Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (Szolnok, 2015)

Régészet - Mali Péter: A késő bronzkor kronológiai problémái egy perbáli, halomsíros időszakba sorolható település alapján

TISICUM XXIV. - RÉGÉSZET MRT 7. 1986. DINNYÉS István et al.: Pest megye régészeti topográfiája - A budai és szentendrei járás (XIII/1.). Magyarország Régészeti To­pográfiája 7. Budapest. NAGY Marcella 2005. A halomsíros kultúra leletei Szentes környékén. In: Móra Fe­renc Múzeum Évkönyve XI. 7-35. 2011. A korai urnamezős időszak kronológiai vázlata a Kárpát-me­dence nyugati felében. - Urnamezős kori temető- és település­részlet Sárvár-Felsőmezőn. In: Savaria XXXIV/1.67-94. NÉMETI János 2011. Bronzkori vajkészítőedény (köpülő). In: Jósa András Múzeum Évkönyve. 69-81. NEUGEBAUER, Johannes-Wolfgang­NEUGEBAUER-MARESCH, Christine 1990. Überblick über die frühe und mittlere Bronzezeit in Ostösterreich. In: Beitrage zur Geschichte und Kultur der mitteleuropäischen Bronzezeit. Berlin-Nitra. 309-350. OTTOMÁNYI Katalin 2009. Perbál, Kukoricadombi-dűlő. Régészeti Kutatások Magyaror­szágon 2008. Budapest. 260. P.FISCHL Klára-KISS Viktória 2002. A Vattina-kultúra kutatása és északi kapcsolatainak kérdése. In: Móra Ferenc Múzeum Évkönyve Vili. 125-142. PATEK, Erzsébet 1968. Die Urnenfelderkultur in Transdanubien. Budapest. REICH, Christine 2006. Das Gräberfeld von Szeremle und die Gruppen mit inkrustierter Keramik entlang mittlerer und unterer Donau. Berlin. SÁNTA Gábor 2004. A halomsíros kultúra leletei Zákányszék határában. In: Móra Ferenc Múzeum Évkönyve X. 53-80. 2009. A halomsíros kultúra Domaszék-Börcsök-tanyai településének legkorábbi szakasza és a telep szerkezete. In: Tisicum XIX. 255-280. SCHREIBER Rózsa 1971. A későbronzkori halomsíros kultúra emlékei Budapesten. In: Archaeológiai Értesítő 98.42-52. STUCHLÍK, Stanislav 1990. Die Entstehung der Hügelgräberkultur in Mähren und ihre Entwicklung. In: CHROPOVSKY, Bohuslav (hrsg.): Beiträge zur Geschichte und Kultur der mitteleuropäischen Bronzezeit. Ber­lin. 469-481. 1992. Die Veterov-Gruppe und die Entstehung ger Hügelgräberkultur in Mähren. In: Prähistorische Zeitung 67. (1992/1.) 15-42. SZATHMÁRI Ildikó 1979. A halomsíros kultúra népének települése Pilismarót-Szobi rév­nél. In: Dunai Régészeti Közlemények 1.29-49. SZILAS Gábor 2009. A bronzkori halomsíros kultúra települése - Budapest, XVII. kér., Rákoscsaba, Major-hegy dél (MO BP02 lelőhely). In: END- RŐDI A.-SZILAS G. (szerk.): Régészeti kutatások Budapest peremén - A Budapesti Történeti Múzeum régészeti kutatásai az M0 autóút nyomvonalán (keleti szektor) 2004-2006. Buda­pest. 12-13. TERZAN, Biba-CRESNAR, Matija 2014. Absolute Dating of the Bronze and Iron Ages in Slovenia. Ljub­ljana. TOMAZIC, Simona-OLIC, Slobodan-FORENBAHER, Staso-DJURIC, Bogomil 2009. Simán pri Gotovljah. Zbirka Arheologija na avtocestah Slovenije 9. Ljubljana. TROGMAYER, Ottó 1975. Das bronzezeitliche Gräberfeld bei Tápé. Budapest. VICZE, Magdolna 2011. Bronze Age Cemetery at Dunaújváros-Duna-dűlő. In: DissPann Ser. IV. Vol. 1. Budapest. WILLVONSEDER, Kurt 1937. Die mittlere Bronzezeit in Österreich. Leipzig. Rövidítések SzFM - Szentendrei Ferenczy Múzeum JPM - Janus Pannonius Múzeum Péter Mali The chronological problems of late Bronze Age based upon a Perbál burial mound settlement The analysis of part of the settlement will provide a rather limited insight to a period that has been forced to stay in the background in the research of the late Bronze Age. Both the statistical and typological analysis dem­onstrate important findings. They prove that the troves and settlements related to the burial mound culture seem to have appeared in Pest coun­ty in the Mid-Bronze Age Cosider period until the period of the urnfield culture. The results of seriation illustrate the difficulties of chronological ordering. In the early and classic findings of the settlement, the of the Vatya culture pottery traditions appear to have been strong alongside with those of Low-Austrian and South-West Slovakian impacts. In case of little amounts of findings, it is difficult to differentiate them from the troves of the Cossider Vatya period. The problems have become clear towards the urn-field period as well, since it seems that beyond a rather limited change of style in forms and ornaments the basic set of pottery did barely change. The changes are demonstrated in the appearance and disap­pearance of certain leading types and the small differences of accents and proportions solely. From a historical point of you, it demonstrates a model of cross-development, where areas were used together by those people who used the new material culture and late Bronze Age people on the one hand, and the population of settlements came from those who followed the local traditions even in the new burial mound culture. Further research and gathering data is required to make the historical a cultural picture more exact and enlarged, in an ideal case a large scale excavation that could provide sufficient data for statistical analysis. Translated by Dezső Darabont 16

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents