Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (Szolnok, 2014)
Néprajz - Benedek Csaba: Nemzeti jelképekkel díszített tárgyak a Szolnok megyei múzeumok gyűjteményeiben
TISICUM XXIII. - NÉPRAJZ előszeretettel találunk karcolt díszítéseket s igen elterjedtek ezek is. Egy tiszafüredi példány meggyfából készült tetején ékrovásos keretbe foglalva látható a szent koronás felével két egymással szembefordított magyar címer.27 (23. kép) Az egyik jelkép aljából mintha életfa fakadna. Felirata: 1903 Pap János. Szintén a tiszafüredi múzeum gyűjteményében található egy okányi (Békés megye) sótartó, melynek csont tartójára faragták nemzeti jelképünket úgy, hogy azt két oroszlán tartja, körülötte pedig indás díszítés látható. (24. Kép) Ehhez hasonló karcolt díszítésű a szolnoki gyűjteményben egy lőportartó szaru. (25. kép) Egy jászberényi fokos réz fején szintén jól kivehető címerünk (26. kép), de gulyásboton is megfigyelhető hazafias felirattal kiegészítve (27. kép). A gyáripari termékek közt az üvegpoharak számítanak gyakorinak, melyeken szintén előfordulhatnak hazafias feliratok (pl. Éljen a haza) is. (28. kép) Kiemelkedő munkának nevezhető a szolnoki múzeum néprajzi gyűjteményében található, szépen megkomponált koronás kiscímerrel ékesített kunszentmártoni tekerőlant, melyet Gerec Sándor készített Kovácska Mihálynak 1878-ban.28 (29. kép) A női munkák körébe tartozó hímzések vizsgálatánál elsősorban a falvédők között találkozunk címerábrázolással. Ezek többsége a trianoni trauma után keletkezett. Egyik ilyen szolnoki falvédőn a tölgyfa- és babérlevélen nyugvó koronás kiscímert két oldalról darutollas, lovon ülő, puskával, karddal befelé forduló csendőrök vigyázzák, a csendőrök mellett pedig két nagyméretű macska ül faágon. (30. kép) A kompozíció mellett a színvilág is igen erőteljes. A szalma- és vesszőfonatok közt szintén előfordul címerábrázolás, ám ezek eleve dísztárgynak készültek. Feltehetőleg régebben is készítettek hasonlókat, ám ezek hamar tönkre mentek. A mai darabok közt több részletesen kidolgozott munka is megtalálható. Két súlyomból készült tárgyon szintén találkozunk nemzeti jelképpel: egy képkeret tetején a magyar szent korona nyugszik, míg egy faldísz a koronás kiscímert ábrázolja. Mindkettő túrkevei készítésű. A múzeumi tárgyainkat megvizsgálva elmondhatjuk, hogy jelenlegi országcímerünk, a koronás kiscímer tökéletes jelképe hazánknak, mert azt népünk - Szolnok megyében is - minden más címernél jobban kedveli, sokkal nagyobb arányban és többféle tárgyféleségen alkalmazta és alkalmazza mind a mai napig. A többi címer kisebb mértékben vagy egyáltalán nem jellemző a népi kultúrára. Vizsgálatunk során tehát hasonló eredményre jutottunk, mint a Néprajzi Múzeumban és más megyékben is kutató kollégák.29 A nemzeti szín, zászló, a hazafias feliratok és a nemzeti hősök gyakran egymás mellett jelennek meg a paraszti használati tárgyakon. Magyarország zászlaja és egyben egyik nemzeti jelképe a három egyenlő szélességű piros, fehér és zöld vízszintes sávból álló trikolór. A nemzeti színnel együtt egész életünket végigkíséri, számos esetben teljesen észrevétlenül van jelen a többi nemzeti jelképpel együtt. Ahol a koronás kiscímer szerepel, nagyon gyakran jelen van ott a nemzeti szín és a zászló is. A XIX. században a piros-fehér-zöld szalag a mezőtúri kerámia egyik alapmotívuma volt. A dudi szín ráadásul ki is emeli, ahogy a nagytálakon, korsók s szilkék nyakán körbefut. Ebből a tárgytípusból szinte valamennyi múzeumunk rengeteg darabbal rendelkezik. Egy kisújszállási használatú mezőtúri szilke jól példázza, hogy a nemzeti zászló gyakran kerül a koronás kiscímer mellé egy tárgyon, sőt még hazafias feliratok is kapcsolódhatnak hozzá. A dudi alapszínű edény hasán látható a koronás kiscímer piros-fehér-zöld színnel színezve, két oldalán „Éljen a haza” felirattal szegélyezve, piros-fehér-zöld zászlóval megtámasztva. Érdekessége, hogy a zászlóban is látható koronás kiscímer, míg az edény alján nemzetiszín szalag fut körbe. Az 1881 -es 27 FÜVESSY Anikó 1999.9. 28 Kevés hasonló címeres példány ismert, HANKÓCZI Gyula 2007.16. 29 SELMECZI KOVÁCS Attila 1997.17. 23, Borotvátok koronás kiscímerekkel 24. Okányi sótartó koronás kiscímerrel, Tiszafüred datálású koronás kiscímeres zilahi korsón az „Éljen a magyar” buzdító felirat emelkedik ki, de a készítő a címer mellé fontosnak látta odatenni az 1848-as évszámot is, utalva a szabadságharcra. Ahogy párhuzamai mutatják, általában a hazafias feliratokhoz társul mindenhol.30 30 SELMECZI KOVÁCS Attila 2014.209-231. 152
