Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (Szolnok, 2015)
Régészet - Hoppál Krisztina: Az utánzás arcai. Egy kínai bronzedény eredetének nyomában Szolnokon
HOPPÁL KRISZTINA: AZ UTÁNZÁS ARCAI. EGY KÍNAI BRONZEDÉNY EREDETÉNEK NYOMÁBAN SZOLNOKON Ugyanakkor rendkívül hasonló az áttört díszítés az edények szájnyílásánál. Csakhogy amíg a pekingi hunál az edényhez kapcsolódó, kihajló peremként, tehát a tárgy szerves részeként határozzák meg, addig a szolnoki példánynál egyértelműen különálló fedőként jelenik meg. Hasonló, áttört kompozícióval díszített, tányérszerűen kiképzett fedők nem ritkák a Tavaszok és őszök (Kr. e. 722^181), valamint a Hadakozó fejedelemségek idején (Kr. e. 453/403-221). így például a szintén a pekingi Palotamúzeum gyűjteményében található sárkányfüllel díszített fanghu OTíui esetében,73 (33. kép) megjelenésük azonban szintén jóval gondosabb a szolnoki példányénál. Anyagvizsgálati eredmények A szolnoki hun végzett anyagvizsgálat célja az edény összetételének, s ezáltal eredetiségének megállapítása volt.75 73 http://www.dpm.org.en/shtml/117/@/7615.html [Hozzáférés: 2015.03.15.] 74 Ezúton szeretném megköszönni részletes, szakértő elemzését. 75 Ezúton szeretném megköszönni dr. Kristály Ferenc és Maróti Boglárka kutatás során nyújtott nélkülözhetetlen segítségét. Az eredmények kiértékelését (részletesen lásd a Függeléket követően egyértelművé vált a tárgy kiemelkedően magas réz- és cinktartalma, melyből következik, hogy anyaga nem bronz,76 hanem sárgaréz. 34-35. kép - Régiségpiac Kínában (a szerző saját felvétele) 76 Rituális bronzedények összetételéhez: CHASE 1995.89. A szolnoki /»/felirata Szintén problémás a tárgy feliratának értelmezése. U Sió Peng £-|i/Jc,74 a rituális bronzedények feliratainak szakértője szerint az írásjegyek hibásak, megjelenítésük durva, elnagyolt. Egy részük jellegzetesen a Tavaszok és őszök (Kr. e. 722-481), valamint a Hadakozó fejedelemségek (Kr. e. 453/403-221) korát igyekszik idézni, míg egyes írásjegyek inkább a Qin állam (Kr. e. 221-Kr. e. 206) időszakában jellemző kispecsét írást utánozzák, néhány esetben pedig a Nyugati Zhou-korban (Kr. e. 11. sz-771) használatos alakokat próbálnak másolni. Megint mások egyenesen párhuzam nélküliek. A fentiek alapján a szolnoki hu feliratának részletes értelmezéséhez több forrás is rendelkezésre áll. így a kispecsét írás kutatásához elengedhetetlen az Egyszerű és összetett írásjegyek magyarázata ISÍP? című munka, az első kínai írásjegyszótár használata. A Keleti Han-dinasztia alatt, Kr. u. 100-ban összeállításra került szótár fogalomkulcsok alá rendezve tárgyalja az írásjegyek etimológiáját és jelentését, s melyben a meghatározandó írásjegyek kispecsét írással íródtak. A Hadakozó fejedelemségek rituális bronzedényein található feliratok, valamint a fent említett írásjegyszótár segítségével U Sió Peng részletesen meghatározta a szolnoki edényen látható szöveget. (1-2. táblázat) Vizsgálatai alapján megállapítható, hogy a különböző időszakokból származó írásjegyek egy része ugyan önmagában jelentéssel bír, azonban nem alkotnak értelmes mondatot, az olvasat iránya is bizonytalan. Ezáltal a szöveg értelmezhetetlen, s így mind jellegében, mind értelmét tekintve merőben eltér a rituális bronzedényeken található feliratoktól. Összességében tehát megállapítható, hogy a szolnoki hu edény felirata különböző korszakokban használatos írásjegyek másolatának összessége, egyfajta fércmunka, amely egyértelműen kizárja a tárgy eredetiségét, s a Kr. e. V. századnál jóval későbbi készítést feltételez. 141
