Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Régészet - F. Kovács Péter: Egy késő vaskori teleprészlet a Jászságból – Jászberény–Almási-tanya 5. lelőhely. A késő vaskori telepek kutatásának helyzete és kutatástörténeti áttekintése
F. KOVÁCS PÉTER: EGY KÉSŐ VASKORI TELEPRÉSZLET A JÁSZSÁGBÓL - JÁSZBERÉNY-ALMÁSI-TANYA 5. LELŐHELY A KÉSŐVASKORI TELEPEK KUTATÁSÁNAK HELYZETE ÉS KUTATÁSTÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE elemek nem fedezhetőek fel, mindössze a gödör kialakítása hasonló.106 A Sajópetri 02.A.93. objektum három tüzelőhellyel is rendelkezik, melyek mind elhelyezkedésükben, mind kialakításukban párhuzamba állíthatók a 2. objektumban feltártakéval. Továbbá mindkét épületben padka fut végig a falak mentén. A két épület közötti alapvető különbség alakjukban fogható meg: a 2. objektum közel szabályos négyzet, míg a Sajópetriben feltárté megközelítőleg szintén négyzet alakú, oldalai mégis szabálytalannak mondhatók.107 A 02.B.32. objektum is párhuzamba állítható a 2. objektummal, formai tekintetben megegyeznek, valamint a tetőszerkezetük kialakítása is hasonló lehetett. Azonban a 02.B.32. objektumhoz csupán egyetlen tüzelőhely csatlakozott.108 A 2. és 7. objektumhoz hasonló a Győr-ménfőcsanaki 6/59. objektum, ami négyzet alakú gödörrel rendelkezik, és padka fut az épület déli oldalán.109 Alaki hasonlóság fedezhető fel a 7. objektum és a Sajópetri 98.7. épületek között. Mindkettő megközelítőleg négyzet alakú, lekerekített sarkú épület, melyek tetőszerkezeti tartóelemei az épület északkelet-délnyugati oldalában egymással szemben az épület középtengelyében helyezkednek el. A 4. objektum épületgödre a Polgár 1. lelőhely 200. struktúrájával mutat hasonlóságot, mindkettő közel szabályos téglalap alakú lekerekített sarkú épület, viszont a cölöplyukak elhelyezkedése eltérő.110 Míg a polgári épületben a cölöplyukak a hossztengelyben helyezkednek el, szám szerint három, egy-egy az épület belső két hosszanti végében, a harmadik pedig szinte mértanilag középen, addig a jászberényi 4. objektum cölöplyukai megközelítőleg az épület mind a négy falának felezőjében helyezkednek el. Az épület nyugati felében lévő, félig a falban és azon kívül elhelyezkedő cölöplyuk rendeltetése kétséges: talán a tetőszerkezet utólagos megerősítése céljából helyezték el, vagy a bejárat helyét jelezheti. Továbbá a polgári épületben padka sincs kialakítva, míg a jászberényiben mindkét hosszanti oldalon megtalálható.111 Hasonló a helyzet a Sajópetri 96.14-es objektummal,112 melynek épületgödre párhuzamba állítható a jászberényi 4. objektummal, azonban padka nem figyelhető meg benne. Viszont nagyszámú gödröt, cölöplyukat tartalmaz, melyek megnehezítik az épület tetőszerkezetének rekonstruálását. Szintén párhuzamként értelmezhető a Balatonmagyaród-Homoki-dűlő 3. objektuma,113 valamint Hahót-Tsz. major 3. objektuma,114 melynek cölöplyukai az épület hossztengelyében helyezkednek el, a rövidebb oldalak felezőjében, szimmetrikusan egymással átellenben. Mindezeken túl a belső padka is hiányzik ezekből az épületekből.115 Ugyanígy hasonló alakú a Balatonmagyaród-Kiskányavár „A” lelőhely 45. objektuma.116 Összegezve tehát a 4. objektum legközelebbi párhuzamaiként a lekerekített sarkú, téglalap alakú gödörrel rendelkező épületek hozhatók fel. A jászberényi épület tetőszerkezeti megoldása azonban eltér a többitől, ugyanis nemcsak a hossztengelyben helyezték el a tetőt tartó elemeket, hanem a rövidebb és hosszabb oldalakon is, melyeknél padka is lett kialakítva. így ez a konstrukció ritkább megoldásnak tekinthető. 106 SZABÓ Miklós-KRIVECZKY Béla-CZAJLIK Zoltán 2004.110. 