Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (Szolnok, 2014)
A vallástudományi konferencia előadásai - Gecse Annabella: „…egyházy styljére nézve előkelőbb helyet érdemel…” Adalékok Méhi (Včelincei) XX. századi vallási néprajzához
TISICUM XXIII. - A VALLÁSTUDOMÁNYI KONFERENCIA ELŐADÁSAI Vallási élet a XX. század első felében14 A XX. század első feléből származó levéltári adatok vegyesek, ám sokatmondóak. Mind a vallásos élet szervezettségének adatai, mind a plébános helyi megélhetési forrásaira vonatkozóak, s nem annyira az egyházról, mint magáról a faluról, lakosságáról adnak képet.- 1906. március 27-én Dráveczky Kálmán plébános azért fordult a püspökséghez, hogy a templomkertet eladhassák.15- Szintén 1906-ban tervezték a hívek egy Sajó-parti 100 négyszögöles telek eladását. A főhatóság engedélye azért kellett hozzá, mert tulajdonjogilag a földterület a méhi templomé volt, ám nagyon előnytelen helyen. A Sajó rendszeres kiöntései miatt nem volt értékes föld, árából az 1905-ben építtetett plébániai csűr és kerítés árát tervezték rendezni. A hívek adományait erre nem fordíthatták, mivel azt teljesen felemésztette a templombelső javítása. Püspöki utasításra a putnoki alesperes vizsgálta meg a kérdést a helyszínen (mivel a teleknek nem volt megfelelő iratanyaga), ő is javasolta a Sajó-parti terület eladását, ezért azt a püspök engedélyezte.16- 1907. szeptember 10-én kelt az a levél, amelyben a méhi hívek kérték, hogy a kerepecieknek ajándékozhassák egyik harangjukat. Kerepecet, Méhi pusztáját Heves megyéből, Feldebrőről odaköltözöttek népesítették be. Ott holdanként 1.200 koronáért eladták földjeiket, Méhiben pedig vettek birtokot holdanként 800 koronáért. Az egyik „kiválóan katholikus”'7 hívő kérte a négyből az egyik, 45 kg súlyú méhi harangot. A plébános leginkább a gyerekek nevelése miatt támogatta, mert Kerepecen „...még az ima idejére sem figyelmeztetnek,”18 19 A hívek haranglábat terveztek készíteni. A harang nem volt a hitközség tulajdona, már ezt megelőzően is fordulatos története volt, ugyanis eredetileg a Királyiban álló, alapítvánnyal bíró Nepomuki Szent János-szobor mellett volt egy másik haranggal együtt. Miután a harangállvány összedőlt, a harangokat elvitték Méhibe, de az egyiket Abafalva szerezte meg. A másik Méhiben a Havas-féle temetőkápolnába került, tulajdonképpen lélekharangnak, de mivel nem találták e célra megfelelőnek, felvitték a templom padlására. A harang állványa magánál a harangnál is fontosabb lehetett, mivel az Iratban ez szerepel róla: „...a ma is létező - pár évvel ezelőtt megújított - «ostorozási oszlop» emlékeztetőjéül szolgáló állvány fészkéből kiemelték.”™ Tehát tulajdonképpen gazdátlan volt a harang, ezért a Kerepecnek ajándékozásra megkapták az engedélyt.20- 1907-ben - bizonyságául annak is, hogy Tornaija Méhi leányegyháza volt - a méhi plébános kérte a tornaijai katolikus tanító fizetésének rendezését a püspöktől.21- 1908. január 25-én Méhiben katolikus ifjúsági egylet alakult. Az egylet gondolata korábban merülhetett fel, mivel a jegyzőkönyvvezető 14 Ebben a fejezetben időrendi sorrendbe rendeztem azokat az eseményeket, amelyeket a Rozsnyói Püspöki Levéltár Méhi parókiális iratai között őriz. A szó szerint idézett részeket mindig idézőjellel jelzem, ám sokszor csak az írat tartalmát ismertetem. 