Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Régészet - Prohászka Péter: A jászdózsai római dénárlelet a Kr. u. I. század közepéről
Prohászka Péter A jászdózsai római denárlelet a Kr. u. I. század közepéről1 Bevezetés A barbarikumi római leletanyag jelentős és fontos részét alkotják a különféle anyagú és fajtájú római érmek. Előfordulásuk és szerepük a római birodalom határain kívül számos kérdést vet fel, amelyekre választ csak összegyűjtésük, meghatározásuk és kiadásuk után adhat a kutatás. A nagyszámú szórványérem mellett kis számban eltérő összetételű kincsleletek is napvilágra kerültek, melyek újabb kérdéseket vetnek fel az érmek funkciójával kapcsolatban és az elrejtésük okát tekintve. A Középső-Tisza vidékéről - így Szolnok megye területéről - néhány kincslelet ismert, melyeket a középső császárkorban rejtettek el. A záró vereteik alapján ezeket a következőképpen állíthatjuk kronológiai sorba: A tiszanagyrévi 62 dénárból állt lelet érmei Nero és Hadrianus császárok uralkodása közöttiek, a záró verete 133-ból való.2 A Tiszaföldvár-ókincsemhegyi kincsben (60 dénár) Vespasianustól Septimius Severusig voltak a dénárok, záró veretét 193-ban verték.3 Ezen I. és II. századi érmekből álló kincsleletek mellett azonban a megye területéről olyan leletegyüttesek, szórványok is származnak, melyek a római köztársaság és kora császárkor érmeiből állnak. E sajátos jelenség annak ellenére elkerülte a kutatás figyelmét, hogy Vaday Andrea munkásságának köszönhetően Jász-Nagykun-Szolnok megye a római leletanyag közreadása tekintetében a legjobban kutatott megyékhez tartozik a Dunától keletre eső Barbarikumban.4 Munkáiban azonban nem található utalás egy olyan kincsleletre, amely 1905-ben Jászdózsán került elő. A114 db köztársasági és kora császárkori dénár szerencsére nem kallódott el, mivel a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium útján a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárába jutott, ahol azonban a korabeli gyakorlatnak megfelelően a gyűjtemény számára szükséges 58 db-ot megtartották, míg a többit visszaküldték. Szerencsénkre az Éremtár munkatársai részletes jegyzéket készítettek a lelet érmeiről Babelon és Cohen munkái szerint meghatározva őket, amely lehetőséget biztosít újbóli meghatározásukra és a lelet tudományos vizsgálatára. Ugyan a jászdózsai lelet összetételére történt már hivatkozás, amely azonban nem pótolja a lelet teljes körű feldolgozását,5 illetve a területen előkerült hasonló korú érmek összegyűjtését és elemzését. E munka azonban meglepő eredményt hozott a szarmata Barbarikum római éremforgalmának tekintetében. 1 A tanulmány elkészítését a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János kutatói ösztöndíja tette lehetővé 2 JÓNÁS Elemér 1926.38-39. 3 HUSZÁR Lajos 1942.66. 4 Lásd pl.: VADAY Andrea 1989.; VADAY Andrea 2005. 5 TORBÁGYI Melinda 1984.185. Abb. 9. és 187. Előkerülési körülmények A jászdózsai leletről a Magyar Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárának iratanyagában található akta tartalmazza az előkerült római dénárok jegyzékét, azonban sajnos nem található más adat a lelet előkerülési körülményeivel kapcsolatban, csupán az, hogy 1905 májusában Kovács János találta az érmeket Jászdózsa területén.6 Sajnos arra az aktában nem található utalás, hogy a dénárok agyagedényben voltak, vagy szétszóródva szedték össze őket. Az érmeket a hivatali eljárás során a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium küldte a Nemzeti Múzeumba, ahol azokat meghatározták, majd a szükséges darabokat megváltották. Gohl Ödön, a múzeum Éremtárának munkatársa a dénárokat Ernst Babelon7 és Henry Cohen8 katalógusai szerint határozta meg és vette jegyzékbe, feltüntetve azon érmeket, amelyekre a gyűjtemény igényt tartott. Az aktákban a következő olvasható:9 „Méltós. Igazgató Úr, a nm. vall- és közokt. Minisztérium 51292/1905. sz. fülzetével kaptuk a 32 k. 97. f.-re becsűit, 114 római ezüstdenárból álló jászdósai leletet, melyből 58 dbot válogattunk ki a n. múzeum számára 16 k. értékben. A tud. egyetem érdekében is átvizsgáltuk a leletet, de nevezett intézetnek egy darabra sincs szükség belőle. - Van szerencsénk a meg nem tartott 58 ezüstpénzt 16 k 97 f. értékben mellékelve visszaszolgáltatni, azon kérelemmel, hogy a megtartott érmekért járó 16 k. összeget a főfémjelző hivatalnak megküldeni méltóztassék. kész. tiszt. Bp. 5/VII905. 6 Magyar Nemzeti Múzeum (Budapest) Adattár, Érem- és Régiségtár 397/1905. 7 BABELON, Ernst 1885-1886. 8 COHEN, Henry 1859. 9 Magyar Nemzeti Múzeum (Budapest), Adattár, Érem- és Régiségtár 397/1905. 79
