Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (Szolnok, 2014)

Néprajz - Gecse Annabella: „…pár száz forint itt nem határozand…” Apró adalékok a tiszaörsi kápolna építésének történetéhez

TISICUM XXIII. - NÉPRAJZ

önellátó volt. A zsindelyről a levelek alapján sajnos nem derül ki, honnan hozták Tiszaörsre, de annyit elárulnak a plébános sorai, hogy máshonnan szállították. Annak oka sem tisztázódott, miért éppen besztercebányai és innsbrucki mesterek, illetve művészek munkáival szerelte fel Kanizsay plébános a kápolnát. Az oltárkép innsbrucki mester munkája, a többi „belszerelvény” pedig a besztercebányai püspöki ipariskola tanulónak munkája. Nem derült ki az oka, de figyelemre méltó tény, hogy Eger, sőt Budapest viszonylagos közelsége ellenére ilyen távoli helyekről érkezett a kápolna belső berendezése.

Kanizsay Károly plébánosnak a településkép formálásán kívül bizonyára nagy szerepe volt a vallásos népélet alakulásában is. Ágfay Antal írja róla, hogy a lehető legjobbkor érkezett Tiszaörsre.

„A konkordátum nyújtotta nagyobb mozgási szabadságot a püspökök igyekeztek a magyar papság, s rajtuk keresztül a hivek lelkületűnek megújítására felhasználni. E fejlődés megindulását mutatja pl., hogy a II. József által betiltott kongregációk és jámbor társulatok felújították munkájukat, több szerzetesrend megnyitotta iskoláit, ezzel nőtt az ifjúság vallásos nevelésének lehetősége. Ezek ismeretében értjük meg igazán, hogy miért volt fontos a szabadságharc előtti lelki megalapozás. Egy felbolydult világban csak elmélyült lelkiséggel lehet úrrá lenni a külső nehézségeken. Ez pedig a Gondviselés külön ajándéka, hogy ekkor került ide plébánosnak Kanizsay Károly (Kassa, 1821 - Tiszaörs, 1886), aki lelkipásztori és emberi szempontból is kiválónak bizonyult. Idekerülésekor még a 30. életévét sem töltötte be, így az ifjúi hév nagy tenniakarássá válhatott a sok lehetőséget biztosító falvakban.m A plébános, noha az egyházi földterületből is volt jövedelme, saját erejéből, a kápolnán kívül is több esetben megajándékozta a tiszaörsi egyházat. Bizonyára jó gazdája volt az egyházi jövedelemnek is, de saját „zsebét” sem kímélte. Ezzel, ha talán nem is fogalmazta ezt meg, illeszkedett a jelentős református lakossággal bíró vidéken a katolicizmust erősítő korábbi tendenciákhoz.22 23

IRODALOM

ÁGFAY Antal

1990. Tiszaörs egyházának története. Tiszaörs.

1992. A római katolikus egyház története Tiszaörsön. In: Tiszaörs. Tanulmányok a falu múltjából (Szerk.: SZABÓ István) Debrecen. 261-283.

T. BERECZKI Ibolya-SZABÓ István

1991. Pályázat a tiszaörsi temetői kápolnában tervezett történeti-néprajzi kiállítás megvalósításának anyagi támogatására. DAMNA 3320-91.

KOVÁCS Béla

1993. Egri érsekség. In: Magyar Katolikus Lexikon II. Budapest. 790- 793.

SZABÓ Géza

1992. Tiszaörs régészeti emlékei. In: Tiszaörs. Tanulmányok a falu múltjából (Szerk: SZABÓ István) Debrecen. 39-63.

SZABÓ László

1992. Tiszaörs rekatolizációja és népességének kérdése a XVIII. században. In: Tiszaörs. Tanulmányok a falu múltjából (Szerk.: SZABÓ István) Debrecen. 107-133.

VOIT Pál

1969. Eger és Heves megye művészettörténete (XVI-XIX. század). In: DERCSÉNYI Dezső-VOIT Pál: Heves megye műemlékei I. Magyarország műemléki topográfiája VII. (Szerk.: DERCSÉNYI Dezső) Budapest. 91-303.

ZSOLNAY László

1992. A tiszaörsi későbarokk katolikus templom. In: Tiszaörs. Tanulmányok a falu múltjából (Szerk.: SZABÓ István) Debrecen. 283-293.

Annabella Gecse

a few hundred forints will not make a decision here...” Additional data to the history of the construction of the Tiszaörs parish-church

This short paper deals with the circumstances of the construction works of the Tiszaörs parish-church. Written material dealing with the construction can be found at two locations: at the Archdiocese Archives of Eger, and the Tiszaörs parish-church Archives.

From the data in the parish-church archives the history of the building evolves, its later periods, renovations, and the everyday problems of the prevailing priest concerning the maintenance. The documents are mainly made up of correspondence between the parish-priests and the diocese,

the contractors and the supporters and minute-books of the meetings of the church council. From this material, very few examples are quoted in this paper word by word.

The second part of the paper is based on the material from the Archdiocese Archives, which were written in a relatively short period of time, between 1878 and 1871. This source basically comprises the correspondence between the priest supervising the construction and the diocese office. It turns out that next to the organisation what other works the priest had to do such as planning, funding, and supervision etc. The content of the documents are published in chronological order and in a word-by-word transcription. Károly Kanizsay, who was the parish-priest of Tiszaörs for 36 years, between November 1850 and September 1886, had a chapel built on Calvary hill from his own wealth. Parson Kanizsay was buried in this chapel, however, it was not only erected as a burial place, but a working chapel. Today, all that’s left of the furniture is a beautiful cast-iron spiral staircase leading up to the choir.

22 ÁGFAY Antal 1992.270.

23 Ld. SZABÓ László 1992.107-133.

168