Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Régészet - Cseh János: Gepida település régészeti nyomai Kengyel–Kiss-tanya mellett – 1990. Függelék: a gót nyelv házra vonatkozó szavainak köréből
Cseh János Gepida település régészeti nyomai Kengyel-Kiss-tanya mellett - 1990. Függelék: a gót-gepida nyelv házra vonatkozó szavainak köréből Azokban az évtizedekben (a Kr. u. 530-as és 560-as esztendők között), amikor a gepidák királysága, a fíegnum Gepidamm a Duna középső-aisó folyása mentén középhatalommá (Mittelmacht) emelkedett és igencsak számoltak erejével úgy a nyugati germán uralkodók, mint Bizánc bíborban született császárai, midőn tehát eme néptörzs avagy folk valóságos, igazi virágkorát élte, vitte szürke hétköznapjait egy kis faluhely valahol a bizonyára félig még vadon tiszai világban... Az 1990-es esztendő augusztusának legvégén Kengyel (Jász-Nagykun- Szolnok megye, a székhely várostól délkeletre - törökszentmiklósi kerület) határának régészeti-topográfiai munkálatai során leltem arra a Kr. u. VI. századi telepre, amely jelen leletközlés tárgyát képezi. A felszíni nyomokat a mostani falutól délre húzódó, úgy 88 méter tengerszint fölötti magasságú partos részen, a beépített területtől (azaz a házaktól) kb. 400-500 méterre, a Kiss-tanya és a Rákóczifalva irányába vezető mellékút között, a Törökszentmiklós-Martfű közút mentén figyeltem meg. A felületsáv egy több 100 m hosszú, még jobban kiemelkedő földhát vonulata, mint az más helyeken is előfordul. Ezek a jelenségek világos színű/ árnyalatú, szürkés, hamus foltok formájában tűntek szemembe, markánsan mutatkozván az egykori nagy Tisza-meder külső, keleti, erodálódott, illetőleg elszántott peremén. Nyilvánvalóvá vált, hogy régészeti objektumoknak nemrégiben szántással kiforgatott maradványairól van szó. A legpregnánsabb flekkben Meroving-kori, gepida edénytöredékeket, így többek között bepecsételt díszítésű Kr. u. VI. századi cserepet leltem. Mindezek azzal a reménnyel kecsegtettek, hogy kora népvándorlás kori telepnyomok kutathatók, tárhatók föl itt, gazdagítván ismereteinket a határ kora középkori germán betelepültségéről. A lelőhelyen (Kiss-tanya megnevezés alatt), amely germán vonatkozásban csak kis részlete, északi vége egy Baghymajor felé igen hosszan - km-es nagyságrendben szinte - elterülő, lazán összefüggő, illetve megmegszakadó települési komplexumnak, 1990. szeptember 4. és október 18. között folytattam archeológiái ásatásokat a szolnoki Damjanich János Múzeum igazán minimális anyagi-financiális támogatásával. A megfigyelt több mint kéttucatnyi objektumfolt és az összesen nyolc kutatóárokban, szelvényben kibontott gödörszerű telepjelenség sorában kettő bizonyult gepidának - mindkettő (félig) földbemélyített padlós kunyhómaradvány volt (I. szelvény A objektum és V. szelvény F objektum). Pontosan vagy majdnem a partélen helyezkedtek el, egymástól 25 méter távolságra, egyik a másiktól északkelet, illetve délnyugati irányban. Míg az A objektum lejtőközelí fekvésénél fogva és a kedvezőtlen talajviszonyok (rendkívül kiszáradt föld) miatt csak nagy vonalakban, nehézkesen volt föltárható, addig az F objektumot meglehetősen jól sikerült dokumentálni. Az alább következőkben adom eme házaknak és a belőlük kikerült leleteknek, valamint a szórványanyagnak (1996-ig bezárólag) a leírását. A lelőhelyet mintegy körüljáró, bevezető illusztráció blokk: 1-4. kép és 5. kép 1. A objektum A régészeti jelenséget egy 8x0,5 méteres, nyugat-keleti irányú, a partoldalra merőlegesen elhelyezett kutatóárokkal igyekeztem megtalálni. A sárga agyag altalaj átlag két ásónyomnyi mélységben, a keleti részen 40-50 cm, a lejtő felőli oldalon pedig 30-40 cm mélyen (a szántás aljával megegyező szinten) mutatkozott. Miután a beásás foltjának mérete valamelyest útbaigazított a továbbiakat illetően, egy közel 6 méter hosszú és 4-4,5 méter széles szelvénnyel - észak és dél felé való rábontással - napvilágra került az egész házgödör elszíneződése. Kitöltését, mint várni lehetett, laza, omlós, dúsan hamus kultúrréteg alkotta. Bontása részletekben történt; az alábbi leírás, ahogyan föntebb említettem, valójában egyfajta rekonstrukció csupán. A leglényegesebb adatsorokat illetően mindenesetre akceptálható, elfogadható. A földbeásott ház szabályosnak mondható téglalap alakú volt, lekerekedő sarkokkal. Hosszanti, nyugat-keleti tengelye 440 cm-t, észak-déli szélessége úgy 360-370 cm-t tett ki; ebből egy 16 m2-es alapterület adódik, amely az alföldi gepida kunyhóaiapok között már nagyobbnak számít. A tájolás többé-kevésbé nyugat-keletinek veendő. A vízszintes, kissé egyenetlen agyagpadló a gödörfolt jelentkezésének szintjétől mérve a nyugati oldalon (épphogy megfoghatóan) 10 cm, a keletin 25-30 cm (egy további adat szerint 40 cm) mélységben húzódott. A házalap keleti főoszlopa mellett az eredeti alj fölött rétegződést figyeltem meg, amely négy-öt különböző jellegű sztrátumocskából állott. Közülük egyet-kettőt padlómegújítás maradványaként is lehetne értelmezni. A délnyugati negyedben (de másutt is), közvetlen a járószint fölött, közel egymáshoz orsógombokat és szövőszéknehezékeket találtam. Érdekességként aprólékosan dokumentáltam azokat a karóhelyszerű nyomokat, melyek a padló bontása alkalmával az épületmaradvány északkeleti negyedében bontakoztak ki. A kerek, 3-5 cm átmérőjű foltocskák 5-15 cm mélységű, zömmel hegyesedő lyukakat jeleztek. A háznégyszög területén összesen öt-hat, bizonyosan oszlophelynek mondható, akként értelmezhető be- ásást észleltem. Jellemzőik a következők: 1. oszlophely (az északi fal mellett): kör alakú, hengeres, alul külön kis teknővel; átmérője 25 cm, mélysége 35 cm; 2. oszlophely (a nyugati fal közepénél): ovális formájú, cilindrikus, toldalékrésszel kiegészülve (-5 cm); átmérője közel 30x25 cm, mélysége 30-35 cm; 3. oszlophely (a keleti oldal közepénél): szögletesedő, többé-kevésbé függőleges oldalfalakkal, teknős aljjal; átmérője 30x25 cm, mélysége 45 cm. Profiljában halványan az egykori, kevesebb mint 20 cm átmérőjű faoszlop nyoma is fölfedezhető volt, sötétes diszkoloráció formájában 4. oszlophely (a déli fal mellett): kör alakú, hengeres, toldalékrésszel?; átmérője 25 cm, mélysége kb. 30 cm 5. oszlophely (az előbbi közelében): tojásdad formájú, csaknem hengeres; átmérője 25 cm, mélysége 25-30 cm 91
