Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (Szolnok, 2014)
Restaurálás - Szabó Melinda: Besenyszög–Berek-ér partja lelőhelyen feltárt 558. objektum kerámaianyagának restaurálása
SZABÓ MELINDA: A BESENYSZÖG-BEREK-ÉR PARTJA LELŐHELYEN FELTÁRT 558. OBJEKTUM KERÁMIAANYAGÁNAK RESTAURÁLÁSA 47. kép - A10. számú kerámia melléklet (Fotó: Kozma Károly) Állapotleírás Az edény a lelőhelyen 'in situ’, a benne lévő földdel lett kiemelve. Már a helyszínen megfigyelhető volt, hogy az egyébként is kisméretű tárgy apró darabokra tört. A kerámia felszínén talajszennyeződésen kívül mállás vagy más tárgy okozta korróziós jelenség nem volt észlelhető. 48. kép - A10. számú melléklet a lelőhelyen (Fotó: Simon Ferenc) Készítéstechnológiai megfigyelések Készítéstechnológiára utaló jelek már az edénydarabok tisztításakor megfigyelhetők voltak. Az edény talpán és belsejében látható spirális vonalak arra utalnak, hogy a kis edény fazekaskorongon készült. A felület elsimításához csontot vagy kavicsot használhattak, az edény külső felületén keskeny sávok formájában jól láthatók az eszközhasználat nyomai. 49. kép - Korongolás jelei az edény talpán 50. kép - Felületsimító eszköz nyomai A csésze anyagát nagy valószínűséggel grafittal soványították. Anyaga könnyű, szénszerű. A hazánk területén élő kelták nyersanyag szükségleteiket Csehország és Ausztria területén élő rokonaiktól szerezték be. Grafithoz cseh területekről, kereskedelmi kapcsolatok révén jutottak.5 A tárggyal karcvizsgálatot végeztem, talpa élét fehér papíron lehúztam, mely a szénhez hasonló nyomot hagyott. A pontos anyagösszetétel megállapításához laboratóriumi anyagvizsgálatok szükségesek. 51. kép-Karcpróba 5 SZABÓ Miklós 1971.41-42. 295
