Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (Szolnok, 2014)
Régészet - Prohászka Péter: Adalékok a tószegi Laposhalom kutatásának történetéhez (Csetneki Jelenik Elek jelentései, levelei és rajzai 1876-ból)
TISICUM XXIII, - RÉGÉSZET szervezőkhöz,24 25 melynek levelezési lajstroma szerencsénkre fennmaradt Römer Flórisnak a Magyar Nemzeti Múzeumban található részhagyatékában.26 Sőt a kimenő válaszok egy részének piszkozatait tartalmazó kötetet ugyancsak a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi. Sajnos a beérkezett levelek, jelentések és rajzok sorsa nem volt ilyen szerencsés, ugyanis nem maradtak együtt, amiben Rómer Flóris 1877-ben nagyváradi kanonokká történt kinevezése is szerepet játszott. Ekkor ugyanis a levelezés egy részét magával vitte Nagyváradra, míg a többi a Magyar Nemzeti Múzeumban maradt. 1889-ben bekövetkezett halálát követően hagyatékának egy része ismét Budapestre került, melyben a kongresszushoz kapcsolódó egyes iratok is megtalálhatók. Ezen iratok azonban rendezetlenek, azonosításuk a levelezési jegyzék, illetve a feltüntetett iktatószámok és tárgybejegyzések alapján lehetséges. Sok esetben előfordult, hogy a levél az egyik, míg a hozzá tartozó vázlat, rajz egy másik közgyűjteményben található. Hogy Rómer miért is vitte magával a levelezés nagy részét? Ezen kérdésre magyarázatul szolgál az általa összeállított és 1878-ban franciául megjelent kötet a kongresszus eredményeinek bemutatásáról.26 Ebben ugyanis számos levelet és beszámolót szó szerint idéz, sőt megadta hozzá a levelezési napló számát is. Az eddig összegyűjtött és feltárt mintegy hétszáz levél között számos olyan található, melyek a tószegi kutatásokkal állnak kapcsolatban. Míg azonban Márton Ferenc (Abonyi Lajos) leveleit az Országos Széchenyi Könyvtár Levelestára őrzi, addig Csetneki Jelenik Elek jelentései és levelei Rómer Flórisnak a Forster Gyula Örökségvédelmi Központba került hagyatékában találhatók. Rómer ugyanis ezeket magával vitte Nagyváradra, ahol a Compte-Rendue megírása során ezekre támaszkodott.27 Rómer válaszlevelei azonban ismét az Országos Széchenyi Könyvtár Levelestárában találhatók, ahová Csetneki Jelenik Elek hagyatékával kerültek. A tószegi Laposhalom kutatásának kezdeteiről Márton Ferenc, írói nevén Abonyi Lajos emlékezett meg húsz évvel az események után, amikor az összegyűjtött leleteket egy szivarládikában levél kíséretében megküldte Rómernek.28 Ezen 1876. április 27-én kelt levele fennmaradt, és a 290-es számmal lajstromozták: 29029 Márton Ferenc ásatásra hí Tószegre Márton Ferencz Abonyból ásatásra hí- Tószegre Nagyságos főtisztelendő úr! Tószegen, - az abonyi közbirtokosság tulajdonához tartozó, úgynevezett Kuczorgó halmon a Tisza kiöntése part szakadásokat idézvén elő, a leomlásokban cserépedény, szaru, csont, bronz karika sodrony és csiszolt köteletek jöttek napfényre. Midőn a tulajdonos közbirtokosság - az Abonytól másfél óra távolra fekvő helyről - e körülmények hírét vette, - akkor már az onnan járó kelő Tószegi falusiak a leletek bronz és cserép példányait felszedegették, bennök 24 RÓMER Flóris 1876.197. 25 MAKKAY János 1989.156. 26 RÓMER Flóris 1878. 27 BARDOLY István 1988.238-239.; PROHÁSZKA Péter 2012. 28 ABONYI Lajos 1896.319. 29 Országos Széchenyi Könyvtár (Budapest), Levelestár: Márton Ferenc Rómer Flórisnak kincseket sejtvén részint szétrombolták részint megcsonkították s' én mint abonyi közbirtokosságnak ez ügyben úgy társaim az omlások fölött már csupán törmelékeket találtunk, tudatjuk egyszersmind hogy Nagyságodnak ép példányokkal csak akkor szolgálhatunk, ha az omlásokban vagy % rész nagyságban még éppen fennálló Kuczorgoi halmon az ásatás folyamatba tétetik. Soraimnak éppen az a czélja hogy ez ásatások tekintetében értesítsem Nagyságodat. Az abonyi közbirtokosság Sz Györgynapi családi ülésén ez ügy előfordulván, az ásatási munka költségeit a közbirtokosság megajánlotta, engem pedig megbízott, hogy Nagyságodat erről értesítvén, egyszersmind kérdést intézzek Nagyságodhoz, ha valyon a régészet érdekében a közlött adatok nyomán méltónak vélné e Nagyságod a kutatásokat elrendelni, szíveskednék e a kutatások megindítása vagy is az ásatási pontok kijelölése végett közénk, hol a legszivesebb fogadtatással találkoznék - lerándulni és mikor? A kiránduláshoz a távolságát és kellő időt tekintetbe véve, legalkalmasabbnak véljük azon vonatot az indulásra mely délután indul ki Pestről s hozzánk estve 9kor érkezik. Nagyságod magát az éjen át kipihenvén másnap reggel mehetünk el a helyszínére. Ez kényelmesebb. Becses válaszát várva Maradtam Nagyságodnak Abonyban 1876.Ápr27. igaz tisztelője Márton Ferencz Márton Ferenc a Nemzeti Múzeum régészeti leltárkönyve szerint a következő leleteket küldte Rómer Flórisnak:30 83/1876 (Márton Ferencz (Abonyi Lajos) ajándéka) 1. Kőék, h. 10.3 cm vastagsága 3.8 cm. egyik oldala lapos, másik domború, egyik végén csiszolt, szélessége 4.3 cm. 2. U. a. kisebb h. 7.5 cm, mindkét felől csiszolt élének hossza 5 cm, fölső része gömbölyded. 3. ugyanaz, egyik fele csiszolt, h. 7.6 cm. szélessége 3.3 cm. vastagsága mintegy 2.2 cm. 4. Bögre fekete, mázos (fényezett!!) agyagból, magassága 7.6 cm, szájának átmérője 6.5 cm, falainak vastagsága 3.3 cm, füle le van törve. 5. Cserép töredék h. 10.3 cm. szélessége 7.3 cm vastagsága 2 cm. mindkét oldalán mélyen bevágott karczdíszítménnyel. 6. Csésze töredék fekete agyagból, magassága 3.2 cm. h. 5.9 cm, külsején mély karczdíszítménnyel. 7. Nagy cserépedény füle h. 7 cm. szélessége 7 cm. vastagsága az agyagfalnak 1.2 cm. 8. Cserépedény feneke, köralakú feketés durva agyagból, átmérője 9.5 cm. vastagsága 2 cm. 9. Cserépedény töredék h. 10.2 cm. legnagyobb szélessége 7.3 cm. vastagsága 2 cm; anyaga durva fekete agyag, külsején szabálytalan apró dülényalaku díszítéssel. 10. Hasonló, nagyobb, hossza 15 cm szélessége 12 cm. vastagsága 3-1 cm. fölső peremén 3 bemélyített lyukkal díszítve. 30 A feketével kiemelt leletek ma is megtalálhatók a múzeum gyűjteményében, míg a többi selejtezésre került, illetve megsemmisült. 18
