Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Régészet - F. Kovács Péter: Egy késő vaskori teleprészlet a Jászságból – Jászberény–Almási-tanya 5. lelőhely. A késő vaskori telepek kutatásának helyzete és kutatástörténeti áttekintése
F. KOVÁCS PÉTER: EGY KÉSŐ VASKORI TELEPRÉSZLET A JÁSZSÁGBÓL - JÁSZBERÉNY-ALMÁSI-TANYA 5. LELŐHELY A KÉSŐVASKORI TELEPEK KUTATÁSÁNAK HELYZETE ÉS KUTATÁSTÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE féltucatnyi késő vaskori jelenséggel számolhatunk, talán 3-4 földbemélyí- tett, téglalap alakú házzal, melyek 3x6 m nagyságúak lehettek. A szerző a telep működését a Kr. e. Ill-I. századok közé teszi.95 Tiszafüred-Morotvaparton 1984-ben került feltárásra három földbemélyí- tett épület. Az ásatás különlegességét az unikálisnak számító pszeudo- kernosz jelenti, amely az „V. felület 9. házból” jött napvilágra.96 A település épületeire a korszak ismert „uniformitása” jellemző. Lekerekített sarkú, téglalap alakú, 4-5 m hosszúságú, 2,5-3,5 m szélességűek, tájolásuk nyugat-kelet irányú. Összesen két esetben sikerült oszlophelyet megfigyelni, a 3. ház esetében sátortető valószínűsíthető, a 9. ház esetében szarufás tetőszerkezet, míg a 10. ház esetében ágasfás-szeleme- nes megoldást képzel el a szerző.97 A település a La Téne C időszakra keltezhető.98 A megye egy másik fontos területe a Tiszazug, ahonnan az MRT-hez kapcsolódó terepbejárási adatokkal is rendelkezünk,99 továbbá egy feltárt késő vaskori teleprészlettel is.100 Cseh János tanulmánya a teljesség igényére törekvőén dolgozza fel a leletanyagot, és elemzi az egyetlen feltárt épület formáját és típusait. A település az ártérből kiemelkedő magaslaton található, s az ásató egy nyugat-kelet irányú, négyzet alakú, földbe mélyített épületet tárt fel.101 A tetőzet tartógerendáját támasztó egyetlen oszlop a hosszanti tengelyben helyezkedhetett el, illetve attól kissé északabbra. Továbbá az épületen belül több karóhelyet és gödröt is megfigyelt.102 A szerző a tetőszerkezet lehetséges változatait nagy gonddal veszi számba, és négy lehetséges módot állapít meg.103 Áttekintve Jász-Nagykun-Szolnok megye késő vaskorra vonatkozó régészeti adatait és publikációit, egyértelműen láthatjuk, hogy Cseh János munkái és közleményei felbecsülhetetlen mértékben gazdagították a megye és egyben az Alföld területére vonatkozó tudásunkat. A kutatás további célja a településstruktúra eddig ismeretlen dinamizmusainak feltárása lehetne, amelyhez a rendelkezésünkre álló forrásanyag bővítése elengedhetetlenül szükséges. Az alábbiakban a Szolnoki Damjanich János Múzeum munkatársai által 2004-ben Jászberény határában feltárt, ez idáig publikálatlan késő vaskori teleprészlet rövid közlését kívánom megtenni. Egy újabb adat Jász-Nagykun-Szolnok megye késő vaskorához, Jászberény-Almási-tanya 5. lelőhely A feltárásra 2005-ben került sor a Jászberényt délről elkerülő műút építése kapcsán. Az ásatást dr. Tárnoki Judit vezette, akinek ezúttal szeretnék köszönetét mondani a feldolgozás lehetőségéért és a rengeteg segítségéért. A Jászberény-Almási-tanya 5. lelőhely késő vaskori településrészletének teljes bemutatása meghaladná jelen tanulmány kereteit, így az összesen tizenkilenc késő vaskori jelenségből az alábbiakban a földbemélyített 95 CSEH János 2001b. 49-50. 