Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (Szolnok, 2015)

Néprajztudomány - Tóth Zsanett: Lakberendezési szokások a XX. század második felében Tiszaderzsen

TÓTH ZSANETT: LAKBERENDEZÉSI SZOKÁSOK A XX. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN TISZADERZSEN

Irodalom

DANKÓ Imre

1982. Vályog. In: Magyar néprajzi lexikon 5. (Főszerk.: ORTUTAY Gyula) Budapest. 475-476.

FILEP Antal

1980. Középmagyar háztípus. In: Magyar néprajzi lexikon 3. (Főszerk.: ORTUTAY Gyula) Budapest. 320-326.

GÁDOROS Lajos

1976. A lakás berendezése és méretezése. Budapest.

KISZELOVICS Ildikó

2005. Tiszaderzs Község Településrendezési Terv. Szolnok.

PELLANDINI-SIMÁNYI Léna

2008. „Jaj, mama, minek őrződ ezt a sok kacatot?”. A berendezési tárgyakhoz kötődő értékrezsimek változásai. In: Replika. 63. 197-226.

S. NAGY Katalin

1979. Eredmények a lakáskultúra vizsgálatából 1974-1978. Budapest.

1987. Lakberendezési szokások. Budapest.

1997. Fogyasztás és lakáskultúra Magyarországon a hetvenes években. In: Replika 26.47-52.

SÁRI Zsolt

2009. Típusterves építkezések és az életmód változásainak kapcsolata. In: Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szerk.: CSERI Miklós-SÁRI Zsolt) Szentendre. 21-52.

VALUCH Tibor

2004. A hosszúháztól a kockaházig. In: Flatvanas évek Magyarországon (Szerk.: RAINER M. János) Budapest. 386-407.

2007. Hétköznapi élet Kádár János korában. Budapest.

Internetes hivatkozások

http://www.alternativenergia.hu/igy-fedjuk-be-a-tetonket katranypapirral/51663

http://skanzenkurator.blog.hu/2013/06/18/tipusbutorokj_falusL

lakaskulturaban

http://www.slideshare.net/andreabalint524/jajmama-minek-rzd-ezt-asok

Zsanett Tóth

Interior design trends in the second half of the 20th century in Tiszaderzs

This paper does not deal with dwelling houses carrying the characteristics of rural architecture, but rather it focuses on the buildings that differ from them and the relevant changes in ways of life and modernisation. My chosen location is Tiszaderzs, my birthplace, a little settlement that is located on the left bank of the river Tisza. The period examined is approximately between the 1960’s and 1980s. The 1970’s brought considerable changes in comparison to previous years: the standards of living increased visibly, therefore the research of lifestyles, in this case the living space, becomes easily observable. Since people tend to spend a determining part of their lives in dwelling houses, I think it leaves a certain image of their social and financial situations, their religious and sometimes even their political affiliations, their educations, their interests and their styles, of course. So a lot of things can be deducted from the interior design of a house. In the period examined the dwelling house became one of the most important status symbols, and as a result they erected buildings of huge basic area complete with unnecessary rooms sometimes. It is interesting to observe the changes that the different rooms of a house went through, what new premises developed, how the functions changed, and what caused these changes. It was during the 70’s and 80’s that most households began to use machines, which again meant a significant step forward. The material gathered for this paper is mainly based upon interviews that were carried out while doing field studies. I have quoted several of these interviews word by word in order to make the description more vivid.

Translated by Dezső Darabont

Fotók: a szerző felvételei

Adatközlők

Daragó Imréné, 1947. Tiszaderzs Gőz Imréné, 1936. Tiszaderzs Kun Ferenc, 1937. Tiszaderzs Kun Ferencné, 1944. Tiszaderzs Marek Györgyné, 1936. Tiszaderzs Papp Lászlóné, 1941. Tiszaderzs Varga Istvánná, 1945. Tiszaderzs

205