Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (Szolnok, 2014)
Néprajz - Benedek Csaba: Nemzeti jelképekkel díszített tárgyak a Szolnok megyei múzeumok gyűjteményeiben
TISICUM XXIII. - NÉPRAJZ 7. Rákosi-címerrel díszített ostor, Karcag 8. Hordókulacs Rákosi-címerrel, Kántor Sándor fazekasház, Karcag hogy ez a két címer nem került bele a népi kultúrába, inkább az elnyomó hatalom szimbólumai maradtak. A Rákosi-címer esetében ez érthető is, hiszen igen rövid ideig volt használatban, ám a Kádár-címer esetében igen érdekes jelenség. Az előzőekhez képest valamivel gyakoribbak, de még mindig kevésbé használtak és elterjedtek a megyei múzeumok gyűjteményeiben a koronátlan kiscímerrel ékesített használati eszközök. Gyakran ezt az ábrázolási módot Kossuth-címer néven emlegetik, melyhez a Habsburg- ház trónfosztása miatt is társul ez a hamis képzet. Megyénkben egy kisújszállási és túrkevei szűrön, kisújszállási szűrmintákon, egy szolnoki butellán, egy jászberényi famozsáron fordul elő. Úgy érzem, jelzésértékű, hogy készítői nem tartották feltétlenül idegennek, ám mégsem tömeges mértékű a felhasználásuk (gyűjteményeinkben tíz alatti darabszámú tárgy tartozik ebbe a kategóriába). A korona nélküli kiscímer többnyire annyiban tér csupán el a koronás változattól, hogy a magyar Szent Korona (olykor pedig a kettős kereszt alatti korona is) hiányzik belőle. A legpompásabb darabok a szűrök, melyek közül a kisújszállásinak az ujján és csatján, míg a túrkeveinek a csatján látható a korona nélküli kiscímer (11. a-b kép és 12. kép).22 Ezenkívül szűr mintarajzokon is találkozni velük. 22 Érdekes, hogy Selmeczi Kovács Attila gazdagon illusztrált könyvében a koronás változatok találhatóak meg. SELMECZI KOVÁCS Attila 2014. 57- 68. 9-10. Kerámiakorsó és -kulacs Kádár-címerrel A legnagyobb csoportot a koronás kiscímerrel (köznapi nevén: magyar címer) díszített tárgyak adják, közel száz ilyen található az általam vizsgált múzeumi intézményekben. Koronás kiscímerrel díszített tárgynak tekintem azokat a használati eszközöket, melyek ábrázolása hasonlít az 1990. XLIV. törvényben elfogadott országcímerhez (hegyes talpú, hasított pajzs, melynek első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott, második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt, a pajzson pedig a magyar Szent Korona nyugszik). A „hasonlít” szót azért kell hangsúlyoznunk, mert népi 148
