Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (Szolnok, 2014)
Régészet - Prohászka Péter: Adatok Szolnok régészeti topográfiájához – dr. Balogh Béla megyfigyelései a Zagyva-parti gát építése során előkerült leletekről
TISICUM XXIII. - REGESZET 40 (a, b) ábra. Nagyobb edény alap-része. Alapjának átmérője kb. 11 cm. A külső felületen a különben elég kezdetlegesen formált edény leslmítása pálcikával történt. A cserép széle felé szabálytalan elhelyezésben bemetszések végei láthatók (díszítés). Ilyenféle edények gyakoriak a népvándorláskori sietve készített háziipari edények között. Ehhez meglepően hasonló darabom van a szolnoki Feketevárosból. A leírt s lerajzolt edénytöredékeken kívül még számos e gödörből származó cserép van gyűjteményemben. Nagy részük elég puha, vörösre égett, több helyen kormos, fekete törésű, tekintélyes vastagságú nagyobb edények cserepei. Mindegyikre jellemző a durva megmunkálás. Egyikmásik cserép 3 cm.-nél is vastagabb. Egyik cserép 15 cm.-nyi darabján a görbület legcsekélyebb nyoma sem látszik. Ezek a darabok talán a tűzhelyet körülvevő fal cserepei. Ebből a gödörből egy alacsony termetű agg nő hiányos csontmaradványai kerültek hozzám. A csontok durva cserepek társaságában találtattak. VI. Gátszakasz. Az 1924-ben ásott kubikgödrök száma 21. Az 1923-ban ásott gödrök a 6. sz. gödörnél (átjárónál) végződnek. A fíácz II. tanyánál, valamint a Jancsó- tanyánál (12. illetve 14. gödrök után) jódarab gödörmentes. Tűzhely, állati csont és edénycserép különösen sok van a gátszakasz elején. A 2. gödörből sok szarvasagancs került elő. Ugyanebben a gödörben tűzhelynyomok és egy gyermeksír edénnyel. Ennek a szakasznak az elejére esik egy honfoglaláskori lelet is. A 4. gödörből egy agyagkancsócska került elő. A 14. gödörtől kezdve lakások nyomai; sok a hamu és csont. Az 1. sz. (1924.) aátaödör egyik tűzhelye. Tűzhely metszete a gödörfalban. Vörösre égett agyagrögök, koromnyomok, néhány állati csont (patások csontjai) és kevés edénycserép (díszítés nélküli kézzel formált edények cserepei). A fekete termőföldben több helyen rágcsáló állatok csontjai. A 2. sz. (1924.1 aátaödör. A sárga agyagba benyúló és egykori termőfölddel kitöltött fészkekben ősgímszarvas (cervus elaphus fossilis) nagyszámú agancs-töredékei. Más fészkekben (sírokban) többnyire már bolygatott emberi csontmaradványok mellékletek nélkül (kifosztott sírok?). Egy helyen a gödör fenekén 2 m. mélyen a sárga agyagba ágyazva 1,5 m. átmérőjű elég pontosan kőralakú területen a föld porhanyós és barna színű. Ez a barna föld a gödör fenekén túl már csak néhány cm.- re nyomozható. Hogy ez a mély gödör sír volt-e, vagy mi egyébb célból ásatott, nem dönthető el, mert a föld a gátba hordatott. Gyermeksír A 2. sz. gödör fenekén, közel a gödör ény.-i falához egy téglalapalakú (147 X 52 cm.) gyermeksír volt látható. Ebben a gödörben sok sírt bontottak fel a föld kiásásával, de a gödör fenekén ez az egyetlen megmaradt sír (nem valószínű, hogy az előbbi oldalon leírt köralakú nyom sír lett volna), tehát ez a sír volt valamennyi közt a legmélyebb. 106