Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)

Régészet - Hoppál Krisztina: Temetkezési rítus a Keleti Jin-korban. Esettanulmány

TISICUM XXII.- RÉGÉSZET

lapos fejűt, hét darab 11,5 cm hosszú kerek fejűt és hét 2,9-3,4 cm hosszú aranyozott kúpos fejűt.- Az ásatások során két vastükröt tártak föl, mindkettő jelentősen korrodálódott, s egyaránt lapos, gombbal rendelkező, felső részén díszítetlen, elnagyolt kidolgozású. Az egyik átmérője 24 cm, a feltáráskor a nagy kőtábla tetején helyezkedett el. A másik példány átmérője 18 cm, s az ezüsttükör közeléből került elő.- A mellékletek között három darab világosszürke kőtábla (ííft) Is megtalálható. Az egyik kerek, 8 cm átmérőjű, vastagsága 0,8 cm, egyik oldalán lakkés fadíszítés nyomai, a másikon pedig lakkmaradványok figyelhetők meg.

A másik két példány téglalap alakú, hosszúságuk 21,2 cm, illetve 32,1 cm, szélességük 14,1 cm valamint 26,6 cm, vastagságuk pedig 0,9 cm, feltehetőleg festékes asztalkaként (ift) funkcionálhattak. Egyikük elülső oldalára vastükör korrodálódott.- Egyik oldalán átlyukasztott fehérjédé díszből (Őlfff) csupán egy darab került elő. Hossza 2,05 cm, szélessége 1,35 cm, vastagsága pedig 0,65 cm. A lyuk átmérője 0,25 cm.- Grafit amulettből (Sítmindössze egyetlen példányt tártak föl. A négy felhúzott lábbal rendelkező, fejével jobbra forduló, s lefelé néző élőlény hossza 2,2 cm, szélessége 1,9 cm, míg magassága 1,4 cm. Testének elülső és hátulsó részén, illetve mindkét oldalán kereszt alakú furatok láthatók, amelyek átmérője 0,25-0,3 cm.- Hal alakú borostyándíszből fp) ugyancsak egyetlen darabot

tártak föl. A 2,75 cm hosszú, 0,45 cm széles és 0,95 cm magas tárgy hátuszonya alatt egy 0,1 cm átmérőjű lyuk található.- Üvegpaszta és drágakőgyöngyök (ff, ííH) is előkerültek, összesen nyolc, dinnyemag alakú és kerek példány. Szín tekintetében fehér és zöld csoportra különülnek. A legnagyobb átmérője 1 cm, a legkisebbé 0,4 cm.- Egy karneolra emlékeztető anyagból készült tárgy (EJlftflfí) hét

töredékét is feltárták, melyek eredetileg egy széles szájú, egyenes aljú, mély tálat alkottak. A barna színű edény egy része áttetsző, kristályhoz hasonló, légbuborékok azonban nem láthatók benne. A Nanjingi Kémiai Kutatóintézet vizsgálatai alapján a tál 99,69%a Si02-ot tartalmaz, míg 0,21 %-ban Al203, 0,03%-ban Fe203, 0,005%- ban Ti02, 0,05%-ban MgO, 0,004%-ban MnO alkotja. Összetétele alapján tehát a 3,4 cm magas és 0,2-0,25 cm falvastagságú edény ásványi karneolból készült.- A mellékletek között egy sárga és egy sötétkék üvegedény töredéke is szerepel. Előbbiből összesen huszonöt darab került elő, a legnagyobb

5,5 cm hosszú és 3 cm széles, a legkisebb pedig csupán néhány centi- méteres. Felszínükön kör és ellipszis alkotta virágminta figyelhető meg. A töredékek alapján feltételezhető, hogy eredetileg egy mély, hengeres pohár részei lehettek.

