Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (Szolnok, 2015)
Néprajztudomány - Gecse Annabella: „Megszerettem ezen tanyai világot”
GECSE ANNABELLA: „MEGSZERETTEM EZEN TANYAI VILÁGOT” kahodályt is avultnak tartotta, de később lebontandónak. Az irat az artézi kutat is említi, mellette vasvályúval. A Kukás-tanya épületei közül kettő deszkafalú, nádtetős épület volt, a harmadik vályogfalú, de rossz állapotú pajta, a negyedik pedig már összedőlt. A hatlakásos cselédház vályogfalú, nádtetős, közös konyhás épület volt, amelyet azért ítéltek később lebontandónak, mert lakott volt.24 Erre a jelentésre reagálva a Délpestvármegyei Földbirtokrendező Tanács határozatában rendelkezett a Hámos-birtok, a Magyar Tudományos Akadémia szántóhalmi majorja, a Neppel-féle kis és nagy tanya, a Szapáry-tanya és mások mellett a Háy-tanya fennálló épületei sorsáról is. Felsorolása és „ítélete”a következő volt: „7. Háy tanya I. Ló-istálló II. Tehén-istálló III. Magtár IV-V-VI. Cselédlakások VII. Ökör-istálló Vili. Gépszín és kovácsműhelye IX. Tiszti-lakás X. Nyári-konyha XI. Gépész-lakás XII. Szerszám-szín XIV. (így!) Birka-hodály XV. Birkász-lakás lebontandó lebontandó fenntartandó egyelőre fenntartandó fenntartandó Szövetkezet részére juttatandók Szövetkezet részére juttatandók fenntartandó Szövetkezet részére juttatandó lebontandó egyelőre fenntartandó egyelőre fenntartandó 8. Háy féle Kukás-tanya I. Dohány-pajta II. Dohány-simító III. Dohány-pajta IV. Dohány-pajta V. Kukás-lakás lebontandó lebontandó lebontandó lebontandó egyelőre fenntartandó”25 A forráscsoport sajnos a - Kazinczy Klára által említett - kisvasúira vonatkozó adatokat nem tartalmaz. Csak feltételezhetjük, hogy anyagát szövetkezetnek juttathatták, mint például a Harkányi-birtok 10 km-es vasútját, amit a paládicspusztai földművesszövetkezet kapott meg.26 A tanyán mint uradalomban élők közül sokan szerettek volna később is ott élni, önálló életet kezdeni. A levéltári forráscsoport több erre vonatkozó egyéni kérelmet is tartalmaz. Hentzl József fodrászmester 1947. február 19-én kelt kérelme emellett arról is bizonyságot ad, hogy az egykori lakók a létalapnak számító uradalmi gazdálkodás nélkül is valamiféle közösségként éltek, azzá kovácsolódtak. Levelében egy hold szántót és házhelyet kért a bizottságtól. „Kérésem indoklásául bátorkodom felhozni hogy én itt a Háy-tanyán több mint egy éve családomal és mint fodrász mester működöm. Az itteni földműveségnek szüksége van borbélyra, mert a falu 8 km-re van ide. Iparomból sajnos egymagában nem tudom családom megélhetését biztosítani. Megszerettem ezen tanyai világot és itt szeretnék élni Közöttük."27 24 Dpest M. FH. 1676.5950/2/1946. iksz. 25 Dpest M. FH. 1676.5950/1946/2. iksz. 26 Dpest M. FH. 22235.1947.10.7-i határozat. 27 Dpest M. FH. 4752. A tószegi nemzeti bizottság 1947. április 23-án a kérést jogosnak és tel- jesítendőnek ítélte.28 Ám az UFOSZ (Újbirtokosok és Földhözjuttatottak Országos Szövetsége) - mert a kérelmező iparos volt - elutasította, legalábbis a szántóföldre vonatkozó részét. A házhelyet azért utasította el, mert azon a területen azt nem mértek ki senkinek, ám hozzáfűzte, hogy az erre kijelölt területből igényelhet, ott kérését teljesítik.29 A kérést a 600/1945. sz. rendelet 35. §-ára hivatkozva a Délpestvármegyei Földhivatal is elutasította.30 Árvái László, mint kérelméből kiderült, Hentzl József sógora ugyanezen a napon nyújtotta be földkiutalásra vonatkozó kérelmét. „Kérésem alátámasztására bátorkodom okmányokkal igazolni, hogy leszerelt hadifogoly vagyok és 1946. november 1 óta sógoromnál (Hentzl József Háy-tanya) lakom. Özv édes anyámat és lakásomat fogságom alatt az ostrom révén elvesztettem.”31 Az ő kérelmének teljesítését a helyi Nemzeti Bizottság32 és az UFOSZ33 sem javasolta, mert nem állandó tószegi lakos, ráadásul iparossegéd volt. 1947. május 5-én ugyanígy határozott dr. Nagypataki Sándor bíró is, a kecskeméti Délpestvármegyei Földhivatal nevében.34 Szabó József gépészkovács kérelmében már konkrétan hivatkozik a vonatkozó rendeletre is. helyzete viszonylagos összetettsége miatt - írógéppel írott - levelét érdemes szó szerint is idézni. Mint írja, korábban is folyamodott földért, 1946. március 15-én „...a tanya területéből 2 kát. hold veteményeskertet” kért.35 „Tekintetes megyei Földhivatal Kecskemét Alulírott Szabó József Tószeg Háy tanyai lakos azon kéréssel fordulok a tekintetes Országos Földbirtokrendező Tanács elé, hogy részemre a 600/1945. M.E. számú rendelt alapján 5 kát. hold szántóföldet az alábbi indokaim alapján részesíteni sziveskejenek. 1935. év óta Tószeg Háy gazdaságában dolgoztam, mint gazdasági gépészkovács, mely gazdaságot a helyi földosztó bizottság eljutatott úgyhogy nekem azon a cimen, hogy iparos vagyok földet nem adtak. De mivel én nem iparjoggal dolgoztam, hanem mint mezőgazdasági iparos és azon kívül a mezőgazdasági munkát is végeztem úgy érzem hogy reám a helyi szervezet határozata sérelmes és kérem a Tanácsot hogy ugyan olyan elbírálás alá vegyenek engem is mint a többi ezen a gazdaságon maradt volt gazdasági cselédeket is. Magam rajtam kívül feleségemet és a három gyermekemet kell eltartani és ezt csakis a mezőgazdasági munkából lennék képes, még akkor is ha részemre iparjogosítvány lenne a mai rendkívüli nehéz kereseti viszonyoknak megfelelően. Saját részemre sem föld sem házam nincs ami a megélhetést mégis biztosítaná. Kérésem a Tanács jóindulatában ajánlva és abban a reményben hogy ezt megértik és sérelmemet orvosolni fogják maradok Tószeg, 1947. évi május hó 12.én teljes tisztelettel Szabó József tószegi lakos. Sz. Nagy Imre n.b. tag”36 28 Dpest M. FH. 4752. 29 Dpest M. FH. 4752. 30 Dpest M. FH. 4752/1947. 31 Dpest M. FH. 4752. 32 Dpest M. FH. 4752. 33 Dpest M. FH. 4752.21/1947. 34 Dpest M. FH. 4754/1947. 35 Dpest M. FH. jelzet nélküli irat. 36 Dpest M. FH. 5620. 171
