Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Művészettörténet - Irodalomtörténet - Víg Márta: Dr. Kiss Margit középiskolai tanár, irodalomtörténész
T1SICUM XXII. - IRODALOMTÖRTÉNET Kis Margit tanárnő - aki a francia, a latin, a német és a görög nyelv ismerője volt - komolyan vett minden feladatot. Mindenkor felelősséget érzett a reá bízott gyermekekért. Állandóan kísérletezett, hogyan könnyíthetné meg a gyengébb tanulók munkáját. Szeretett tanára, földije dr. Zsigmond Ferenc levélben számolt be neki 1936 áprilisában a Petőfi Társaságban Czóbel Minka szerepléséről, és kemény szavakkal tett szemrehányást a nyírségi irodalmároknak, hogy eddig nem ismertették meg kellően, irodalmi jelentőségét nem fedezték fel a költőnőnek. Az általánosan megfogalmazott mulasztást Kis Margit magára értelmezte, úgy érezte, neki kell ezt a feladatot elvégeznie. A Czóbel Minkáról szóló irodalmi tanulmánykötete születéséről a következőket írta: „Zsigmond Ferenc, kiváló irodalomtörténész egyik hozzám írt levelében szintén elismerőleg nyilatkozik a költőnőről: „Czóbel Minka költészete jellemző adalék a századvég és századforduló szellemtörténetéhez. Czóbel Minka nem hiányozhatik a századvég írói közül. A nyírségi irodalomtörténészekre két sürgős kötelesség hárul: Krúdy Gyuláról és Czóbel Minkáról feljegyezni a még megmenthető életrajzi adatokat, és jellemezni munkásságukat; ha női íróról van szó, természetesen Czóbel Minka a megfelelő téma.”7 Mivel addig nem ismerte Czóbel Minka nevét s munkásságát sem, így nagy lelkesedéssel vetette bele magát a munkába, élvezettel olvasta műveit, jegyzetelt. Anarcsi otthonában is felkereste több alkalommal az írónőt, és gyakran levelet is váltottak. Rokonszenvesnek találta a magányos írónő költészetét. Sok hasonló vonást fedezett fel kettejük személyiségében. Zsigmond Ferenc és Vajthó László biztatta, hogy kutatásainak eredményeiből készítsen disszertációt. A Bessenyei Körben 1941-ben foglalta össze előadásában, tekintette át Czóbel Minka költészetét, tanulmánya a Szabolcsi Szemlében (1941:2-3. sz. 62-71.) és annak különlenyomataként is megjelent Czóbel Minka és a Nyírség címmel (Szabolcsi Szemle Füzetei 10. sz. 1941.). Zsigmond Ferenc irodalomtörténész Kis Margithoz küldött levelében (Kunhegyes, 1942. április 27.) a következőket írta az elkészült disszertációról: „Igen alapos, elmélyedő munka - írta hosszas, komoly tanulmányozás eredménye és bizonyítéka.”8 A legnagyobb elismerést azonban a Czóbel Minkától érkezett köszönőlevelek jelentették számára: „Megbámultam azon kitartó, megértő szorgalmat, mellyel verseim és dolgozataimba mélyedt - igazán nem tudok rajta semmit kifogásolni, csak megköszönni meleg rokonszenvét, mely a könyv (dissertatio) minden lapjáról sugárzik."9 (Anarcs, 1942. VI. 28.) 1942 tavaszán a szabolcsi nőmozgalom irodalmi délutánt szervezett, melynek előadójaként meghívták Kis Margitot és Czóbel Minkét is. A 87 éves költőnő betegsége miatt személyesen nem tudott megjelenni, maga helyett egy verset küldött, mely a megyei újságban is megjelent. A kunhegyesi születésű Kis Margitot 1942. június 4-én avatták „cum laude” minősítéssel doktorrá, mely ünnepségen édesanyja is részt vett. Pár nappal később, június 10-én állítólag e nagy öröm okozta a szerető anya halálát. (Vérszerinti édesapja, T. Nagy Zsigmond korábban, 1939 márciusában halt meg.) 1944. október 20-án a front elől szeretett volna Kunhegyesre hazajutni, de nem tudott, így Budapestre került a budai 505-ös hadikórházba, ahol 1945. március közepéig teljesített front mögötti szolgálatot. Napi 12-16 7 KIS Margit 1980.13-14. 