Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (Szolnok, 2014)
Művészettörténet - Csiszár Róbert: Múzsák a háborúban. Zádor István első világháborús grafikái
TISICUM XXIII. - MŰVÉSZETTÖRTÉNET 9. kép A benedekrendi kolostorról készült képén rendkívüli részletgazdagságot lehet megfigyelni (10. kép). A romjaiban is fenséges épületegyüttest úgy fogja meg Zádor, hogy az épületeknek a ritmikus összetartozása a legjobban kifejeződjön. Ügyel arra, hogy a részletek gazdagsága a felfogásmódban és a kompozícióban ne okozzon billenést. Nem zilálják szét a részletek a képet, nem viszik el olyan szintű kifejezésmód irányába, ami ennek a páratlan épületegyüttesnek a történetiségét, építészeti harmóniáját felülírná. Kétséget nem hagy az előtérben megjelenő gránáttölcsérek megjelenítésével afelől, hogy mi történt ezekkel az épületekkel.. Nem a vihar verte így szét őket, nem az enyészet rombolta le, hanem a háború embertelen pusztítása. Mégis az épületegyüttesnek az a fajta funkcionális békéje sugárzik szét az egész tájra, ami ennek az épületegyüttesnek a falain belüli létet, lelkiséget jellemezte, és amelyet rendkívüli érzékenységgel jelenít meg a művész. Ennek megjelenítése és élménye tükröződik a címadásban is. Valószínű, hogy ezért nem a Benedekrendi kolostor romjai címet adta neki. 10. kép A Benedek-rendi kolostor Sokaiban 1915.IX.25. Litográfia Ha megfigyeljük ennek a sérült grafikának a szélét, látható, hogy rendkívül vékony papírra rajzolta meg (11. kép). Egyfajta átmenet ez a képe a tájképek és az életképek között. Megjelenik rajta az ember, a hadtápos szekér, de még a modern szállítóeszköz, a teherautó is. Érdemes megfigyelni, hogy úgy rajzolja meg Zádor a teherautót, hogy se nem kerül előtérbe, se nem dolgozza ki - kicsit vázlatosan ábrázolja, de nem hagyja ki a kompozícióból. Ennek a fegyelmezett és „kidekázott” kompozíciójú képnek beszédes narrátora a hadtápos szekér mögött lévő utcakép. Alkotójának arról a képességéről tudósít, hogy nemcsak az emberi karaktert, hanem egy városrésznek a karakterét is olyan érzékenységgel tudja ábrázolni, amely az előtérben zajló katonai jelenetet magába olvasztva - de nem jelentéktelenné téve - szinte már tipológiai sűrítéssel jeleníti meg egy olasz város építészetének jellemzőit, egyszerre bemutatva és kiegyensúlyozva az ábrázolt jelenet és az ábrázolt városkép építészeti jellemzőit. Hadtörténeti és várostörténeti értéket is megjelenít e rajzában. Zádor maximális technikai tudása birtokába nagyon odafigyelt arra, hogy milyen témához milyen anyagot alkalmaz, ugyanis a képi kifejezésmód és az alkalmazott technika között feszülő téma tartalmilag is megkívánta ezt a fajta képi építkezést. iÁJfv -S-űk-J--fíew'K 11. kép Trieszt 1916.VI.29 Papír, ceruza A második nagy területe a Zádori háborús életműnek az életkép, melyet sokszor vázlatok alapján, de sokszor - a pillanat rövidsége miatt - fotó segítségével készített. Az alább látható képet például megfigyelés alapján rajzolta (12. kép). Az átlós elrendezésű kompozícióban a háttal ülő Kovács főhadnagy látható, amint altisztjének a megfigyelőállásban koordinátákat diktál, amit telefonon továbbítanak. A vázlatosan megrajzolt képen is átsüt a pillanat hangulata. A tiszt feszült figyelme, mely testtartásában jut kifejeződésre. A háttal ülő tiszt sok fotóján szerepel Zádornak, amint különböző megfigyelőállásokban a tüzérség munkáját segíti. A majdnem teljesen háttal ábrázolt tiszt olyan karakterisztikusan van megrajzolva, hogy még ebben az elfordultságban is tökéletesen felismerhető annak, aki egyszer is látta fényképét. E két ember nyugodt ritmikus együttműködése olyan harmóniát sugároz, amely másodlagossá teszi, hogy végeredményben egy harci cselekmény egyik fejezetének vagyunk tanúi. 270
