Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (Szolnok, 2014)
Régészet - Prohászka Péter: Nyugat- és keletrómai V. századi aranypénzek a Kárpát-medencéből
PROHÁSZKA PÉTER: NYUGAT- ÉS KELETRÓMAI V. SZÁZADI ARANYPÉNZEK A KÁRPÁT-MEDENCÉBŐL Ha összehasonlítjuk a Kárpát-medencei solidusok elterjedését a mai Csehország, valamint Románia Erdélyen kívüli területeivel, akkor figyelemre méltó képet kapunk. A mai Csehország területén az V. századi érmek a sík medencékben, a folyók mellett, illetve azok közelében kerültek elő.74 A szórványok mellett kisebb, mindössze pár éremből álló leletek ismertek, mint a Plouznice-i kincs (3 db Glycerius, 3 db II. Theodosius és 1 db Licinia Eudoxia). Legnagyobb számban e területen nem II. Theodosius, hanem III. Valentinianus solidusai fordulnak elő (7:8), köztük számos „barbár” utánzat.75 A nyugatrómai veretek, köztük rövid ideig uralkodó császároké, nagyobb számban jelentkeznek, mint a Kárpát-medencében meghatározó szerepet játszó keletrómai aranyak.76 Ezzel szemben Románia keleti részéről mindössze három II. Theodosius veret ismert (Orsóvá, Ciorogirla és Domnesti).77 Ehhez társulnak még a Moldvában talált szórványérmek, mint Honorius (Chirileni, Botosani, Suceava), Arcadius (Miroslovesti, Temeleuti, Malcoci, Chirileni - 4 db) veretei, illetve két II.Theodosius-solidus (Holboca, Romanesti). A rublevkai éremleletben (8 db Honorius, 13 db III. Valentinianus, 1 db Arcadius, 175 db II.Theodosius, 1 db Eudochia és 2 db Pulcheria) ugyan nyugatrómai érmek is vannak, de a legjelentősebb részét II. Theodosius veretei teszik ki.78 A Kárpátoktól keletre eső Bukovina területéről csupán egy kis éremlelet ismert Starozinecből, melyet 1828-ban találtak.79 A 2 db Arcadius, 1 db Honorius és 3 db III. Valentinianus solidusból álló leletben a nyugatrómai uralkodók aranyai vannak túlsúlyban, ugyanakkor II. Theodosius veretéinek hiánya arra utal, hogy talán egy, a Nyugatrómai Birodalom megsegítésére indított csapatban részt vevő harcos vagyona lehetett. A Kárpát-medencéből ismert V. századi solidusok sokfélesége, valamint a szórványok és éremleletek száma jól jelzi a terület jelentőségét a hun birodalmon belül. Itt szükséges még egy, a római aranypénzekkel kapcsolatos sajátos jelenségre utalnunk. A III. és IV. századi római aranyérmek estében gyakran megfigyelhető, hogy átlyukasztva vagy fülezve ékszerként viselték őket.80 Ez a Kárpát-medencei III. századi aureusoknál majdnem 50%-ra, a IV. századiaknál pedig több mint 30%-ra jellemző. Az ilyen, ékszerként viselt érmek sajátos funkcióval bírtak a germánoknál. A nagyobb méretű és súlyú multiplumok, mint a szilágysomlyói I. lelet példányai, a császárportrék viselésével a germán királyok legitimizációjában státuszszimbólumként játszottak szerepet81 Ez a reprezentatív szerep azonban a solidusok ékszerként való viselésénél szintén megfigyelhető,82 így nagy valószínűséggel a germán vezetőréteg tagjai és környezetük viselte a kisebb súlyú és értékű solidusokat is. A Kárpát-medencéből ismert V. századi római aranypénzeknél a fülezés és a lyukasztás szinte egyáltalán nem jelentkezik, csupán néhányszor, mint például egy debreceni átlyukasztott Honorius-solidus esetében.83 Ennek okát részben abban kereshetjük, hogy változás állt be a korábbi legitimizációs elképzelésekkel kapcsolatban, amely során a császári 74 MILITKY, Jiri 2004.61-62. 