Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)

Régészet - F. Kovács Péter: Egy késő vaskori teleprészlet a Jászságból – Jászberény–Almási-tanya 5. lelőhely. A késő vaskori telepek kutatásának helyzete és kutatástörténeti áttekintése

TISICUM XXII. - RÉGÉSZET

nyolcvanas évek során tovább növekedett, de kizárólag Nyugat-Magyar- ország területére korlátozódtak. Kiemelkedően fontos Sopron-Krautacker, mely mind módszertanában, mint eredményeiben a mai napig meghatározó. Kelet-Magyarország sokáig szürke folt volt a La Téne kori telepkutatás szempontjából, amely kép a nagy felületű beruházásokkal teljesen megváltozott. Az Alföld északi pereméről - Sajópetri, Polgár, Ludas - ismerünk több összetett síktelepet valamint az Alföld déli pereméről is - Szeged- Kiskundorozsma, Szeged-Pick ülepítő - ismerünk nagyon hasonló szerkezetű és méretű településeket. A Közép-Tisza vidékén számos kis telep létezik, melyeket magányos házak vagy kisebb épületcsoportok alkotnak, ez a településforma ugyancsak megtalálható a Nagy Alföld peremein. Ilyen magányos épületekből álló településformát ismerünk Szolnok megyéből Kengyel-Kis-tanya és Szelevény lelőhelyekről, az Alföld északi peremén Nyékládháza-lstván-tó lelőhelyről, az Alföld déli részéről Csanytelek-Palé, Csongrád-Vidresziget és Szegvár-Kontra-part lelőhelyekről. Az Alföldön megjelenő La Téne kori teleptípusok két végletét reprezentálják a fentebb bemutatottak, köztes kategóriába eshetnek a következő lelőhelyek: 15- rökszentm i klós-Ken derpart, Tiszafüred-Morotvapart, Jászberény-Almási- tanya 5. lelőhely. Továbbra is vannak szürke foltok a telepkutatás számára pl. az Alföld központi részei. A hiányosságok ellenére ma már nagyságrendileg és minőségileg is rendelkezünk szintetizálható mennyiségű adattal. Az eddigi publikált adatok alapján az Alföldre vonatkozóan négy lehetséges településtípust látok kategorizálhatónak a földbemélyített épületek mennyisége szerint: 1. kategória: Sajópetri, Szeged-Pick ülepítő; 2. kategória: Polgár, Ludas, Szeged-Kiskundorozsma 4. homokbánya; 3. kategória: Törökszentmiklós-Kenderpart, Tiszafüred-Morotvapart, Jászbe- rény-Almási-tanya 5. lelőhely; 4. kategória: Kengyel-Kis-tanya, Szelevény, Nyékládháza-lstván-tó, Csanytelek-Palé, Csongrád-Vidresziget és Szeg- vár-Kontra-part lelőhelyek.

A fentebbi kategorizálással számos probléma van. Alapvetően kiragadja kontextusából az épületeket, így nem veszi figyelembe a lelőhelyhez kapcsolódó egyéb jelenségeket, kiragadja a természeti környezetből és a tágabb településstruktúrából, egy egyébként rövid időszak kronológiai problémáit figyelmen kívül hagyja, több publikáció adatai hiányosak, és bizonyos esetekben nem ismert a telepek valós mérete. Mégis a fentebb ismertetett problémák ellenére vizsgálatom jelenlegi szintjén egyértelműen megnyilvánulnak kategorikus kvantitatív különbségek a telepek között, melyet a fentebbi négy kategóriában tudok kifejezni.

Dolgozatom második részében egy kistáj, nevezetesen a Jászság késővaskori adatait kívántam bővíteni, négy La Téne kori épület publikálásával és elemzésével. A konstrukciók párhuzamainak vizsgálata során fény derült arra, hogy ezek az építmények számos közös tulajdonsággal rendelkeznek, mégis az egyediség jellemző mindegyikre. Ennek oka a használatban lehet. Az épület vagy ház a gazdasági és szociális cselekmények speciális tere, amely a szabályok, szokások és szükségszerűségek rendszere köré szerveződik. Az épület vagy ház a háztartás organikus és leghangsúlyosabb része és egyben a település legkisebb, analitikus egységként megfogható eleme. A települések kutatásához, a struktúra vizsgálatához és értelmezéséhez első lépésnek a háztartás pontos meghatározása szükséges, mivel ez alkotja azt az elemet, amiből felépül a szociális és gazdasági viselkedés. Napjainkra talán több eredményt érdemes lenne továbbgondolni, olyan integratív és dinamikusan fejlődő irányzatok tükrében, mint a háztartásrégészet. A cél lehetne eljutni a jól ismert metrikus leírói adatoktól a társadalom szövetéig, valamint annak hangsúlyos jelenségéig, a háztartásig, amely komplex szocioökonómiai létezőként ad analitikus egységet a kutató kezébe.

