Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (Szolnok, 2014)
A vallástudományi konferencia előadásai - Nagy Gábor Dániel: Társadalmi hálón alapuló megközelítések a vallástudományi kutatásban
Nagy Gábor Dániel Társadalmi hálón alapuló megközelítések a vallástudományi kutatásban* Ebben1 a tanulmányban Közép- és Kelet-Európa vallásszociológiájában alkalmazott társadalmi hálózatelmélet és társadalmi hálózatelemzés módszerét ismertetem röviden. A vallásos hit és vallási csoportok ezen társadalomtudományi megközelítése általában empirikus kutatáson és kutatási eredmények interpretációján alapul. A vallásszociológiának szélesebb perspektívája van abban, hogy tanulmányozza a vallásos életet, de a vallásos társadalmi hálózatok általában a vizsgált vallásos entitásoknak és jelenségeknek más jellegzetességeit vetítik ki, hogy azt egy érdekes kutatási témává tegyék. A hálózat tudománya, amely a hálózatelméleten alapszik, meglehetősen új és innovációs terület, és megközelítései sok szempontból újító jellegűek. A hálózatelemző módszerek és koncepciók társadalomtudományi alkalmazása a hálózattudományi eredményekre épült. így a vallásos hálózatok társadalmi hálózatelemzése módszertani elméleteken és hálózatelemzésre épülő feltételezéseken alapul, különösen a társadalmi hálózat elemzésére, amit az utóbbi években fejlesztettek ki. A kutatás témái lehetnek a vallásos szervezetek tagjai vagy maguk a szervezetek ebben a megközelítésben. A társadalmi hálózatelemző módszerben az elemzésre kiválasztott egységek, ún. csomópontokkal reprezentálnak, míg a közöttük levő kapcsolatok vonalakkal reprezentáltak. A kapcsolatoknak sokféle fajtája lehet a különböző csomópontok között, így különböző vonalakkal mutathatják be őket. Egy vallásos társadalmi hálózat feltérképezésének empirikus alapon kellene lezajlania, melynek eredményeit objektív módon kell interpretálni. A társadalmi hálózatelemzés grafikus eredményei - más szóval a grafikonok - pontokkal vagy csomópontokkal jelzik a különböző szereplők helyét a hálózatban, továbbá a különböző csomópontok és vonalak közötti kapcsolatokat is. A grafikonok értelmezését a kutatók végzik grafikus és statisztikai eszközök segítségével. Következtetéseket a társadalmi hálózat jellegzetességeinek megtekintése és statisztikai elemzése alapján tudunk levonni. Amennyiben a kutató a részletekben alaposabban el akar merülni, fellelhetők bizonyos, a hálózati kutatók által kifejlesztett jellegzetes mérőeszközök, melyeket a hálózatról alkotott különböző hipotézisek empirikus tesztelésére hoztak létre. Ez az új módszer új lehetőségek széles skáláját bocsájtja rendelkezésre, hogy még részletesebb kutatást tegyen lehetővé a vallásos hálózatok körében, bár ennek elterjedése a vallástudományi kutatók között még nagyon lassan történik. Az első példája a vallási környezetben történő társadalmi hálózatelemzés használatának Sampson munkásságára vezethető vissza, aki tizennyolc gyakornok szerzetes hálózatelemzését alkalmazta egy kolostorban (Sampson, 1969; Hermantől idézett 1984). Más társadalomkutatók is voltak, akik alkalmazták a hagyományos szociometriái megközelítést a vallási csoportokban a 60-as és a 70-es években, például klikkek beazonosítására és az egyének csoportokba rendeződésére. * Előadásként elhangzott a szolnoki Damjanich János Múzeum és az SZTE- BTK Vallástudományi Tanszékének közös konferenciáján: Tradíció és progresszivitás. Vallások keresztútján a XXI. században. A társadalmi hálózatok mintái az ebben az időben készült művekben nem kerültek vizsgálat alá (Herman 1984). Az SNA módszerek fejlődésében a következő nagy lökést az adta, amikor társadalomkutatók felismerték, hogy a helyi felekezetek társadalmi hálózatának paraméterei döntő fontosságúak lehetnek a csoport fejlődésében. A társadalmi kapcsolatok a helyi vallási csoportban fejlődtek, a felekezeti körülmények pedig létfontosságúak voltak magának a csoportnak a hosszú élettartamában. Hoge és Roozen (1979) még azt is felfedezték a kutatásukban, hogy egyes társadalmi tényezők, úgymint a különféle kapcsolatok egy vallási csoportban, sokkal fontosabbak normál esetekben, mint elméleti síkon. Ez az eredmény hozzájárult a társadalmi hálózat jellegű megközelítés, illetve az amerikai vallásszociológia SNA módszerének széles körű elterjedéséhez. Freeman (2004) koncepcióját követem, hogy beazonosítsam a munkákat, amelyek bekategorizálhatók az SNA módszerek használata alapján. Azt állítja, hogy a műveket négy kategóriába lehet osztani az SNA alkalmazásának mélysége és módszertani példái alapján. A négy kategória: a tudományos munka részben vagy teljesen „(1) magába foglalja azt az intuíciót, amely alapján a társadalmi szereplők közötti kapcsolat fontos; (2) adatok gyűjtésén és elemzésén alapul, amelyek rögzítik a társadalmi szereplők közötti kapcsolatokat; (3) grafikus ábrázolást súlyozottan alkalmaz, hogy felfedje és bemutassa azoknak a kapcsolatoknak a mintázatát. És (4) matematikai és számítási modelleket alkot, hogy leírja és megmagyarázza azokat a mintákat” (Freeman 2004). A négy kategóriát általában kombinálják a kortárs SNA cikkekben. A szociális hálózati megközelítés Közép-Kelet- Európában: a rendszerváltás korabeli kutatások Nagyon jelentős történelmi különbségek vannak e régió társadalmainak fejlődésében a világ más régióihoz képest, de a közép-kelet-európai régió országai között rengeteg párhuzamos vonást fedezhetünk fel. Paul Zulehner, Tomka Miklós és Máté-Tóth András elméletei alapján majdnem teljes bizonyossággal állíthatjuk, hogy Közép- és Kelet-Európa sajátos vallási jegyekkel bír, ami a vallási hitet és hovatartozást illeti, a történelmi és társadalmi viszonyok, valamint közös értékek és identitásjegyek egy közös szocialista múltban gyökereznek. (Máté-Tóth, Mikluscák, Zulehner, Tomka, & Tos, 2000; Miklós Tomka & Zulehner, 1999; Miklós Tomka & Zulehner, 2000). A legfontosabb tényező, ami összeköti a közép-kelet-európai régiót, nem más, mint a közös múlt, amin az itteni országok osztoznak, és a közös élmények az 1989-1991 közötti rendszerváltásról. Ezek az országok ugyanis a Szovjetunió irányítása alá tartoztak, és ez a nagyhatalom átszőtte a társadalmi és vallásos élet egészét, politikai érdekeit és társadalmi értékrendszerét rákényszerítve minden fennhatósága alatti országra. A szovjet birodalom nem volt új a régió 357
