Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (Szolnok, 2015)
Néprajztudomány - Tóth Zsanett: Lakberendezési szokások a XX. század második felében Tiszaderzsen
TÓTH ZSANETT: LAKBERENDEZÉSI SZOKÁSOK A XX. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN TISZADERZSEN a papír az hamar tönkrement. Ezt már vízzel lehetett takarítani. Ilyen műanyagos anyagú volt, de mégis puha. Tekercsben lehetett kapni, így össze volt tekerve. Nem ragasztották le, csak le volt rakva."* A kátránypapír újrahasznosított és organikus anyagokból készül, mint például préselt, újrahasznosított papírból vagy kartonpapírból, melyet kátránnyal itatnak át. Jó vízlepergető hatása miatt gyakran használják tetők szigetelésére.9 10 A következő pár burkolattípus már fából készült, az egyik a forgácspadló, a másik a hajópadló és végül a parketta - minőségük sorrendjét követve. A faforgácspadló rétegelt lemezekből állt, melyet az adatközlőim elmondása alapján táblákba összepréselve lehetett kapni. Mivel ez mindenféle hulladékfából készült, így a kátránypapírhoz hasonlóan ez is az olcsóbb kategóriájú burkolatok közé tartozott. Találkoztam hajópadlókkal is, melyek meglepő módon még 30 évnyi használat után is jó állapotúak. A hajópadló a parketta olcsóbbik és kevésbé munkaigényes elődje, hiszen szélesebbek a lefektetett lécek, így kevesebb időt vesz igénybe lerakásuk, általában munkálatlanabbak, mint a parketta darabjai és festettek. A parketta pedig még napjainkban is az egyik legnépszerűbb, helyiségek burkolására használt anyag, mely szerintem különösebb bemutatásra nem szorul. A faburkolatokon kívül említést érdemel a hidegburkolat egyik fajtája, ugyanis szinte minden házban volt olyan helyiség, mely valamikor, és volt olyan, ami még ma is mozaik- vagy cementlappal borított. Fűtő- és tüzelőberendezések Az elkülönítés aszerint történik, hogy milyen tüzelésűek az egyes berendezések, lehetnek szilárd tüzeléses, vagyis szén-, fatüzelésű, valamint lehetnek olaj- és gáztüzelésűéi A fatüzelésen belül is létezik több variáció, egészen különleges például a fűrészporos kályha. „Alapból négy- szögletes alakú volt, csempe volt a külseje, az alján volt egy nyílás, ajtóval fedve, a teteje pedig olyan volt, mint egy hagyományos szenes kályhának. Platni volt a teteje, amit le lehetett róla venni. És ha levettük a platnit, a közepén volt egy hordó, ilyen henger alakú vödörszerű valami, amit ki lehetett venni. Ezt tömni kellett fűrészporral, jó erősen megdöngöltük, egy seprűnyélszerű fával, amit miután kihúztuk egy lyukat hagyott a fűrészpor közepén. Általában reggel megtömtük. És mindig volt itthon ilyen fáradt gázolajunk, meg kukoricacsutkánk, amit az olajba belemártottunk, alátettük, meggyújtottuk egy újságpapírral, de akkor a platni már rajta volt, és az ott szépen megkezdett égni. És mikor már elkezdett égni, pirosodott a platni, az ajtót be lehetett alul zárni. ”11 Mivel fűrészporhoz olcsón hozzá lehetett jutni, így ez takarékos megoldásnak számított. A 70-es években, miután az olaj ára megfizethetővé vált, a legnépszerűbb típus az olajkályha (2. kép) lett, és kiszorította a szilárdtüzelésű kályhákat. Minden vizsgált háztartásban használtak jó pár éven keresztül legalább két olajkályhát. Az olaj ára viszont nem tudott tartósan alacsony maradni, így a szenes kályhák ismét átvették a helyét. A szenes kályha nem csak szénnel, de fával is fűthető, viszont a szén fűtőereje magasabb, így ennek használata gyakoribb volt. Az 1990-es években a gáz megjelenésével pedig a korábban használt tüzelőberendezések szinte teljesen felszámolódtak. 9 Saját gyűjtés, 2014. március. Interjú Daragó Imrénével. 10 http://www.alternativenergia.hu/igy-fedjuk-be-a-tetonket- katranypapirral/51663 Hozzáférés: 2016.07.04. 11 Saját gyűjtés, 2014. március. Interjú Kun Ferencnével. 2. kép - A népszerű olajkályhák egyik típusa Lakáshelyzet - országosan és Tiszaderzsen A következőkben statisztikai adatokkal szemléltetem a lakáshelyzetet Magyarországon és Tiszaderzsen. „Országos szinten jelentősen növekedett a lakások alapterülete. Az 1960 előtt épültek közül csak minden 10. volt 100 négyzetméteres vagy annál nagyobb, ezek aránya 25 év alatt négyszeresére növekedett. 1949-ben még az egyszobás, ehhez képest 1990-ben már a kétszobás lakások aránya volt a legmagasabb. Vagyis általánossá vált a kétszobás modell, tehát elmondható, hogy a lakások átlagos szobaszáma növekedett.’’12 Az imént felsorolt adatok általánosak, az országra vonatkoznak, érdemes összehasonlítani a Tiszaderzsen mértekkel, melyeket a következő táblázat mutat. A táblázat alapján megállapítható, hogy 1970-ben a 647 lakásból13 220 db egyszobás, 410 db kétszobás és 17 db háromszobás. Tehát a legtöbb házban két szoba található, ezt az általam készített interjúk is alátámasztják. Érdemes megfigyelni, hogy 1980-ra ezek az arányok némileg változtak, az egyszobás lakások száma 139-re csökkent, a kétszobások száma közel azonos maradt, 452-re növekedett, a háromszobásoké pedig 60-ra nőtt, ami a 10 évvel korábban mért 17 db-hoz képest komoly eltérést jelent. Továbbá megfigyelhető az is, hogy átlagosan három ember él egy 12 VALUCH Tibor 2007.24. 13 A lakás és ház szavakat egymás szinonimáiként használom a dolgozat során, nem teszek jelentésük közt különbséget, adatközlőim sem tettek. 191
