbb árok is feltárásra került ekkor a felsővárosban, a Kügük Höyük dombokon és a külső városrészben egyaránt. Andrew Goldman és Lisa Kealhofer 1996-ban Sumner korábbi kutatásainak eredményeit felhasználva a külső városban végzett intenzív kutatómunka után egy részletes helyi vizsgálatot indított. R. S. Young feltárásaiból származó tárgyak konzerválása éveken keresztül folyt G. K. Sams és Jessica Johnson vezetésével, és több tárgyat is kiállítottak a helyi múzeumban. A temetkezési helyek R. S. Young által vezetett feltárása során előkerült fatárgyak konzerválására Ankarában került sor Elizabeth Simpson vezetésével. A kutatás az új évszázadban is folytatódik, számos több irányban szakosodott kutató segítségével, akik hozzájárulnak a növekvő és néha változó ismereteinkhez, továbbá segítenek a komplex és sokrétű hely megismerésében. A terület legkiemelkedőbb régészeti felfedezése 1957-ben, a hetedik idényben végzett ásatás során történt, amikor Rodney Young irányításával a feltáró csoport a terület legnagyobb sírdombját fedezte fel, mely ott található, ahol Gordiosz király leghíresebb fia, Midász király beazonosított sírja is elhelyezkedik. (3. Kép) 3. A legnagyobb, több mint 50 m magas gordioni tumulusz mai bejárata (Fotó: dr. Buhály Attila) A kutatócsoport tagjai a sírdombon egy fúrószerkezetet használtak, hogy mélyebbre fúrjanak a domb belsejében. Mintegy 40 méterrel lejjebb a felső rétegektől egy 5 x 6 méteres kamrát találtak, amelynek falazatát és mennyezetét dupla falú farönkök és gerendák alkották - mai ismereteink szerint ez a legkorábbi érintetlen faszerkezet. Hogy az ásatást végzők eljussanak a kamrához, egy vízszintes árkot ástak a domb oldalába, majd alagutat fúrtak a farönkökön és gerendákon keresztül. A gerendafalat áttörvén a kutatók csodálatos látvánnyal szembesültek: a lábaik előtt hevert egy tetem, melyet egyedi rönkkoporsóban ravataloztak el, vastag, festett textilrétegeken. (4. Kép) A csontok vizsgálatából kiderült, hogy egy 60-65 év körüli férfitetemet találtak. A kutatók a sírban talált személyt először Midász királlyal azonosították, a következők alapján: • a sír gazdag tartalma, • korabeli asszír feljegyzések, melyek egy bizonyos Mita királynak a kelet-anatóiai Muskiban történő uralkodásáról szólnak. A királyi sír konzerválása nagy jelentőségű, mivel az ősi anyagok hamar elbomlanak és megsemmisülnek. Habár a király holtteste már korábban 210