15 RPkL Méhi 1198-1906. 16 RPkL Méhi 328-1906. 17 RPkL Méhi 3429-1907. 18 RPkL Méhi 3429-1907. 19 RPkL Méhi 3429-1907. 20 RPkL Méhi 3429-1907. 21 RPkL Méhi 2931-1907. 332 „...örömét fejezi ki, hogy a társúlás eszméje oly szépen hódított, hogy a már 5 év óta pengetett kath. ifjúsági egylet végre megalakúi. Tulajdonítja ezt korelnök amaz érzelmi cenzusnak, mely a méhi-i hitközség tagjainak az ősöktől örökölt szép tulajdonsága, a lelkesedésnek, mely a méhi-i ifjúságot előnyösen jellemzi. ”22 Még ezen az alakuló ülésen bemutatták, felolvasták az alapszabályt, megválasztották a tisztségviselőket. Az alapszabály talán legfontosabb tétele az volt, hogy az egyesület fővédnöke a „mindenkori megyés főpásztor”. (A püspök el is vállalta ezt a szerepet.)23 Az egyesület célja „...a tankötelességének eleget tett földműves-ifjúságnak valláserkölcsös és hazafias nevelésben való képzése, közhasznú, főleg a földművelés körébe vágó ismeretek terjesztése.”24 Az egyesület védőszentjéül Szent Imrét választották. A belügyminisztériumba is felterjesztett alapszabályban a hatóság kifogásolt néhány tételt, ám az egyesület megalakult.- 1908-ban az épületek felújításának gondolata is felmerült. Ebből az évből való az első, a templom és torony helyreállítására vonatkozó ajánlat is. Az árajánlat Szilvássy Nándor terveinek kivitelezésére vonatkozik. Az egyházmegyei építőmester terveihez 11.882 korona költséget számított, munkákat és anyagokat is beleértve. A két ajánlattevő: idősb Ibos Ferenc ácsmester és Hamkó Bertalan építési vállalkozó a következőt ajánlották - Szilvássy tervei alapján: „Ezen fent írt összegből alul írottak a nagyméltóságú Rozsnyói Püspökség által előírt 2%-ot, szóval kétszáz harminczhat koronát és negyvennégy fillért a róm. kát. szegény egyház alapra, és ezen felül még az összegből 1A százalékot szóval ötven kilencz koronát és tizenegy fillért hajlandók vagyunk engedni.”25- 1908. augusztus 10-én terjesztették fel a méhi tanító, Földessy Elek díjlevelét. A tanító jövedelme Méhiben szintén sokat elárul a falu és az egyházközség rendezett helyzetéről, megnyugtató anyagi adottságairól. Tételei a következők voltak: „törzsfizetés: 1.000 korona,” első ötödéves korpótlék: 200 korona. Ezt a jövedelmet a következő helyi források egészítették ki: „1. Földbirtok: 8 kataszteri holt 725 négyszögöl tiszta jövedelme - 84 korona 58 fillér; 2. Szolgáltatásból: a. , 48 helyi gazdától fél pozsonyi mérő búza -151 korona 20 fillér; b. , 43 zsellérpártól egynegyed pozsonyi mérő rozs - 47 korona 28 fillér; c. , a leányegyházakból minden római katolikus házaspártól 1/4 pozsonyi mérő rozs - 45 korona; d. , munkaváltság, három darab marhalegeltetési jog úrbéri egyezség alapján 30 korona; e. , stóla tízévi átlag szerint -145 korona 94 fillér; f. , párbérpénz a leányegyházakból - 4 korona; g. , sz. mise alapítványok után - 20 korona; Összesen: 4.443 korona 42 fillér. 3. A tanulóktól a. , 50 mindennapi tankötelestől tandíj per 80 fillér - 40 korona; b. , ugyanazoktól egyenkint 30 liter zab = 50 véka - 60 korona; 22 RPkL Méhi 1660-909. 23 RPkL Méhi 1660-909. 24 RPkL Méhi 1660-909. 25 RPkL Méhi 1184-931.
