Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (Szolnok, 2014)
Régészet - Prohászka Péter: Adalékok a tószegi Laposhalom kutatásának történetéhez (Csetneki Jelenik Elek jelentései, levelei és rajzai 1876-ból)
PROHÁSZKA PÉTER: ADALÉKOK A TÓSZEGI LAPOSHALOM KUTATÁSÁNAK TÖRTÉNETÉHEZ _______(CSETNEKI JELENIK ELEK JELENTÉSEI, LEVELEI ÉS RAJZAI 1876-BÓL)________ A tószegi ásatás és a budapesti kongresszus nemzetközi hírnevet hozott Csetneki Jelenik Elek számára, azonban állandó anyagi nehézségei munkájában folyamatosan akadályozták. Römer Flóris nagyváradi kanonokká való kinevezése és ezzel távozása a Nemzeti Múzeumból azonban megváltoztatta kapcsolatát volt jóakarójához. Utódja a Régiségtár élén Hampel József személyében biztos volt, azonban az őrsegédi helyekért ádáz küzdelem bontakozott ki Rómer Flóris és Pulszky Ferenc, valamint a fiatalok között. E csatározásokba és intrikákba keveredhetett Csetneki Jelenik is, akinek naplójában jól nyomon követhetők az események. E kapcsolat megromlásában pedig tószegi ásatásainak nemzetközi visszhangja is szerepet játszott. Csetneki Jelenik Elek 1877. január 24-én a következőket jegyezte fel naplójába:49 „Délelőtt felmertem a múzeumba, hol az első - ősrégészeti tárgyakat tartalmazó termet rendezik Hampel vezetése alatt. Beszéltem Rómer Flóris úrral, átadtam Marton Ferenc úr tegnap kapott levelében nyílvánított köszönetét, kinek, mint írja fia született. Ugyanekkor átadta nekem Pigorini értekezéseinek egy példányát, a tószegi őstelepről,50 melyet napokkal ezelőtt a hírlapok is széliében közöltek. A tizenegy lapra terjedő füzet „Terramare Ungharesi" cimet viseli, s mindjárt első lapján, legelőször is nevem említi mint a tószegi ásatások vezetőjét. Nevezetesen az engem illető szakasz Így szól: „Fino i quel giano öve ne eccetuiamo limitate recirde fatte in Tószega all’ egregio sig. Jelenik Elek, nessumo ancere dei prestanti archeologi ugheresi aveva potato occupartent dipreposito, e gli ogejeti erano stati racolti seuca un rigorose sistema scient/fico sí scava.’’. Pulszky, ki Széli Farkassal épen ott volt, midőn e füzetkét Rómer át adta, mosolyogva mondá, megjegyzését azon hármas jelzőre, melyet Pigorini rám, Virchow s Mestorf kisasszonyra felállított. Én „egregio”, Wirchow„illustre”s Mestorf „distinta”.” E dicséretek és a Pulszkyhoz és Thallóczyhoz kapcsolódó intrikák egyre jobban elmérgesítik a viszonyt közte és Rómer Flóris között. Az újabb töréshez a Századok Vegyes közlések rovatában megjelent következő rövid hír vezetett:51 „A M. TUD. EGYETEMEN két Schwartner-féle 180 ftnyi, pályadíj volt kitűzve. Egyik a magyar történelem köréből vett kérdésre: a kamaranyereség történetére, a másik a hazai bronzkori leletek leírása. Mindkét kérdésre érkezett pályamű. ... A régészeti kérdést Csetneki Jelenik Elek, az őstörténelmi congressus óta dicséretesen ismert fiatal régiségbuvár nyerte el. Műve irodalmi beccsel bír. ” Mint azt Csetneki naplójában 1877. július 13-án feljegyezte:52 „Thalloczy ugyan ezen levelében ír: A dicséret mellyel a junius 14-iki füzet „Vegyes” rovatában illetve vagy, úgy felbosszantá R(Rómer) urat, mondván „hogy én nagyságokat csinálok. Ezt pedig épen a céhbizottság lakomáján mondta. ” Rómer 1877. december végi távozása feloldja a feszültségeket, mely az őrsegédi állás betöltése körül fennállt.53 Csetneki megkapta az állást, azonban 1878-ban már behívják katonának, majd visszatértét követően szembesülnie kell a megélhetési problémákkal, amely miatt otthagyva a Nemzeti Múzeumot a jobban fizető és nagyobb perspektívát mutató Magyar Államvasutaknál vállal állást. Csetneki Jelenik Elek a magyar régészettudomány nagy vesztesége, azonban jelentései és rajzai rendkívül fontos forrásai a Kárpát-medence őskorának és a Tószeg-laposhalmi lelőhelynek. 49 Országos Széchenyi Könyvtár (Budapest), QuartHung 2762,86 recto 50 PIGORINI, Luigi 1876. 51 Századok 11. (1876)575. 52 Országos Széchenyi Könyvtár (Budapest), QuartHung 2762,32 verso 53 BARDOLY István 1988.238. IRODALOM ABONYI Lajos 1896. Kirándulás a mi őshazánk felé. In: Vasárnapi Újság XLIII/20. 319-321. BANNER János-MÁRTON Lajos-BÓNA István 1959. Die Ausgrabungen von L. Márton in Tószeg. In: Acta Archaeologica Hungarica 10.1-140. BARDOLY István 1988. Rómer Flóris élete. In: Műemlékvédelem 32.223-244. BÓNA István 1980. Tószeg-Laposhalom (1876-1976). In: A Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 1979-1980. (1980) Szolnok. 83-107. 1992. Tószeg-Laposhalom. In: Bronzezeit in Ungarn. Forschungen in Teil-Siedlungen an Donau und Theiss (Hrsg.: MEIER-ARENDT, W.) Frankfurt am Main. 101 -115. CSETNEKI JELENIK Elek 1876a. Az őstörténelmi és embertani kongresszus. In: Vasárnapi Újság XXIII/38. 602-603. 1876b. Tószegi ásatások, in: Archaeológiai Értesítő 10.277-283. 1877. A tószegi őstelep. In: Archaeológiai Értesítő 11.78-83. FÉNYES Elek 1851. Magyarország geographiai szótára l-IV. Budapest. HAMPEL József 1876. Atörténelem előtti és embertani Vili. nemzetközi congressusnak Budapesten tartott ülései és kirándulásai. In: Archaeológiai Értesítő 10.237-255. KEMENCZEI Tibor 2002. Csetneki Jelenik Elek. In: Magyar múzeumi arcképcsarnok (Szerk.: BODÓ Sándor-VIGA Gyula) Budapest. 162-163. MAKKAYJános 1989. The Tiszaszőlős Treasure. Studia Archaeologica 10. Budapest. MESTORF, Johanna 1876. Der internationale Anthropologen- und Archäologen- Congress in Budapest vom 4. bis 11. September 1876. Achte Versammlung. Hamburg. PIGORINI, Luigi 1876. Terramare Ungheresi. Bulletino di Paleontologia Italians 2. 230-241. PROHÁSZKA Péter 2003. Fényes Elek és Komárom vármegye régiségei. In: Limes 2003/4. 55-72. 2012. A budapesti Vili. Nemzetközi Ősrégészeti és Embertani Kongresszus (1876) levelezése, mint honismeretünk kiaknázatlan forrása. In: Honismeret XL74.26-30. RÓMER Flóris 1876. Hazai tud. intézetek és leletek. In: Archaeológiai Értesítő 10. 195 197. 1878. Résultats géneraux du mouvement archéologique en Hongrie. Compte rendue. Vol. II. Budapest. 31