75 MILITKY, Jiri 2004.61-65. 76 MILITKY, Jiri 2004.62-64. 77 HARHOIU, Radu 1997.144. Taf.CXXI. 78 HARHOIU, Radu 1997.144.Taf.CXXI. 79 PROHÁSZKA Péter 2008. 80 PROHÁSZKA Péter 2008. 81 BEMMANN, Jan 2005.31.; BURSCHE, Alexander 2008.400. 82 BEMMANN, Jan 2005.31.; BURSCHE, Alexander 2008.400-402. 83 PROHÁSZKA Péter 2008.26. portrét viselő érmek helyét más tárgy vehette át. További magyarázatként vetődhet fel, hogy az V. századi gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok során a Barbaricum lakói fizetőeszközként használták a solidusokat. Sajátos tanúi a történeti eseményeknek a Kárpát-medencében talált V. századi solidusleletek. Több lelet került elő, ám ezek nagy részéről vagy kevés adat áll a rendelkezésünkre, vagy csupán néhány darabot sikerült a kutatás számára megmenteni. így a XIX. században napfényre került Esztergom-várhegyi lelet kapcsán annak pontos számában és összetételében sem vagyunk biztosak. Csupán annyi vált ismertté, hogy 32 vagy 42 Theodosius-solidust találtak a későrómai magaslati település területén folytatott építkezés során.84 Nagy valószínűséggel - a pannoniai éremanyag tekintetében - nem I., hanem II. Theodosius aranyakról lehet szó. A másik jelentős XIX. századi éremlelet a Nógrád megyei Sóshartyán területén került elő, majd szóródott szét. Csupán annyit lehet róla tudni, hogy több mint száz aranyát találták II. Theodosiusnak.85 Sajnos a nickelsdorfi lelet csak részben vált ismertté, és csupán néhány solidusról állnak rendelkezésre adatok,86 mint ahogy Karancskesziben két I. Leó-soliduson kívül a föld elszállítása miatt további darabok nem kerültek elő.87 Szerencsésebb körülmények között találták meg és gyűjtötték össze a Barátföldpuszta castellumban,88 Bényben89 és Hódmezővásárhely-Szikáncson előkerült aranyakat.90 Ezek lehetőséget biztosítanak numizmatikai és történeti elemzésekre is. A Kárpát-medencei solidusleletek egyik része alig néhány, míg a másik része száz vagy annál több aranyból áll. A barátföldpusztai castellumban három,91 Hidán három,92 Esztergom-Várhegyen pedig 30-40 solidus,93 Tokodon 10/14 darab került elő.94 Ezek a „kisebb” vagyonok a hunkori Kárpát-medencei népek emlékei, melyek elrejtésének hátterében talán a történeti eseményeket - Bleda bukása, nedaoi csata - kereshetjük. Sokkal érdekesebb az a két nagy lelet, melyeket teljes mértékben sikerült megmenteni. Míg a szikáncsi éremkincset Bleda halálához,95 addig a bényi leletet már az Attila halálát követő és a nedaoi csatában végződő zavaros időkhöz szokták kapcsolni.96 A két lelet összetétele azonban eltérő, amely bizonyos következtetések levonására tesz lehetőséget. A szikáncsi lelet 97%-át II. Theodosius érmei adják, és három kivételével a konstantinápolyi verdében készültek a solidusok.97 84 MATHES, Johann 1827.35.; FMRU 3.108. 85 KISS Attila 1999.63.; PROHÁSZKA Péter 2007.197. 86 DEMBSKI, Günter 1982.206.; HAHN, Wolfgang 1990.236. 87 PROHÁSZKA Péter 2007.201. 88 FMRU 2.112. 89 KOLNIKOVÁ, Éva 1968. 90 B.SEY Katalin 1976. 91 FMRU 2.112. 92 HARHOIU, Radu 1997.197. 93 FMRU 3.108. 94 PROHÁSZKA Péter-TORBÁGYI Melinda 2011. 95 B. SEY Katalin 1976.; B. SEY Katalin 1988.; BÓNA István 2004. 96 KOLNIKOVÁ, Éva 1968.; BÓNA István 2004. 97 B.SEY Katalin 1988.416. 49
