Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (Szolnok, 2014)
A vallástudományi konferencia előadásai - F. Kovács Péter: Közép-Jáva hindu-buddhista korszakának épített emlékeiről
F. KOVÁCS PÉTER: KÖZÉP-JÁVA HINDU-BUDDHISTA KORSZAKÁNAK ÉPÍTETT EMLÉKEIRŐL 19. kép - Medence Cabean Kuntinál 20. kép - Medence Cabean Kuntinál bizonyult, ugyanis Cabean Kunti igen kis „falu”, ezért nincsenek útbaigazító táblák, a járásban élő helyiek sem mindig tudják, pontosan merre is van. A környéken előfordulnak földcsuszamlások is, így ottjártunkkor is több út járhatatlannak bizonyult, ami azért is nehezíti a keresést, mert a környéken a dzsungelben labirintusként kanyarognak a gyakran gyalogjárda szélességű, bizonytalan burkolatú utak. A fáradságos keresés megérte, ugyanis a romok felügyeletével megbízott helyi olyan helyekre is elkalauzolt bennünket, melyek gyakorlatilag teljesen ismeretlenek a külvilág számára. Miért is érdekes Cabean Kunti? Legalább négy kőkút, több kövezett platform, faragott kőhalom és öt négyzet alakú, szakrális fürdőmedence található itt, melyek három oldalukról zártak,22 falaikat aprólékos faragványok díszítik, melyek között gyakran termékenységi motívumok fedezhetők fel. Veronique Myriam Yvonne Degroot disszertációjában azt írja, hogy itt nem ismertek szentélyek,23 ezzel szemben több jel is utal arra, hogy a dzsungelben, a 21. kép - Kút Cabean Kuntinál 22. kép - Medence Cabean Kuntinál fürdőktől nem túl távol lehetnek eddig ismeretlen romok. Helyi vezetőnk ugyanakkor elmondta, hogy a száraz évszakban gyakran megjelennek négyzet alakú struktúrák a száraz talajban, melyek környékén gyakoriak a faragott kövek. Elképzelhető, hogy a Cabean Kunti környéki dzsungelek újabb meglepetéseket tartogatnak az indonéz régészek számára. Annak ellenére, hogy Jáva a legfejlettebb sziget Indonéziában, régészeti szempontból nem tekinthető teljesen feltérképezettnek, történelmének fontos szakaszai még ma is homályba burkolóznak. Éppen ezért fordulhat elő időről-időre, hogy olyan felfedezések születnek a szigetvilágban, melyek nemcsak a régió régészetét rengetik meg, de gyakran az egész emberiség kialakulásának kérdéseire világítanak rá. A ma „Ázsia fenegyerekének” tartott, több mint 250 milliós állam régészete és tudományos világa keresi a kapcsolatot a nyugati országokkal, ami talán a magyar régészet számára is kiemelkedő lehetőséget jelenthet. 22 DEGROOT, Veronique Myriam Yvonne 2009.102. 23 DEGROOT, Veronique Myriam Yvonne 2009.102. 319