A sötétkék üvegedényből csupán néhány centiméteres töredékek maradtak fenn, melyek vastagsága 0,1-0,3 cm. A Nanjingi Kémiai Kutatóintézet anyagvizsgálati eredményei szerint az üvegtöredékek római eredetűnek tekinthetők.5

5 Lásd még: GAN, Fuxi 2005.247.

II. A qilundianjichangi sír helye a Nanjing környéki előkelő temetkezések között

A qilundianjichangi sír mind szerkezetében, mind mellékletei tekintetében beleillik a Nanjingban feltárt, Jin-kori (Kit) [Kr. u. 265-420] előkelő temetkezések sorába, mint a xiangshani (US) 7. sír,6 a guojiashani sírok (füll S),7 a fuguishani (§ Hiú) temetkezés,8 a Nanjingi Egyetem északi udvarában (Sä*^®!) található sír,9 valamint a mufushani (Hifii]) 1. sír.10 A felsoroltak közül a xiangshani, illetve a guojiashani a Keleti Jin-kor [Kr. u. 317-420] befolyásos nemzetségének, a langyabeli Wang (®SI R) klán prominens tagjainak végső nyughelye lehetett. A fuguishani (@ ftilj) temetkezés, a Nanjingi Egyetem északi udvarában (ÍLg*f::|hi) feltárt sír és a mufushani (Hlf tif) 1. sír ugyancsak a Keleti Jin-időszakra keltezhető, tulajdonosaik pedig minden bizonnyal a császári család tagjai.11 (Lásd: 1. és 10. kép)

A sírok szerkezetét tekintve a xiangshani 7. számú temetkezés és a guojiashani 1. sír a téglalap alaprajzú, előfolyosóval és egyetlen sírkamrával rendelkező, boltíves tetővel ellátott csoportba tartozik. Mindkettő a Keleti Jin-dinasztia uralkodásának elejére, a IV. századra keltezhető.12 A mufushani 1. sír, illetve a fuguishani temetkezés ugyancsak a téglalap alaprajzú, előfolyosós, egysírkamrás, boltozatos szerkezetű temetkezések közé sorolható, azonban az eltúlzott méretű boltív elkülöníti a szokványos temetkezésektől, s a Keleti Jin-kor középső/kései szakaszára datálja őket.13 Noha a Nanjingi Egyetem északi udvarában feltárt sír tető- szerkezete megsemmisült, a maradványok arra engednek következtetni, hogy a fuguishani temetkezéstől eltérően az egyetem területén előkerült sír esetében a téglalap alaprajzú, boltozatos sírkamra mellett egy ugyancsak boltozattal ellátott oldalkamra helyezkedett el.14 A sír felépítményéhez használt fekete tégla a Nanjing környéki Hat dinasztia időszakára (aS!) [229-589] keltezhető temetkezések körében ismeretlen. Emellett további szerkezeti érdekesség a sírkamra köré emelt földhalom, amely nem csupán annak megerősítésére szolgált, de optikailag növelte a temetkezés méretét is. Hasonló megoldás a mufushani 1. sír esetében is megfigyelhető.15 Ugyancsak sajátos szerkezeti megoldás az előfolyosó tagolása faajtókkal, illetve annak dupla földréteggel történő megerősítése, amely egyfajta védelmi rendszerként is értelmezhető, akárcsak a mufushani 1. sír,16 a Nanjingi Egyetem északi udvarában

6 NANJING VÁROSI MÚZEUM (SsTilJÜÍt) 1972.

7 NANJING VÁROSI MÚZEUM (SMtfitt) 1981; NANJING VÁROSI MÚZEUM (Sä rtmtltD 2008.

8 NANJING MÚZEUM (SSWiK) 1966.

9 NANJING EGYETEM, TÖRTÉNELEM TANSZÉK, RÉGÉSZET SZAK (SS*

wr'umm 1973.

10 HUADONG WENWU GONGZUODUI (WsÄT.fTPA) 1956.

11 NANJING EGYETEM, TÖRTÉNELEM TANSZÉK, RÉGÉSZET SZAK (Sä* ^KÍMM) 1973. 45-46; NANJING MÚZEUM (SSffiK) 1966.196; 204; HUADONG WENWU GONGZUODUI (S*ÍÍT-M) 1956.31.

12 NANJING VÁROSI MÚZEUM (SmAÍM) 1972.27-28.; 32-35; NANJING MÚZEUM (SJuUffitt) 1981.1.

13 NANJING MÚZEUM (isi*) 1966. 197-200. és 204; HUADONG WENWU GONGZUODUI (ÍF&ÜT.M) 1956.29. és 31.

14 NANJING EGYETEM, TÖRTÉNELEM TANSZÉK, RÉGÉSZET SZAK (Sä*

1973.36-37.

15 HUADONG WENWU GONGZUODUI (f&X'iT.fM) 1956.29.

16 HUADONG WENWU GONGZUODUI (^MiT.M) 1956.29.

246