Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (Szolnok, 2015)

Néprajztudomány - Örsi Julianna: Kolozsvári iskolai és családi kötődés szerepe a kunsági értelmiség életpályájában

ÖRSI JULIANNA: KOLOZSVÁRI ISKOLAI ÉS CSALÁDI KÖTŐDÉS SZEREPE A KUNSÁGI ÉRTELMISÉG ÉLETPÁLYÁJÁBAN

KULCSÁR Árpád

2015. Tőkés András lelkipásztor életútja, ermellek.blogspot. com/2013/02/tokes-andras-lelkipasztor-eletutja.html. Tárolt változat: 2013. febr. 16. Letöltés: 2015.06.10.

OROSZ Ernő

1906. Heves és Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger.

ÖRSI Julianna

2013. A családkutatás alapjai - nagykunsági adatok tükrében. In: ÖRSI Julianna (szerk.): Alföldi családtörténetek. Alföldi Könyvtéka 9. Túrkeve.

2014. Gyárfás István családtörténeti kutatásai. In: ÖRSI Julianna (szerk.): A Jászkunság tudósai 1. Szolnok. 55-70.

2015a. Györffy István kapcsolatrendszere az újabb dokumentumok tükrében. In: ÖRSI Julianna (szerk.): A Jászkunság tudósai 2. Szolnok. 23—43.

2015b. Gaál László és karcagi környezete. In: ÖRSI Julianna (szerk.): A Jászkunság tudósai. Szolnok. 345-362.

PAPP Vilmos

é. n. Negyvenegy prédikátor. Budapest. 129-132.

SASS Kálmán

1935. Tileagd (Mezőtelegd) története különös tekintettel egyházaira. Oradea.

SÁRKÖZY Miklós

2015. Gaál László, az iranista. In: ÖRSI Julianna (szerk.): A Jászkunság tudósai. Szolnok. 374-386.

SCHEFTSIK György (szerk.)

1935. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye múltja és jelene. Pécs.

SELMECZI KOVÁCS Attila

1981. Györffy István. A magyar nép tudósai. Budapest.

TALPALLÓ Piroska

2010. Túrkevei képes ki-kicsoda 2. Túrkeve.

TÓFALVI Zoltán

2015. Kelet Svájca és Sass Kálmán mártíromsága 1 -2.

www.kronika.ro/szempont/kelet_svajca_es_sass_kalman_ martiromsaga (letöltés: 2015.06.29.)

TŐKÉS András

1976 „Én vén diák, szívem felemelem...” Lejegyezte Szalai Istvánná. In: SZALAI Istvánná (szerk.): A karcagi Gábor Áron Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola Jubileumi évkönyve. Karcag. 74-75.

TŐKÉS Béla

1932. Konfucius-Buddha-Zaratustra személyiségek összehasonlítása. Alapvizsgái dolgozat, 1932. május. Kézirat a Kolozsvári Teológia Könyvtárában. Leltári szám: D132.

1934. A római katolikus egyház kegyelem-tana és református kritikája. Kézirat a Kolozsvári Teológia Könyvtárában. Leltári szám: D 1145.

Levéltári dokumentumok

Kolozsvári Állami Levéltár, Kolozsvári Egyetem iratai 69. Cercitifate de Petragere Matematika természettudományi kar. (Távozási bizonyítványok)

Kolozsvári Állami Levéltár, Kolozsvári Egyetem iratai 72. Cercitifate de absolvire 1904/5., 1906/7. (Végbizonyítványok)

Kolozsvári Állami Levéltár, Kolozsvári Egyetem Iratai 77. Certifatice de plecare eliberate de fac. Juri-dico-politica 1906/7. - 1909/10. (Távozási bizonyítványok)

Erdélyi Református Egyházkerület Központi Gyűjtőlevéltára. Kolozsvári Teológia Aranykönyve

Julianna Örsi

The role of Kolozsvár school and family affection in the career of the intelligentsia of Kunság

While carrying out science history research, the author of this paper took notice of the phenomenon that scientists who originated from Kunság at the turn of the 19th and 20th century had either attended the university of Kolozsvár for one or two terms, or completed their studies there, while others were attached to Transylvania through their forefathers or family ties. An example of this latter is the Gyárfás family of Kiskunhalas or the Györffys of Karcag, where their ancestor who had earned nobility had lived across the Királyhágó. This paper provides additional data to the biographies of students who came from Nagykunság and who made their contribution to the science of ethnography, in genealogical research or as priests of minority Reformed Church congregations set examples by fighting for their Hungarian identity.

Ethnographer István Györffy and the headmaster of the Nagykun Secondary Grammar school of Karcag, László Gaál (1891-19645), who is also known as a classical scholar, an expert in Iranian studies, a translator and the author of a Latin grammar book, both attended the Kolozsvár university. Reformed priest András Tőkés (1883-1983) was born in Karcag, and several members of his tragic-faith family were attached to Nagykunság.

Translated by Dezső Darabont

187