Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (Szolnok, 2014)
Régészet - Prohászka Péter: Adatok Szolnok régészeti topográfiájához – dr. Balogh Béla megyfigyelései a Zagyva-parti gát építése során előkerült leletekről
PROHÁSZKA PÉTER: ADATOK SZOLNOK RÉGÉSZETI TOPOGRÁFIÁJÁHOZ DR. BALOGH BÉLA MEGFIGYELÉSEI A ZAGYVA-PARTI GÁT ÉPÍTÉSE SORÁN ELŐKERÜLT LELETEKRŐL A nagy időbeli különbség a Zagyva jobb partjának hosszú időn át való lakottságára utal. Hogyan telepedhetett az ember a folyó közvetlen partjára, melyet az áradások gyakran veszélyeztettek? A Zagyva- jobbpart (mely magasabb a balpartnál), csak a legújabb idők óta árterület. Köztudomású, hogy a Tiszaszabályozás egyik következménye a Tiszameder szűkülése, ami az árvízhullám nagyobb magasságával jár. Így ma az árvíz a Zagyvát még Újszászon túl is felduzzasztja. A Zagyva- jobbparti ártér tehát a szabályozás következménye. A szabályozás előtt ez a terület ármentes volt. Szolnok környékének régi telephelyekben való gazdagságából joggal következtethetünk arra, hogy ez a vidék mindenkor fontos települési hely volt. A Középhegység és a Tisza között már a történelemelőtti időben is a Zagyva partja tehetett a közlekedési útvonal. Maga Szolnok is a Zagyvatorkolat forgalmi jelentőségének köszönheti létezését. A Zagyva balpartján is gyakran kerülnek felszínre csontok és régi tárgyak, így a „Tűzköves’’-en a „Malomzug”-gal szemközt fekvő területen és különösen a „Mélyér” melléki „Feketeváros”-ban. Szolnok környékének rendszeres átkutatása értékes archeológiái s talán antropológiai eredményekkel szolgálna az Alföld múltjának megismeréséhez. Áttekintés céljából a gátvonalat a Zagyva-vashidtól a rékasi határig 1:75000 térképbe, míg a pontosabb topográfia céljaira a gödröket, gátátjárókat és tanyákat 1:25000 térképbe jegyeztem. Utóbbiról készültek a részletesebb 1:12500 vázlatok. A gátat építése szempontjából a Zagyva-hídtól a rékasi határig 10 szakaszra osztották. Egy-egy gátszakasz hossza 1000 m., kivéve a másodikat, mely 1600 m; ennek az az oka, hogy a gát megrövidült, az eredeti tervtől eltérően a II. szakasz nagy része nem követi a folyó vonalát. A gátépítők azonban megtartották az eredeti szakaszjelzéseket és én is ezeket használom a pontosabb helymeghatározás ellenőrizhetősége végett. Tehát a II. gátszakasz vége 2600 m.-re van ugyan a kezdőponttól, a rajzon mégis 5-ős számmal (5000 m.) van jelölve. Az 1924-ben ásott gödrök az l.-VIII. gátszakaszokon és a szolnoki-rékasi határ környékén, az 1923-ban ásott gödrök a III. szakasz elejétől a VI. szakasz 7. számú 1924-es gödréig, továbbá a Vili. szakasz 8. számú 1924-es gödrétől fíékas községig találhatók. Az 1923-ban ásott gödrök közvetlenül az 1924-ben ásott gödrök mellett, a folyó felé vannak. A tárgyak legnagyobb része a IV. V.és VI. szakaszok gödreiből került elő. Itt van a legtöbb sír és tűzhely, itt találták a bronz- és vastárgyakat is. A szolnoki-rékasi határ közelében szintén sűrűbben találhatók lakóhelyek nyomai, azontúl azonban egészen Rékas községig állítólag semmit sem találtak a gátépítésnél. Egy-egy gödör általában 50 m. hosszú, 12 m. széles és 2 m. mély téglaalakzat, tehát 1200 m3 földet szolgáltatott a gáthoz. Minden egyes gödör kiásásá val nagy mennyiségű régészeti és embertani anyag mehetett tönkre! Némely helyen a szükséghez képest az említett méretűeknél kisebb vagy nagyobb gödröket ástak, ritkán háromszögalakúakat. A termőföldtakaró néhány cm. és 1 m. közt változik, m.-nél csak elvétve vastagabb. Ott, ahol a földet egykor sírásás, kunyhókészítés vagy egyéb célból felforgatták, a fekete humusz, keverve az alatta levő sárga agyaggal, néha 2 m. mélyen is látható, sőt itt-ott a gödör fenekén túl is folytatódik. I. Gátszakasz. Az I. gátszakasz (0-1) Szolnok közvetlen közelében, a Zagyva-vashídnál kezdődik s ifj. Német István tanyájáig tart. Az építéshez szükséges földet 20 gödörből ásták ki 1924-ben. A gátépítők szerint ezen a szakaszon néhány apró cserépdarabon és csonton kívül semmi „különöset” nem találtak. II. Gátszakasz. A II. gátszakasz (1-5) építéséhez 30 gödröt ástak (1924-ben). A 8 sz. gödör után kb. 50 m. gödörmentes (Csapó-tanyánál). Gátátjárók a 19. és 20. gödör között, továbbá a 26. gödörnél. Ezen a szakaszon csontok és cserepek, továbbá tűzpadok szórványosan fordúlnak elő. A 6. sz. hármas gödör egyikében egy agyag hordó, a 11. sz. gödörben két őrlőkő találtatott. 97
