Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (Szolnok, 2014)

Régészet - Prohászka Péter: Adatok Szolnok régészeti topográfiájához – dr. Balogh Béla megyfigyelései a Zagyva-parti gát építése során előkerült leletekről

PROHÁSZKA PÉTER: ADATOK SZOLNOK RÉGÉSZETI TOPOGRÁFIÁJÁHOZ ­DR. BALOGH BÉLA MEGFIGYELÉSEI A ZAGYVA-PARTI GÁT ÉPÍTÉSE SORÁN ELŐKERÜLT LELETEKRŐL A csontváz kinyújtott helyzetben, fejjel Ny-ÉNy-nak feküdt. Életkora a fogak és a varratok állapotából ítélve 30 év körül. Termete 165-166 cm. A csontok egyes részei elég jó állapotban vannak, más részük azonban elmállott. Megvan a koponya jobb fele, a felső állcsont teljes fogsoríve, az állkapocs teljes fogsorral; az állkapocsból csak bal ramus mandibulae hiányzik. A fogsor teljesen ép 32 foggal. A fogak feltűnően erősek, kevéssé lekopottak, legkopottabb az 1. zápfog; szúvasodásnak nyoma sincs. A koponyacsontok normális vastagságúak csak a homlokcsont egyik­másik helyen a szokottnál valamivel vékonyabb. A koponyaalap belseje a lágy részek bomlásától sötétebb barnára színeződött. A külső csontlemez (tabula externa) több helyen lekopott. A varratok mindenütt nyitottak. A koponya mesokran, a koponyajelző nem állapítható meg. Megvannak még a csontváz következő darabjai: törött atlas és epistropheus és még 3 db. nyakcsigolya, a 12 háti csigolya rongált állapotban. Az ágyékcsigolyák, a keresztcsont és a farkcsigolyák hiányoznak, a bordákból csak néhány töredék maradt meg. Megvan továbbá a jobb kulcscsont törött végdarabokkal, a lapockának csak a cavitas körüli része és a tövis gyökere, a jobb felkarcsont törött fejjel (kb. 32 cm.); az orsócsont csaknem teljesen ép (23,5 cm.), a singcsontnak csak egy része van meg, a kézből megvan 4 kézközépcsont és 4 újjperc. A medencének csak az ízgödri része maradt meg. A combcsont (két darabban) 44 cm. hosszú, a sípcsont rongált, a lábtőből csak az os naviculare és az ugrócsont töredéke van meg, végül néhány apró töredék. A csontváz mellett hosszú szabálytalan csikként a nedves agyagban szétmállott és a földdel elkeveredett vasrozsda nyomok - fegyverzet nyomai - voltak láthatók (15. ábra). Csak 3 db. kis szabálytalan alakú vasszilánk volt kiemelhető. A csontváz felett néhány apró cserép és csonttöredék volt, többek között juh állkapcsi darabjai fogakkal, a talaj szintje alatt kb. Zi m.-re. Ezek a tárgyak később kerülhettek a földbe, de mindenesetre nem tartoznak a sírlelethez. A csontok állapota, a teljesen szétmállott vasnyomok arra utalnak, hogy a vitéz legalább is néhány száz éve nyugszik a sírban. Mellékletek hiányában pontosabb kormeghatározás nem lehetséges. A mérnök és a munkások szerint ebből a kubikgödörből kb. 30 csontváz maradványait hordták a gátba; eszerint ez a terület rendes temető volt. (v.ö. 14. és 15. oldalt). A munkások ama állítása, hogy a kubikgödör sírjaiban vasdarabokon kívül egy rézkarikát és egy olvasószerű nyakláncot is találtak, nem teszi a helyzetet világossá. Feltűnő, hogy az 50 m. hosszú kubikgödör-falban csak két sír metszete látható. Eszerint a sírok ritkán vagy nem szabályos sorokban voltak elhelyezve. Viszont ha a sír helyzetét összehasonlítják a gödör északnyugati falában átvágott sírokéval, melyek között az egyik térdtől lefelé elhordott csontvázat tartalmazott (13. ábra) és tekintetbe vesszük, hogy a 12 m. hosszú gödörfalban három sír látható, azt kell megállapítanunk, hogy a temető többé-kevésbé rendezett soros temető volt. A délnyugati oldalfal másik sírgödrének tartalma, a már leírt edénycserép teljesen elmállott csontmaradványokkal s koromnyomokkal, ha uavan egykorú a temető sírjaival, a temető korát - nézetem szerint - legalább is népvándorlás korára tolná ki. De lehet a temető későbbi korú is. A 7. sz. (1924-ben ásott! aátaödör. A mérnökök és a munkások előadása szerint ebből a gödörből is hordtak ki emberi és állati csontokat, melyek nagyrészt az elhordott földdel együtt a gátba kerültek, kisebb részüket a munkások kidobálták a gödörből. Az északi oldal kivételével, minden oldalfalban látszik egy-egy emberi csont ásótól elvágott állapotban. 1. A gödör fenekének talajában, a felszíntől számított 2 m. mélységben két csontváz porladt maradványait találtam, közvetlen egymás mellett (kettős sír). A csontok nagy részét elhordták, a meglevők a gödörfenékben szét voltak szórva (bolygatott sír?). A 6. sz. gödör csontjaitól eltérően a csontok erősen kalcinált (fehér) állapotban maradtak meg, ami feltűnő jelenség. Kiemeltem néhány koponyacsont-töredéket, felkarvéget, singcsont-, szárkapocs- és combcsonttöredéket. A csontok mellett elmállott vascsikokat találtam, de két darab erősen rozsdás vaskard-töredéket ki tudtam emelni. A csontok tehát vitézektől származnak. (L. a 16. ábrát). 101

Next

/
Thumbnails
Contents