8 u. o. 254. 9 u. o. 253. 624 órában ápolta a sebesülteket, majd visszatért Nyíregyházára, ahol rövidesen „igazolták”, s így folytatni tudta a tanítást. 1947 elején téli vakáción tartózkodott otthon, amikor dr. Zsigmond Fe- renctől meghallotta a hírt, hogy Czóbel Minka január 17-én meghalt. Dr. Zsigmond Ferenc akadémikus irodalomtörténésszel való barátsága - aki mentora, jótevője, ideálja volt - annak 1949. július 20-án bekövetkezett haláláig tartott. Ezután Kis Margit eladta kunhegyesi örökségét, és Nyíregyházán vásárolt házat, ahová albérlőként magához vette egyik régi kedves kolléganőjét. Az államosítás után felszólították az orosz nyelv tanulására. 1952-ben meg is szerezte a szükséges oklevelet. 1960 őszén már nem kezdte el az új tanévet, ízületi panaszai, bénulása miatt kérte nyugdíjaztatását. Vajthó László10 figyelmét korábban Zsigmond Ferenc hívta fel Kis Margitra. Zsigmond Ferenc halála után Vajthóval - akinek családjával Budapest ostromakor ismerkedett meg a tanárnő - leveleznek a tanításról, s ő látja el könyvírási és kiadási tanácsokkal. Vajthó lelkesedéssel támogatta a Czóbel Minka monográfiája bővített kiadásának és a Zsigmond Ferencről szóló kötetének megjelentetését is. Szinte egy időben készült el a Zsigmond- és a Czóbel-kézirat. Sajnos adminisztratív és egyéb akadályokba ütközött mindkét mű megjelentetése. így a két kiadvány kiadásának egyikét sem érhette meg a lektor, a pártfogó. Kis Margit 1972. december 22-én fejezte be Zsigmond Ferencre emlékezem címmel ellátott kéziratát, melyet Vajthó Lászlónak küldött el lektorálásra. Szerette volna, hogy a kötet szeretett professzora születésének 90. évfordulójára megjelenjen. Betegsége és a kiadással járó bonyodalmak azonban meghiúsították tervét. 1974-ben szinte csodás javulás következett be állapotában: önállóan tudott ismét járni, kutatott, írt. Régi kedves tanítványa édesanyjával és barátaival lengyelországi kirándulásra készült, s meghívták, hogy tartson velük. Nem utasította vissza a meghívást, 71 évesen is végig bírta az utazás, a hosszú kirándulások fáradalmait. Kis Margit 1974 szeptemberében zarándokolt el Anarcsra és helyezett el babérkoszorút Czóbel Minka sírjára. Felkeresett minden ismerőst, egykori Czóbel-alkalmazottat családi körben. A parkban és a kastélyban pusztulást talált. A látogatás után még két fejezetet illesztett kéziratához. A költőnő helyét a magyar irodalomban más költők véleménye alapján fogalmazta meg monográfiájában. Pl. Weöres Sándor így írt róla:11 „Czóbel Minka költészete időben és jellegben - talán értékben is - Reviczky Gyula és Komjáthy Jenő mellett helyezkedik el... Jelentkezésekor, 1890 körül teljesen modern jelenség. Körülbelül 1915-ig, eközben stafétabotját a Nyugat-generáció vette át"12. Az irodalomtörténész Pintér Jenő13 így méltatta: „Czóbel Minka lírájában a francia szimbolisták hatása érzik. A magyar közönség az 1890-es években ennek a nagyműveltségű költőnőnek a versesköteteiből ismerte meg legelőször a szimbolizmust. Azonban minden modernsége és merész eredetisége mellett is megőrizte költészetében a magyar szellemet, fajtájának életszemléletét, népének józan filozófiáját,”14 Elkészült kéziratát a Jósa András Múzeum honismereti pályázatára adta be. Dicsérték munkája értékét, és kilátásba helyezték az egész mű kiadását, de érdemi folytatás nem következett be. 10 Vajthó László (1887-1977) tanár, irodalomtörténész, szerkesztő 11 Weöres Sándor költő, író, műfordító, irodalomtudós (1913-1989) 12 KIS Margit 1980.228. 13 Pintér Jenő irodalomtörténész, akadémikus, szerkesztő (1881 -1940) 14 u. o. 9.
