Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (Szolnok, 2015)
Régészet - Prohászka Péter: Márton Ferenc (Abonyi Lajos) és Csetneki Jelenik Elek levelezéséből – Adalékok Tószeg és környéke kutatásának történetéhez
PROHÁSZKA PÉTER: MÁRTON FERENC (ABONYI LAJOS) ÉS CSETNEKI JELENIK ELEK LEVELEZÉSÉBŐL ADALÉKOK TÓSZEG ÉS KÖRNYÉKE KUTATÁSÁNAK TÖRTÉNETÉHEZ Ui. Kérje meg Ő Méltóságát hogy önt küldje ki Gombára s tudósítson mikor megy. 10. Márton Ferenc (Abonyi Lajos) - Cs. Jelenik Elekhez Abony 1877. XI. 21.35 Kedves jó Öcsém! Szíves sorainak, kedves megemlékezésének nagyon megörültem. Köszönöm a czikk megküldését, melly tele van szintúgy alapos következtetésekkel, mint életre való figyelmeztetésekkel. A különböző telepek ösz- szehasonlításából nyerendő tapasztalat, mindenesetre megfogja nyerni a maga fényes eredményét, s a magyar nemzetnek e földön átélt történelmét előző időket ki fogja bontani a rejtett homályból. - Higyje el ön, hogy nekem is végtelenül jól esik, engemet is szerfölött érdekel minden, mit a tudomány kutatása e téren fölmutat. Ha jól emlékszem Pigorini mondta, a tószegi telep rétegeire mutatva: hogy egy nagy múltnak könyve fekszik előttünk, melynek lapjait képező rétegekben, ha pontosan megtanulunk olvasni, történelmet tudunk meg a történelem előtti időkről. - No de, nem azért vettem a tollat kezembe, hogy önnel a távolból régészeti értekezésbe, vagy helyesebben - reám vonatkozva - ábrándozásokba bocsátkozzam; hanem azért, hogy átmelegülve szeretettre méltóságától, igyekezzem az ön erántunk tanúsított szeretetét hasonló melegséggel viszonozni, s önt kit látszik hogy érdeklünk, megismertetni napjaink örömeivel, élményeivel, - mint egy camera obscura-ban - az emlékezés fénye mellett, elsétáltatván az ön szeme előtt, a kikről oly kedvesen emlékezik. Kedves Öcsém! Mi most mindnyájan a mi piczi kedves kis angyalunk Lajoskánk körül csoportosulunk, ki egy erdei kis madárka csacsogásaival tölti be a házat. - Nem hiába lett ily soká, életünk nyarát újra kezdette velünk, egészen megfiatalított bennünket. - Annya egészségesebb mint volt azelőtt, - jó kedvű. Birike nem változott semmit, se nem fogyott, se nem hízott, se nem pirosabb, se nem haloványabb. A várkonyi kis leány a szőke kis Ilonka csak oly vig, eleven játékos mint pár évvel ezelőtt - az az bocsánat - tavai. Lássa, oly régvolt oly régen elmúlt időnek tetszik már az nekem midőn ön itt volt, hogy már a harmadik évnek akarom számítani. - Persze! - Ha úgy Tószeg alatt elmegyek, s vissza emlékezem azokra a gyönyörű napokra, azokat magának a régészetnek szelleme is egészen a történelem előtti időkre képzelteti vissza. Úgy vegye ám ezt kedves öcsém, mint szemre hányást. - Kapom magamat, ha másképpen nem sikerül lecsalnom, ismét fedezek föl valamely telepet. Erre ugyan azt fogja ön mondani, hogy a mi vidékünkön ez nem is mesterség! Lám! Ott a hova önt figyelmeztettem, a Fekete város mellett Fokorúra most találtak - a mint beszélik rendkívül értékes és érdekes dolgokat. Nem tudom felkerültek e már a Múzeumba? - Én Feketevárosról határozottan nem mondok le. Annyival inkább, mint ott is találtak ugyan nagy edényeket. - Mihelyt dohányosom besimít elküldöm a sógorához megvásárolni. Kétskén is találtak gyönyörű edényeket, mellyek azonban valamelyik vidéki muzeum, a ketskeméti vagy körösi vagy másikba vándoroltak. - Láttam őket egy kiküldetésem alkalmával. De megvásárlással elkéstem. Van azonban - in petto - egy szép szaru kalapácsom, szép és ép lyukkal 35 OSZK LT Márton Ferenc (Abonyi Lajos) Csetneki Jelenik Elekhez. ellátott példány, - úgy sejtem Tószegről került, ha lehet megszerzem. - Itt küldök önnek egy broncz lándzsát, mellyet Farkas Balázs úr talált Te- tétlen mellett Jenőn. Ezen emlékkel óhajtván kiengesztelni önt azon hanyagságért, hogy könyveit ily soká itt tartottam, s a buzgó tanulmányozók rustikus kezei ellen kellőképpen megóvni nem tudtam. - Ezen lándzsa teljesen hasonló azon példányhoz, mellyet tavai Törteién Vida úrtól szereztünk, mintha csak ugyanazon formában öntötték volna. - Nem gondol ön arra, hogy Tószegen bronz tekercsek találtattak? A bronz eszközök pedig tőle nem messze sík földön? Nem hina ön össze költebibe (sic!) e körülményeket a Tószegen talált égett agyag czifraságokkal. Nem véle e azt hogy Tószegen talán - nem mondom hogy éppen a Laposhalmon - agyagformák lennének találhatók. Mit jelentene különben a nyers tekercs mellyet Óbora talált Tószegen a falu vályogvetőjénél, - s a másik melyekről egy másik paraszt beszélt. Én azt hiszem hogy Tószegen is kell valahol lenni egy pontnak ahol bronz tárgyak tömegesen fordulnak elő. No lássa kedves öcsém, formaliter ismét a régészetbe bocsátkozom. Széli Farkas úr még nem volt itt? Még ide is pár betűt! Tudniillik. A könyveket nagyon köszönöm. S minden ösmerőseimnek szíves üdvözletét küldöm. Furcsa ugye hogy az elején végzem levelemet. De végére is találnom kellett helyet a hol önt innen ölelhetem. szerető bátja Márton Ferencz 11. Márton Ferenc (Abonyi Lajos) - Cs. Jelenik Elekhez 1878. V. 28.36 Kedves Öcsém! Becses sorai örömmel töltötték el mindnyájunk szívét, mert a mint látszik rólunk nem feledkezett el. Ennél csak látogatása fog nagyobb örömöt okozni, - s úgy hiszem most már az sem fog soká elmaradni, mert akár Tószeg akár a Pengyon kerül sorba, hozzánk mindkettő közel esvén Abony és pedig nállunk lesz szálló helye, melyre és egész passióval, és netán ellenkező esetben örök apprehenzióval várunk. - Sok érdekes közleményét köszönöm. Bár én is szolgálhatnék újabb ily nemű hírekkel, de bíz én bűnöm megvallom még most sem voltam a Fekete városon. Hja, - most már csupán a gazdálkodásnak élek azóta, hogy rózsákat vetettem s csupa töviseket aratok. Ölelem szinten szívemből Igaz régi barátja Abony 1878 Máj 28an Márton Ferencz U.i. A mi azt illeti - nem is szükséges ám vagy magyarabbul nem is muszáj ám azt az ásatási alkalmat bevárni, hamarább is szívesen látjuk ám. Okolicsányi és Sallay üdvözlik. 36 OSZK LT Márton Ferenc (Abonyi Lajos) Csetneki Jelenik Elekhez. 101
