Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (Szolnok, 2015)
Régészet - Prohászka Péter: Márton Ferenc (Abonyi Lajos) és Csetneki Jelenik Elek levelezéséből – Adalékok Tószeg és környéke kutatásának történetéhez
TISICUM XXIV. - RÉGÉSZET 12. Márton Ferenc (Abonyi Lajos) - Cs. Jelenik Elekhez 1878. jún. 29.37 Kedves Öcsém! Nem tudom kapta e multheti levelemet vagy nem. Azt hiszem nem kapta, mert akkor lehetetlen hogy a csodálatos kulacs meg ne mozdította volna. Szél Farkas is úgy volt vele. Még szemeinek is alig hitt. - Együtt töltöttünk két napot. Kivittem Tószegre. Ott azután kidoboltattuk a községbe, hogy hol a legutóbbi omlás és esőzés után valamit lelt hozza be hozzánk, megvesszük. Vettünk 12 darab egészen ép edényt, - 3 kőbaltafokot, -16 csonteszközt 2. agyagsulykot 2 darab szép obszidiánt s. a. t. - Ezekből én 4. darab szép edényt visszatartottam a muzeum számára a többi dolgokat ezután elküldötte Halasra Szilárdy úrnak. - Mik azonban ezen dolgok a kulacshoz képest. Melyről s melynek fontosságáról egész értekezést lehetne írni, miután ily alakú edény sehol a kerek világon nem találtatik csak Magyarországon. - Rengetegen járnak a plébánoshoz nézni. Engem a távolból is a hideg ráz, ha rágondolok hogy valamelyik egyszer elejti azt a teljes ép példányt, mellyet a plébános úr hétfejű sárkányként őriz. Jöjjön már egyszer érte az Isten áldja meg, de mihamarább kiszaladunk s a faluban összeszedünk még a mit lehet. Járni fogunk házról házra. Isten önnel ölelem önt Abony 1878 Jun 29n. szerető barátja Márton Ferencz 13. Csetneki Jelenik Elek - Abonyi Lajoshoz (Márton Ferenczhez)38 Szeretett Urambátyám! Múltkori levelét is megkaptam. Válaszom már megvolt írva, le pecsételve, mikor a lapokban olvastam a szomorú hírt, mely családjukat érte. Mint idegen, vagy igazabban szólva a családon kívül álló ember bár mennyire részt veszek is fájdalmukban, nem akarva öregbíteni azt, hallgattam. De most, midőn második levelére válaszolok, nem hagyhatom említés nélkül, hogy a hír oly leverő volt rám nézve, mintha az én családom valamely tagja halt volna el. Az a szeretet, melyet szeretett Urambátyám, s az a jószívűség, melyet a házának minden egyes tagja tanúsít irányomban lépten nyomon, egy lelki rokonsági kötelékkel fűz Önökhöz. Fogadják legőszintébb részvétemet gyászukban, s ha vigasztalni még csak meg se kísértem, annak oka, hogy tapasztalásból ismerem, hogy a szívet kapacitálni nem lehet, annak egyetlen gyógyszere az idő. Mi a tószegi híreket illeti az intézettel együtt őszinte örömömet nyilvánítom, hogy oly nagy lelkű Maecenasunk akadt a híres leihelyen, s hogy oly fáradhatatlan buzgalommal kísér minden egyes mozzanatot figyelmével, s hogy engem nem mulaszt el tudósítani. Köszönöm, nagyon köszönöm 37 OSZK LT Márton Ferenc (Abonyi Lajos) Csetneki Jelenik Elekhez. 38 OSZK Kézirattár, Csetneki Jelenik Elek - Abonyi Lajoshoz (Márton Ferenczhez). szívességét. Az fáj nagyon, hogy nem igen van kilátásom közös óhajtásunkat teljesíteni. Hivatalos teendőim annyira elfoglalják összes időmet, hogy az Abonyba menetelre egyelőre gondolnom sem lehet. Czobor ki- neveztetésem után azonnal szünidőre ment, s ha a hónap közepe felé megjön, dr. Hampel úr fog menni Parisba a világkiállításra. Egyedüli mód az lehet, hogy a jövő szombatok egyikén vaspályára ülök s ott leszek vasárnap, s hétfőn reggel ismét vissza. Dolenszky plébános úrnak írnék, ha nem gondolnám, hogy hamarjában lemehetek, de mert hiszem, azért a pár hétért csak elvárunk a kulacsra. Ő Nagyságának kézcsókom, Biri nagysámnak őszinte üdvözletemet jelentve maradtam Mélyen tisztelt Urambátyámnak Budapest, 1878 július 1 -én őszinte szerető tisztelője Csetneki Jelenik Elek 14. Márton Ferenc (Abonyi Lajos) - Cs. Jelenik Elekhez 1878. XI. 8.39 Kedves Öcsém! El nem tudom gondolni hova maradt el megígért és óhajtva várt látogatásával. Vagy nem kapta meg az igazi baráti szeretet hangján írt levelemet, vagy nem bír semmi varázzsal önre nézve csendes családi tűzhelyem szerény melegsége; vagy az mi talán phisice leghihetőbb utálja ön az ősit falun, ártó szelével és mocskos sarával. De hiszen voltunk mi már együtt sárban locsban pocsban és még is jól töltöttük az időt. - A főtisztelendő úr Tószegen egyre gyűjti a régiségeket a legszebb példányokat, - s egy alattomos vizitelő rendesen lopkod el emlékül - azért is kellene már önnek jönnie hogy elvigye ezen dolgokat Pestre (különösen a kulacsot) míg el nem vihhadnak. Vagy neheztel valamiért? Vagy beteg? Vagy - egy szóval várom is de tudósítson is. Ölelem Abony 1878 Nov. 8. szerető báttja Márton Ferencz 39 OSZK LT Márton Ferenc (Abonyi Lajos) Csetneki Jelenik Elekhez. 102
