Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Régészet - Prohászka Péter: A jászdózsai római dénárlelet a Kr. u. I. század közepéről
PROHÁSZKA PÉTER: A JÁSZDÓZSAI RÓMAI DENÁRLELET A KR. U. I. SZÁZAD KÖZEPÉRŐL jutott az Éremtárba.31 Ezen aureusok egyedülállóak a Kárpát-medence Barbarikumának éremforgalmában, ugyanis a római aranypénz beáramlása majd csak Neró uralkodásával figyelhető meg, amely elsősorban a Felvidék nyugati részére, valamint Erdélybe irányult. Ugyancsak figyelemre méltó a köztársasági dénárok előfordulása, ráadásul több kincsleletben. Ugyanis az alföldi területeken csupán a dák uralom alatt álló részekről, valamint Erdélyből ismertek köztársasági érmek.32 A Felvidéken, elsősorban a Vág középső és felső részén, valamint az Ipoly és Ga- ram között igen csekély számban fordulnak elő33, köztük három kisebb éremlelet, kettő a Vágnál (Rajecká Lesná), egy pedig a Sajónál (Vráble) került elő.34 Köztársasági dénárok még a későbbi Pannónia tartomány északkeleti részén, az eraviszkuszok szállásterületén jelentkeznek nagyobb számban, ahol a Kr. e. I. század második felében jelennek meg.35 A Jászság területére a köztársasági dénárok egyrészt nyugatról, a Dunántúlról a rómaiaktól vagy az eraviszkuszoktól, illetve keletről a dákoktól kerülhettek. Ez utóbbit alátámaszthatná azon széles körben elfogadott nézet, hogy az Alföld jelentős része dák uralom alatt állt az I. században.36 Az esetleges eraviszkuszokkal való kapcsolatot megerősítené a római dénárokat utánzó eraviszkusz veretek előfordulása, azonban ilyen érmek eddig még nem kerültek elő a Jászságból.37 Lehetőségként kell még számolni éppen a kora császárkori aureusok megjelenése alapján a római külpolitika térségbeli aktivitásával is, mely az érmek segítségével tett volna kísérletet a Jászságban megtelepedett bizonyos nép- csoport/népcsoportok megnyerésére céljai eléréséhez. Hogy kik voltak ezek, azt azonban a régészeti leletanyag alapján nehéz meghatározni. Tacitus Germaniájában a jazigok közvetlen szomszédaiként az osusok és cotinusok kelta törzseket említi,38 kiknek szállásterületét azonban a Felvidéken a Vág középső folyóvölgyében megfigyelt Púchov-kultúrával hozták kapcsolatba. Bár felmerültek olyan elképzelések, hogy az osusok törzse Aquincummal szemben telepedett meg.39 Az érmek azonban még a kereskedelem során is a Jászságba kerülhettek, mely fontos szerepet töltött be az északra haladó kereskedelemben. Ezzel szemben felmerült annak lehetősége is, hogy a szarmaták fejedelmi területe lett volna a Jászság, és az érmek más módon, mint pl. adóként, kerülhettek ide.40 Ezt azonban a vezető réteghez tartozó személyek sírjainak hiánya megkérdőjelezi.41 Mind a köztársasági, mind pedig a kora császárkori érmek relatív nagy száma az Alföld egyéb területeivel való összehasonlításban arra utal, hogy az itt élt lakosság fontos szerepet játszott a korszakban, amely miatt római érmekben részesült. Sajnos a leletek alapján nem dönthető el, hogy kitől származhattak az érmek, melyek elsősorban nyersanyag értékkel bírtak, mivel pénzforgalmi használatuk nehezen képzelhető el. Az aureusok előfordulása azonban arra mutat, hogy megjelenésükben a Római Birodalom is valamilyen szerepet játszott, mivel az 31 Magyar Nemzeti Múzeum (Budapest), Éremtár 44/1898. 32 WINKLER, Judita 1967.; CHITESCU, Maria 1981. 33 ONDROUCH, Vojtech 1962.; ONDROUCH, Vojtech 1964. 71-76.; HLINKA, Jan et alii. 1978.19.; KOLNÍKOVÁ, Eva-HUNKÁ, Jan 1994.54-56. 34 PIETA, Karol 2010.221-225. 35 MÓCSY András 1962.17.; lásd: FMRU 1.; FMRU 2.; FMRU 3. 36 MÓCSY András 1954.125. 37 Lásd: Torbágyi Melinda alapos anyaggyűjtését: TORBÁGYI Melinda 1984. 38 TACITUS, Germania 43.; v. ö. MÓCSY András 1954.125. 39 MÓCSY András 1954.125. 40 FÜLÖP Gyula 1976.255. 41 KŐHEGYI Mihály 1984. aranyak bizonyosan a birodalomból származtak, amely külpolitikájában és külgazdasági kapcsolataiban eszközként alkalmazta őket. A terület kelta és szarmata leletanyagának összehasonlító, finomkronológiai vizsgálatát a rendelkezésre álló leletanyag alapján nem lehet elvégezni. Habár a szarmaták Kárpát-medencei megjelenéséről a Kr. u. 50 évben történt, s a Dunától északra jelentős változásokat hozó germán hatalmi harcok kapcsán megemlékezik Tacitus,42 azonban tömeges megtelepedésük helye, ideje és folyamata továbbra is viták tárgyát képezi. A korai szarmata, a Pontusz-vidékkel szoros kapcsolatot mutató leletanyag ugyan jelentkezik a Középső-Tisza vidéken (Cegléd, Tiszaör- vény, Pusztamonostor), azonban ezek datálása meglehetősen széles körű.43 A jászdózsai éremleletet záró verete alapján Kr. u. 64-68 körül vagy azután rejthették el, amely mögött nagy valószínűséggel a négy császár éve után a Barbarikumban végbement politikai változások állhatnak. így a jászdózsai leletet és a többi, köztársasági érmekből álló kincseket olyan, a Jászságban megtelepedett népcsoporthoz tartozó személyek rejthették el, akik vagy a négy császár évében rossz oldalon állhatták, vagy nagy valószínűséggel a szarmaták északra való előrenyomulása következtében voltak kénytelenek elhagyni korábbi lakhelyüket. IRODALOM Katalógusok Babelon BABELON, Ernst 1885-86. Description historique et chronologique des monnaies de la république romaine. Paris. Cohen 1. kiadás COHEN, Henry 1859. Description historique des monnaies frappées sous l’Empire Romain communément appelées médailles impériales. Tom. 1. Paris. Cohen 2. kiadás COHEN, Henry 1884. Description historique des monnaies frappées sous l’Empire Romain communément appelées médailles impériales. Tom. 1. Paris. RICI. SUTHERLAND, C.H.V. 1984. The Roman Imperial Coinage. Vol 1.31 BC-AD 69. London. Craw CRAWFORD, Michael H. 1983. Roman Republican Coinage I. Cambridge. 42 TACITUS, Annales XII, 29,3.; MÓCSY András 1954.124. 43 MÓCSY András 1954.; KŐHEGYI Mihály 1984.270-303., 344-345. 87
