Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (Szolnok, 2015)

Régészet - Hoppál Krisztina: Az utánzás arcai. Egy kínai bronzedény eredetének nyomában Szolnokon

TISICUM XXIV. - RÉGÉSZET Díszítés A bronzedényeken található finom kidolgozású, összetett kompozíciók alapvetően három kategóriára oszthatók: zoomorf,32 geometrikus/abszt- rakt és antropomorf-figurális ábrázolások csoportjára.33 A zoomorf díszítőelemek közül az egyik legkorábbi és legelterjedtebb díszítőmotívum az ún. taotie f Htst, amely a neolitikum óta ismert, s már a korai Shang bronzedényeken is megfigyelhető.34 (13. kép) A kifeje­zés elsősorban stilizált szörnymaszk motívumot takar, melynek gyakran hangsúlyozzák theriomorf jellegét. Legfontosabb jellemzői a frontális, arányos ábrázolás, a szimmetrikusan elhelyezett szemek és orr, valamint a spirális kitöltő elemek.35 Jelentésével kapcsolatban ugyanakkor meg­oszlanak a vélemények, gyakran természetfeletti, esetleg sámánisztikus, apotropaikus tartalmat tulajdonítanak az ábrázolásoknak,36 ugyanakkor ideológiai, politikai szereppel is bírhatott. Mindebből kifolyólag elemzé­sük összetett, ikonológiai megközelítést igényel.37 13. kép - Taotie ábrázolás a Shang-dínasztia (Kr. e. XVII-XI. század) időszakából (LIU 2014,55.) Szintén a Shang-dinasztia legkorábbi időszakától (Kr. e. XVII-XI. század) elterjedt díszítőelem a sárkány ML és annak különböző változatai.38 (14. kép) Az egyes variánsok elsősorban a Tavaszok és őszök (Kr. e. 722-481), valamint a Hadakozó fejedelemségek (Kr. e. 453/403-221) időszakában váltak gyakorivá, de különböző formáik egyéb tárgytípusokon egészen a Qing-dinasztia (1644-1911) idejéig fennmaradtak.39 A zoomorf motívumok nagy része a szimbolikus állatok csoportjába tar­tozik, melyek ábrázolásában a valós elemek keveredése jellemző más fajok jegyeivel, s a megközelítőleg realisztikustól a stilizáltig rendkívül változatos formában jelenhetnek meg.40 Ide sorolható például az elefánt, 32 HONGBIN 2003. 33 ZHOU ífc 2009.539. 34 MA 1980.6. 35 BAGLEY1987.21.; KESNER1991.36-37. Az egyes elemek részletes leírá­sa, valamint a motívumok egyes típusainak meghatározása: ZHOU £ 2009. 539-547. 36 A Liangzhu-kultúra 6'Mft (Kr. e. 3300-2200) jáde tárgyain előforduló szörnymaszkokkal kapcsolatban például: WANG 3E 1986.1015-1016. 37 A különböző elméletekről részletesen: KESNER 1991.46., 48-51. Lásd még: CONSTEN 1957.13-29. 38 Például a panchi tSféS; típus. 39 ZHOU Dk 2009. 547-557.; BAGLEY 2006. 40 CONSTEN 1959. 245. 14. kép - Sárkánymotívum. (Forrás: http://tc.wangchao.net.cn/baike/detail_773375.htm [Hozzáférés: 2015.03.15.]) 15. kép - Madármotívum a Shang-korból (Kr. e. XVII-XI. század) (LIU 2014,71.) a tigris, az orrszarvú, a hal, a cikáda, különböző egyéb keveréklények és nehezen azonosítható állatok.41 Közülük is kiemelkedik a kígyó és a madár %§L motívum. (15. kép) Ugyan előbbi a Shang- (Kr. e. XVII-XI. század) és Zhou-korban (Kr. e. XI. sz.-256/221) különösen gyakran díszíti a rituális bronzedények felszínét, legtöbbször kitöltő funkcióval bír, ritkán kerül a központi mezőbe.42 Utóbbi jellemzően erőteljesen lefelé görbülő csőrrel, hátrafelé ívelt szárnnyal és túlméretezett szemmel kerül ábrázo­lásra. A szárnyak esetében olykor a farktollak vonalát követő megjelení­tés is előfordul.43 Használata már a Shang-dinasztia korai szakaszában (Kr. e. XVII-XI. század) kimutatható, mégis a Nyugati Zhou-dinasztia (Kr. e. XI. század-771) alatt terjed el igazán, a Tavaszok és őszök idejére (Kr. e. 722-481) azonban fokozatosan mellőzésre kerül.44 41 ZHOU Dk 2009. 558-582. 42 CONSTEN 1959.261-263.; ZHOU fc 2009.558-559. 43 Különösen nehezen elkülöníthető variánst képez a neolitikum idejétől ismert főnixmotívum üt. CONSTEN 1959.252-261. 44 ZHOU Dk 2009.559. 132

Next

/
Thumbnails
Contents