107 SZABÓ Miklós-KRIVECZKY Béla-CZAJLIK Zoltán 2004.115. 108 SZABÓ Miklós-KRIVECZKY Béla-CZAJLIK Zoltán 2004.171. 109 TANKÓ Károly-EGRY Ildikó 2009.410. 110 SZABÓ Miklós-CZAJLIK Zoltán-TANKÓ Károly-TÍMÁR Lőrinc 2008.200. 111 SZABÓ Miklós-CZAJLIK Zoltán-TANKÓ Károly-TÍMÁR Lőrinc 2008.200. 112 SZABÓ Miklós 2007.56-57. 113 HORVÁTH László 1987. 71.3. kép 114 HORVÁTH László 1987. 73.5. kép 115 HORVÁTH László 1987. 73.5. kép 116 HORVÁTH László 1987.75.1 kép A 29. objektumnak mintegy a fele ismert, a másik felét elpusztította az árok (33. objektum). Alaki sajátosságát a délkeleti oldalán felfedezhető kiugrás adja, amelyhez hasonlót a Sajópetri 96.7. számú struktúrán figyelhetünk meg, melyek feltételezhetően a bejárat egykori helyét jelölik.117 A két objektum gödrének alakja teljesen eltérő, míg a Sajópetriben feltárté négyzet alakú, addig a jászberényi valószínűleg téglalap alakú lehetett. Hasonló „kiugró” található a Sajópetri 96.16-os épület dél keleti oldalának közepén, amely szintén bejáratként értelmezhető.118 A 29. objektum kiugrójához hasonló jelenség figyelhető meg a Sajópetri 02.A.2. objektumon,119 bár a két objektum között jelentős morfológiai különbségek foghatók meg. Ugyanakkor valószínű, hogy ez a kiugrás a délnyugati sarokban lévő gödörhöz köthető, míg a 29. objektum esetében nem tekinthető önálló jelenségnek. A 29. objektum kiugrójához hasonló jelenség figyelhető meg a Balaton- magyaród-Homoki dűlő 1. objektum120 és Balatonmagyaród-Kányavár 4. objektum esetében.121 Azonban e konstrukciók kiugrója egy kialakított gödörhöz kapcsolható, a jászberényi objektum esetében ilyen nincs, mivel közvetlenül a padlóhoz csatlakozik. Szorosabb hasonlóságot, sőt egyezést inkább Nagykanizsa-Dávid dűlő 2. objektumával122 mutat, illetve Nagykanizsa-Dávid dűlő 4. objektumával.123 További párhuzam lehet a Szelevény-Sweiger-tanya lelőhelyen feltárt épület, amelyen szintén megfigyelhető egy kiugrás,124 ami feltehetően a bejárat helye lehetett. A tető- szerkezet eltérő lehetett, hiszen a szelevényi ház belsejében nem sikerült cölöphelyeket megfigyelni. A jászberényi lelőhely bemutatott építményeiről kijelenthető, hogy a késő vaskori telepeken megfogható tipikus jelenségek közé tartoznak. Ugyanakkor az általános attribútumok mellett számos egyedi megoldás is megfigyelhető. Ahogy több szerző is hangsúlyozza, az épületek formai és/ vagy szerkezeti osztályozása nem jelent kielégítő megoldást a funkció és használat megállapítására.125 A használat és az alaki hasonlóság ellentmondásának egyik fontos példája lehet Pető Ákos és szerzőtársainak vizsgálati eredménye, amely szerint megállapítható, hogy két nagymértékben hasonló alakú épület aktivitási zónái akár teljesen eltérő képet is mutathatnak.126 Összegzés A magyarországi késő vaskori síktelepek kutatása viszonylag későn került az érdeklődés középpontjába. A korai feltárások szinte kizárólag temetőkre vagy erődített magaslati telepekre, oppidumokra korlátozódtak. Nagyobb számban a hatvanas-hetvenes években kezdődtek el a síktelepek feltárásai (pl. Lébény, Ácsa, Csongrád). Eredményként alapvető fontosságú deskriptiv adatokhoz jutott hozzá a kutatás. A feltárások száma a 117 SZABÓ Miklós 2007.52-53. 118 SZABÓ Miklós-KRIVECZKY Béla-CZAJLIK Zoltán 2004. 119 SZABÓ Miklós-KRIVECZKY Béla-CZAJLIK Zoltán 2004.91. 120 HORVÁTH László 1987. 71.3. kép 121 HORVÁTH László 1987. 73.3. kép 122 HORVÁTH László 1987.79.3. kép 123 HORVÁTH László 1987.79. 124 CSEH János 2003.56.4. kép 125 HORVÁTH László 1987a.; SZÖLLŐSI Szilvia 2009. 126 PETŐ Ákos-KENÉZ Árpád-BAKLANOV Szandra-ILON Gábor-FÜLEKY György 2012. 71
