Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (Szolnok, 2014)
A vallástudományi konferencia előadásai - Gecse Annabella: „…egyházy styljére nézve előkelőbb helyet érdemel…” Adalékok Méhi (Včelincei) XX. századi vallási néprajzához
GECSE ANNABELLA: ...EGYHÁZI STYLJÉRE NÉZVE ELŐKELŐBB HELYET ÉRDEMEL...” _______ADALÉKOK MÉHI (VCELINCE) XX. SZÁZADI VALLÁSI NÉPRAJZÁHOZ_______ hivatalnak, hogy állásáról 1920. augusztus 19-ével végleg lemondott. Bizonyára hamarosan vizsgálat indult ügyében, mert említi a levél, hogy 1921. március 15-én Laurintz József eskü alatt vallotta, hogy Bodnár Árpád nem vett részt a kunágotai kántortanítói állás meghallgatásán. Ám az ekkor már meghurcolt kántortanító 1921. május 8-án elküldte az egyházmegyei hivatalnak 709/921. iktatószám alatt a kunágotai esperesplébános levelének másolatát, amivel bizonyította, hogy az ottani álláspályázaton részt vett. Ezután - és ebben a hitben - az egyházmegye az állást meghirdette és be is töltette. „Sőt, ártatlan családomat, amíg én fogságban voltam, Szántó Ferenci méhi-i plébános az utcára kirakatta, hol aprós gyermekeim bútorokkal együtt az utcán éjszakázott. Én amidőn 1920. november 15-én a fogságból hazakerültem, állás nélkül maradtam 5 tagból álló családommal együtt.”61 Ilyen körülmények közül Csetnekre ment, ahol azonban állásában a főhatóság nem erősítette meg. Ezért újra több helyre pályázott, sikertelenül. Egyik meghallgatásáról, Ájból hazatérőben, 1921 szeptemberében összetalálkozott Zeman Endre hárskúti esperes-plébánossal, aki jóindulatúan ajánlotta neki Kiskovácsvágását, ahol éppen üres volt a kántortanítói állás. El is ment oda, ahonnan másnap Mihály József bárkái plébánossal megjelentek Rozsnyón, hogy bejelentsék az állás elfoglalását. A püspöki hivatal előtt, a téren találkoztak dr. Priviczky Gyula püspöki titkárral, aki kijelentette, hogy Bodnár Árpádról még csak hallani sem akar. Ezek után, már csak családja, gyermekei miatt is máshol keresett állást. Talált is a berdárkai evangélikus iskolában. Öt hónap elteltével azonban az evangélikus egyház követelni kezdte, hogy egész családjával együtt térjen át az evangélikus hitre. Érezhetően utolsó esélynek tekintette a püspöki helynöknek írott levelét. Amellett, hogy leírta: nem szeretne vallásából kitérni, hivatkozott arra is, hogy egész családja és rokonsága katolikus, ő maga már 24 éve, édesapja pedig 50 éven keresztül volt katolikus kántortanító, tehát mindennél fontosabb családjuk számára a vallásuk. Vallását annak ellenére nem akarja elhagyni, hogy maga is érzi, milyen kálváriát járt miatta, tulajdonképpen 1920. július 1-e óta nem kapott fizetést. Azt kérte a főhatóságtól, helyezze el Kiskovácsvágásán, ahol a korábban általa is megpályázott állás azóta is üres. Az ügyben számtalan irat, apró kiegészítés keletkezett, ám az egyházmegyei hivatal válasza zárásként az volt, hogy a kántortanító „kérvényét figyelemre nem méltatja. ”68- 1922. április 28-án a méhi plébános a filiája, Királyi miatt fordult a püspökséghez. Halaszthatatlanná vált a Nepomuki Szent János-szobrot újrakeríteni, mert a régi kerítés olyannyira tönkrement, hogy a kijáró háziállatok már a szobrot is rongálták. Csak a kerítés 925 koronás költséget jelentene, amelynek előteremtését a plébános egy alapítvány kamataiból tervezte. „A kegyesalapitványi pénztárban kezelt Gődér-Szentmiklóssy féle alapítvány felszaporodott kamataiból kérek e célra annyit kiutalni, amennyit lehetséges, s amely a fenti összeget megközelíti."66- 1922. május 2-án a helynök az adóügyeket tisztázó levelet küldött Szántó Ferenc plébánosnak. Méhi teljes plébániai körzetének osztozni kell az adóterheken, ami a templom fenntartását és a plébániai intézmények működését teszi lehetővé. Tehát nemcsak Méhinek, mint politikai községnek fizetett adók után, hanem a más község területén fekvő birtokok után is adózniuk kell a híveknek. Kivételt jelentettek az iskolaszéki adók olyan esetekben, ahol a filiában is tartottak fenn iskolát. 