96 KRIVECZKY Béla 1991.65-75. 97 KRIVECZKY Béla 1991.77. 98 KRIVECZKY Béla 1991. 83. 99 CSÁNYI Marietta-TÁRNOKI Judit 2011.7-32. 100 CSEH János 2003.47-66. 101 CSEH János 2003.47-48. 102 CSEH János 2003.48. 103 CSEH János 2003.6. kép objektumok közlésére fókuszálok. A félig földbemélyített épületek a kö- vetkezőek: 2. objektum, 4. objektum, 7. objektum, 29. objektum. A lelőhely igen változatos jelenségtípusokkal rendelkezik, mint víznyerőhely, kútház, árkok/árokcsoportok valamint gödörjelenségek változatos skálája, földfelszíni cölöpépítmények és a jelen cikkben bemutatandó földbemélyített építmények. A 2. objektum (1. tábla) egy kelet-nyugat hossztengelyű, mély, négy- szögletes, lekerekített sarkú épület. Az objektum betöltése viszonylag homogénnek mondható, sötét, feketés-barnás, kevert föld, apró fehéres agyag/lösz szemcsékkel és paticsmorzsákkal. Az épületben a kemencés falat leszámítva padka fut körbe. Keleti fala felezőjében szelementartó cölöphely található, mely körül a fal gödörméretű kiöb- lösödése figyelhető meg. A padka a fal ezen részén 30-35 cm széles, 16-20 cm magas. A déli falon egy 60-70 cm szélességű padka van, amely 20-25 cm magas. A nyugati falon egy keskenyebb, 20-30 cm szélességű és 20 cm magasságú padka helyezkedik el, melynek közepén található egy cölöplyuk (szelementartó helye). Az északi falnál a 1. Jászberény-Almási-tanya 5. lelőhely, 2. objektum padka elkeskenyedik. Az északkeleti sarokban van egy kemencehely (S-91 stratigráfiai egység), a fal közepén pedig egy további kemence nyúlik ki a falból (S-90 stratigráfiai egység). Az épület alja nagyon egyenletes, megközelítőleg vízszintes. A padló alig letaposott, rétegződést nem tudtak megfigyelni az ásatók, sárga agyag alkotta. A nyugati oszlophely betöltése lazább, kőzetdarab és patics alkotta. A keleti oszlophely alja ívelt, betöltése kevésbé fekete volt, lelet a betöltésben nem volt. Az épület mélysége átlagosan 65 cm, belső mérete a padka nélkül a padlón mérve 470x410 cm és a mesterséges felszínen mérve 510x470 cm. (1. tábla) A 4. objektum (2. tábla) kelet-nyugati hossztengelyű, lekerekített sarkú, hosszúkás, téglalap alakú, sekély épület. Az objektum betöltésében sok égett rög, paticsrög és paticsszemcse volt. Mélysége a nyesett felszíntől 20-25-30 cm. Az alja egyenetlen, keményre taposott volt, sárga altalaj alkotta. Padló nem volt megfigyelhető. A keleti rövidebb fal közepén a felezőben -50 cm mély szelementartó található. Az északi hosszanti fal mentén egy keskeny padka fut végig, amely 20-25 cm széles, 15-20 cm magas, felezőben további két oszlophely található és egy kisebb cölöplyuk (feltehetőleg karólyuk) a szélén. A nyugati rövid fal mentén nem a felezőben, aszimmetrikusan helyezkedik el egy mély cölöphely, továbbá a sarokban egy sekélyebb. A déli hosszanti fal mentén egy keskeny, alacsony padka (nyomokban) fut, amely a fal közepénél kiszélesedik, itt a felezőben található egy cölöphely. Az objektum külső mérete 390x275 cm, belső mérete, a padkát nem számolva, 345x207 cm. (2. tábla) 69
