Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Régészet - Prohászka Péter: A jászdózsai római dénárlelet a Kr. u. I. század közepéről
PROHÁSZKA PÉTER: A JÁSZDÓZSAI RÓMAI DENÁRLELET A KR. U. I. SZÁZAD KÖZEPÉRŐL Szám Crawford (verés éve) Babelon száma Verető személye Előkerült darab Nemzeti Múzeumba került darabok 64. Craw. 544/11. (-32-31) Antonia 130. Marcus Antonius 1 1 65. Craw. 544/35. (-32-31) Antonia 133. Marcus Antonius 166. Craw. 544/? (32-31) Kopottak Marcus Antonius 1167. RIC 271. Roma (-29-27) Cohen2. kiad. I. köt. 82 lap, 124. sz. Augustus 2 2 68. RIC 37. Hispánia (-19-18) Cohen2. kiad. I. köt. 78 lap, 98. sz. Augustus 1 1 69. RIC 99 vagy 100. Hispánia (-18) Cohen2. kiad. I. köt. 75 lap, 80. sz. Augustus 170. RIC 187. Lugdunum (-11-10) Cohen2. kiad. I. köt. 86 lap, 153. sz. Augustus 171. RIC 212. Lugdunum (-7-6) Cohen2. kiad. I. köt. 69 lap, 43. sz. Augustus 172. RIC 26/28/30. Roma (36-37) Cohen 1. kiad. I. köt. 119 lap, 2. sz. Tiberius 6 5 73. RIC 53. Roma (64-68) Cohenl. kiad. 1. köt. 179 lap, 13. sz. Nero 174. Kopott darabok Az egyik talán Craw. 342/5b. (- 90) 4A jászdózsai dénárlelet és a Jászság éremforgalma a Kr. u. I. században A jászdózsai éremlelet legkorábbi érme R Sulla Kr. e. 151-ben veretett Craw 205/1 típusú dénárja, a záró verete pedig Nero császár Kr. u. 64 és 68 között Rómában vert RIC 53 típusú dénárja. A lelet mintegy 90%-át a köztársasági dénárok teszik ki. Ezek megoszlása azonban nem egyenletes, mivel bizonyos időszakok érmei hiányoznak. A 150 és 70 között vert érmek többé-kevésbé folyamatosan vannak képviselve, és a lelet 42%-t adják, amit hiátusok követnek.12 Az 50-es évek közül öt, a 40- es évek veretei közül pedig 12 dénár van a leletben,13 majd a 30-as és 20-as években nagy számban vert polgárháborús dénárok közül csupán Marcus Antonius légiós dénárjainak különféle változatai találhatóak meg. Ezek adják a lelet 37%-át. Augustus hispaniai és lugdunumi veretéit követően mintegy 50 éves hiátus után Tiberius Kr. u. 36/37-ben vert hat dénárja következik, majd Nero ezüstje zárja az érmek sorát.14 A lelet jelentőségét a köztársasági veretek nagy száma, illetve Tiberius és Nero dénárjai adják. A szarmata Barbarikum éremforgalmának vizsgálata során ugyanis számos tanulmányban mutattak rá arra, hogy az Alföld szarmaták lakta területeiről alig ismert köztársasági dénár.15 Itt az 12 TORBÁGYI Melinda 1984.185. Abb. 9. 13 TORBÁGYI Melinda 1984.187-186. 14 TORBÁGYI Melinda 1984.188. 15 GABLER Dénes 1975.96.; FÜLÖP Gyula 1976.254-255. éremforgalom a Flaviusok érmeivel indul, de a II. század elejétől jelennek meg nagyobb számban a római érmek, elsősorban az ezüstök.16 Jász-Nagykun-Szolnok megye azonban sajátos helyet foglal el ebből a szempontból, bár a megjelent publikációk az éremforgalomnak eddig elsősorban az Alföld más területeihez való hasonlóságát hangsúlyozták.17 Ennek oka az volt, hogy nem került felvételre és meghatározásra az innen származó leletanyag. Pedig a gyűjtés alapos volt - köszönhetően Hild Viktor széles körű gyűjtőtevékenységének, aki számos köztársaság és kora császárkori érmet megmentett, sőt részletesen leírta őket jegyzeteiben.18 A gyűjteményébe jutott érmek alapján nagy valószínűséggel több kincslelet maradványaival is számolnunk kell, melyek eddig nem kerültek bemutatásra.19 így például Hild 1899 decemberében egy jászberényi gazdától kapott három köztársasági dénárt, melyeket a gazda a jászberényi határ jakabi részén szántás közben talált.20 A két anonim dénár - Craw. 182/1. (Kr. e. 169-158) és 168/2. (Kr. e. 179-170) - mellett még egy lullius Burrus féle (Craw. 352/1 a. Roma (Kr. e. 85) dénár volt.21 Ugyancsak Jászberényből, azonban egy másik lelőhelyről származik öt dénár, melyeket Szabó János takarékpénztáros 1894 májusában talált egy csomóban 16 KŐHEGYI Mihály 1972.104.; GABLER Dénes 1975.101.; KŐHEGYI Mihály 1999. 17 VADAY Andrea 1970. 18 VADAY Andrea 1975.4-7. 19 VADAY Andrea 1970.132.; VADAY Andrea 1975. 20 VADAY Andrea 1975.4. Nr. 3-4. 21 VADAY Andrea 1975.4. Nr. 3-4. 85
