Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (Szolnok, 2015)

Néprajztudomány - Örsi Julianna: Kolozsvári iskolai és családi kötődés szerepe a kunsági értelmiség életpályájában

ÖRSI JULIANNA: KOLOZSVÁRI ISKOLAI ÉS CSALÁDI KÖTŐDÉS SZEREPE A KUNSÁGI ÉRTELMISÉG ÉLETPÁLYÁJÁBAN (Detrehemtelep a XIX-XX. század fordulóján telepesek által létrehozott falu.38) Azután Magyarpalatkán tett eleget lelkészi hivatásának. Nyugdí­jas korában 1949-től az értarcsai gyülekezet pásztorolását végezte 1958. augusztus 1-ig.39 Még nyugdíjas korában is a gyülekezetéért dolgozott. Új toronysisakot készíttettek a templomra. A munka befejezése azonban már Kulcsár Árpád lelkészre hárult. Koporsóját 1983. október 27-én sok tisztelője és a gyülekezet kíséretében ökrösszekér vitte a templom cinter­méből az értarcsai temetőbe. (4. kép) Négy gyermeküket szeretettel és példamutatással nevelték. Két fia kö­vette az apát. Béla és Elek papi pályára mentek, Mária leánya pedig lel­készhez ment férjhez. Egyedül az elsőszülött fiú, András (1910-1953) vá­lasztott polgári foglalkozást, műszerész lett. Nehézgépkezelőként az Al- Dunánál vállalt munkát, hogy megszabaduljon a megbélyegzett sorstól. Elek (1917-1975) Aranyosgyéresen született, mint a család legkisebb gyermeke. Kutatásunk jelen fázisában csak annyit tudunk róla, hogy ő is református lelkész lett 1941-ben.40 Magyarvécsen, Rákoson, Kolozs­váron, Tacson, Középlakon, Széken, Szapárifalván szolgált. Őt is meg­hurcolták, mint rabot ugyancsak az AI-Duna-csatorna építéséhez vitték. A felesége Púra Mária (lugosi) román tanítónő volt. (1947-ben esküdtek. Apósa Púra György görögkeleti lelkipásztor, anyósa Móricz Júlia volt.) Öt gyermekük született. Talán Szapárifalván (Bánság) halt meg.41 Közülük az ugyancsak Elek Kolozsváron járt középiskolába a nagyszüleitől, majd a Babes-Bolyai Egyetemen angol-orosz szakos diplomát szerzett 1979- ben. Tanított Lúgoson, Búzában, Mérán, majd Kolozsváron. A rendszer­5. kép: A karcagiak látogatása Tőkés Andrásnál, Biharpüspöki, 1976. 38 KESZEG Vilmos 2004. 39 KULCSÁR Árpád 2013. ermellek.blogspot.com/2013/02/tokes-andras- lelkipasztor-eletutja.html 40 Az adatot Sógor Árpádmnak, a kolozsvári Protestáns Teológia ifjúsági lelké­szének köszönöm. 41 Az életrajzi adatokat Tőkés Hunor sztánai lelkésznek köszönöm. váltás után magyar szakos tanfelügyelő lett, majd az Erdélyi Református Püspökség tanügyi tanácsosa. A Vallásügyi Államtitkárságon is képvisel­te a magyarság ügyeit. Életének utolsó állomása a kolozsvári Báthory István Líceum, amelynek igazgatója volt 2009-ben bekövetkezett halá­láig. (5. kép) Béla (1912-1961) Aranyosegerbegyen született. Az elemi és középiskolai évei után a kolozsvári teológiára iratkozott be. Tőkés András második gyermeke tehát a papi hivatást választotta. Másodéves korában Konfu- cius, Buddha és Zarathustra tanait hasonlította össze kispapi dolgozatá­ban.42 Záróvizsga dolgozatként a római katolikus egyház kegyelemtaná­nak református kritikáját végezte el 1934-ben.43 Dolgozatainak bírálója és egyben a meghatározó tanáregyénisége nagytiszteletű Tavaszy Sándor professzor volt. 1936-1937-ben a baseli egyetem hallgatója volt.44 Tőkés Béla állomáshelyei: Kolozsvár, Temesvár. 1955-1961 között Nagybányán az Alsóvárosi gyülekezetben szolgált. Papleányt (Vadai Ilona) vett fele­ségül. (Apósa szolgált Élesden, Tórökszentmiklóson.) Három gyermekük született, akik a festőművész, védőnő és közgazdász pályát választották. Unokái közül az egyik fogorvos, a másik viszont református lelkész lett. Papp Hunor a kalotaszegi Sztánán küzd a magyarság megmaradásáért és nagyapja mártíromságának elismertetéséért. Tőkés Béla ugyanis, mint a család több tagja, a román titkosszolgálat által megfigyeltek között volt. A rendszeres zaklatás áldozata lett 1961-ben.45 Mária (1913-2004) Aranyosegerbegyen született. Felsődetrehemben konfirmált 1928-ban. Elemi iskoláit befejezve a karcagi gimnáziumban folytatta tanulmányait. A nagynéniétől járt iskolába. 1932-ben érettségi­zett, majd az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Tanodába járt ké­zimunkát és divattervezést tanulni.46 1936-ban Detrehemtelepen kötött házasságot Sass Kálmán lelkésszel.47 Sass Kálmán (1904-1958) az érmelléki Gálospetriben született. A kolozs­vári teológián 1928-ban végzett.48 Négy féléven át (1929-1931) Baselben és Zürichben ösztöndíjasként bővítette ismereteit. Itt ismerkedett meg svájci kantonális modellel, amely az erdélyi magyarság számára járható út lett volna, ha a történelmi helyzet megengedte volna.49 Hazatérve Sulyok István, Nagyvárad első püspökének segédlelkészeként és titkáraként szolgált. Ezután Mezőtelegden végzett lelkészi szolgálatot (1932-1935). Elindult a tudósi pályán. Megírta a község történetét.50 A mezőtelegdi iskolázást bemutató tanulmányának címe figyelmeztetés: „Elvész a nép, mely tudomány nélkül való”. Kiadott egy református kátét is. A román hatóságok felfigyeltek rá, fél évre bebörtönözték, majd 1939. december 42 TŐKÉS Béla 1932. 43 TŐKÉS Béla 1934. 44 HERMÁN M. János 2015.4. Megjegyzem, hogy az idézett cikk 12. jegyzet­pontja Sass Kálmánná Tőkés Mária testvéreire vonatkozik. 45 Tőkés Béláról részletesen: HERMÁN M. János ír. Lásd: HERMÁN M. János é. n. 46 A mai Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, korábbi Iparművészeti Főiskola jogelőde. 47 Az állami házasságkötés időpontja: Detrehemtelep, 1936. május 19. Lásd: HERMÁN M. János 2015.11.14. jegyzet. 48 Az adatot Sógor Árpád bocsátotta rendelkezésemre. 49 A Romániától való elszakadás tervét 1956-ban az érmihályfalvi csoport zászlajára tűzte. Ennek alapján Sass Kálmánt, mint zászlóvivőt 1957-ben hazaárulással vádolták meg, és 1958-ban kivégezték. Erről részletesebben lásd: TÓFALVI Zoltán 2015. www.kronika.ro/szempont/kelet_svajca_es_sass_kalman_martiromsaga. 50 SASS Kálmán 1935. 185

Next

/
Thumbnails
Contents