67 RPkL Méhi 377-922. 68 RPkL Méhi 379-411. 69 RPkL Méhi 951-922. Ilyenkor természetesen csak a saját iskolájuk fenntartásához kellett hozzájárulni - pl. Tornaija.70- 1923. november 26-án a méhi hívek a püspökségen fellebbezéssel éltek a 160%-os pótadó miatt. A pótadót az iskolaszék az iskola költségei miatt szavazta meg. A hívek nem azért küldték fellebbezésüket, mert nem akartak áldozni az iskolára, hanem arra hivatkoztak, hogy mivel a beruházás sem egy évre szól, a kivetést is hosszabb idő alatt kellene beszedni, annál is inkább, mivel egyéb pótadókat is kötelesek fizetni. Tulajdonképpen a fizetés időtartamának megnyújtását kérték, mert egy összegben a kivetést képtelenek voltak kifizetni.71- 1925. július 30-án a főhatóság kisegítette a méhi egyházközséget. A külön kezelt harangalapól átengedett 249 koronát az orgona újjáépítéséhez.- 1923. december 3-án a helynök a fellebbezésnek helyt adott, ám nem az időtartamot nyújtotta el, hanem a pótadó mértékét vette lejjebb 10%- kal, 150%-ra. Döntéséből kiderült, hogy Szilárdy István volt a fellebbezés kezdeményezője. Ő is, mint más nagyobb birtokosok is, valóban meg voltak terhelve abban az évben állami adókkal is, akkor kezdték meg a vagyondézsma fizetését. A levelezéshez tartozik az iskolaszék kimutatása arról, mi mindenre - és mi minden árára - lenne szükségük. Szerepel az a 188 nevet tartalmazó lajstrom is, amelyen a nevek mellett pontosan feltüntették: milyen, mennyi adót - egyenes állami adót, házadót, 100%- os kivetést - kellett a személyeknek fizetniük. Végösszegként 4.900 korona 30 fillér szerepel a lajstromon. Ugyanilyen lajstromot a filiákban is készítettek: Oldalfalva, Lenke, Kövecses, Keszi, Sajószárnya, Királyi, Hubó, Recske katolikus híveire nézve is.72- 1925. augusztus 14-én egyházmegyei intézkedésre volt szükség (mások mellett) a méhi plébánia tőkéjének védelmében. „1. A méhi plébániai építkezési alapnak a rozsnyói takarékpénztárban elhelyezett pénze a bank felszámolása következtében 7.368 koronára apadt. Ehhez ugyan az egyezségi levél értelmében még 38%-nyi állampapír fog járulni, azonban a kérdés még teljesen nem intéztetett el. Mindenekelőtt ez lesz a kérdéses alapítványnál keresztülvezetendő azzal, hogy a fent kitett összeg a rozsnyói bank utódja, vagyis a Tatra rozsnyói fiókjának betétkönyvén kamatozik. Ez összegből egyelőre csak 10% lévén felhasználható, hivatalom fentkitett összeghez felvett 736,80 koronát. 2. kifizettettem tovább a méhii plébániához tartozó misealapítványi tőkéknek terhére a kegyes alapítványi pénztárból még 812,70 koronát. Ez utóbbit azzal, hogy mihelyt a tatra banki betétről az összeg felvehető, a kegyesalapítványi pénztárba a misealapítványi tőkékhez vissza fog fizettetni. Szíveskedjék tehát ezen teendőket nyilvántartani, nehogy a misealapítványok megcsonkíttasanak, lévén azokon szolgálmányok, amelyeket a mindenkori plébános élvezni jogosult”73 - írta a püspöki helynök a méhi plébánosnak.- 1925. november 26-án a plébánia adományt kapott. Özv. Dudás Józsefné az ifjúság énekoktatását segítendő 1.500 koronás adományával harmonium vásárlásához segítette hozzá az egyházközséget.74- 1926. augusztus 24-én Szántó Ferenc plébános a templom és plébániaépület javításának állásáról számolt be. A plébánia fazsindelyteteje annyira tönkrement, hogy már 15-20 helyen is beázik, a bolthajtásos 70 RPkL Méhi 2846-938. 71 RPkL Méhi 2846-938. 72 RPkL Méhi 2846-938. 73 RPkL Méhi 2613-931. 74 RPkL Méhi 2949-936. 337