IRODALOM

A. PÁL Gabriella

1994. Kelta ház Csanytelek-Paléról. In: A kőkortól a középkorig - Tanulmányok Trogmayer Ottó 60. születésnapjára. Von der Steinzeit biz zum Mittelalter - Studien zum 60. Geburtstag von Ottó Trogmayer (Szerk.: LŐRINCZY Gábor) Szeged. 229-233.

BALOGH Csilla-TÜRK Attila

2004. Beszámoló az M5 autópálya nyomvonalán 2005. évben végzett ásatásainkról. Kiskundorozsma-Pick ülepítő-tározó (26/67), M5 77. In: Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2004. (2005) Szeged. 127-137.

BANNER János

1943. Településtörténeti kutatások a hódmezővásárhelyi Fehértó partján. - Siedlungsgeschichtliche Forschungen am Ufer des Fehértó bei Hódmezővásárhely. In: Dolgozatok a M. Kir. Horthy Miklós Tudományegyetem Régiségtudományi Intézetéből XIX. Szeged. 195-202.

BÓNIS Éva

1969. Die spätkeltische Siedlung Gellérthegy-Tabán in Budapest. In: Archaeologica Hungarica 47. Budapest.

DOMBORÓCZKI László

2004. Régészeti kutatások Ludas, Varjú-dűlőn 1998 és 2002 között (előzetes jelentés). - Archaeological investigations at Ludas, Varjú-dűlő between 1998 and 2002 (Preliminary report). In: Régészeti Kutatások Magyarországon 2002. (Szerk.: KISFALUDI Júlia) Budapest. 5-24

CSÁNYI Marietta-TÁRNOKI Judit

2011. Településrégészeti kutatások a Tiszazugban. In: Életjel - Tanulmányok az ezredvégi Tiszazug népéletéből (Szerk.: BARTHA Júlia-BENEDEK Csaba-GECSE Annabella) Szolnok. 7-32.

CSEH János

1993. Kengyel-Kiss-tanya. - Kengyel-Kiss-tanya (-Homestead). In: Tisicum Vili. (Szerk.: MADARAS László-SZABÓ László-TÁLAS László) Szolnok. 137-158.

1996a Kengyel-Baghymajor, Gázvezeték (72/1). In: Régészeti Füzetek, Ser. I. No. 47. Budapest. 51-52.

1996b Kengyel-Kengyelpart I. (Baghymajor) (72/2). In: Régészeti Füzetek, Ser. I. No. 47.1996. Budapest. 52-53.

2001 a Egy késő vaskori ház Kengyel határából (Adalékok a kelta telepépítmények ismeretéhez). In: MQMOi: I. Fiatal Őskoros Kutatók I. összejövetelének konferenciakötete. Debrecen, 1997. november 10-13. (Szerk.: DANI János-Hajdú Zsigmond-NAGY Emese Gyöngyvér-SELMECZI László) Debrecen. 249-262.

2001 b Szkíta és kelta településnyomok Törökszentmiklós-Kenderpar- ton (A 2000. nyarán végzett ásatások eredményeiről). In: Ősrégészeti Levelek 3. Budapest. 48-50.

2003. Kelta ház Szelevény mellett. - Celtic House near Szelevény Village (1986-1987). In: Tisicum XIII. Tisicum XIII. (Szerk.: HORVÁTH László-H. BATHÓ Edit-KAPOSVÁRI Gyöngyi-TÁRNOKI Judit-VADÁSZ István) Szolnok. 47-66.

2009. Középső és késő vaskori (szkíta és kelta) települések nyomai Kengyel-Baghymajor mellett - Kengyelpart I. In: Tisicum XVIII. Tisicum XVIII.

(Szerk.: GECSE Annabella-GULYÁS Katalin-HORVÁTH László-KAPOS- VÁRI Gyöngyi) Szolnok. 35-44.

72