Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Művészettörténet - Egri Mária: Lakatos Aranka művészete
EGRI MÁRIA: LAKATOS ARANKA MŰVÉSZETE 11. Kosztolányi, 2012. bronz, 68x20 cm 12. Lajkó Félix, 2006. bronz, 46x15 cm Lakatos a költő ambivalens személyiségére az egy ponton megtámasztott, lebegő félalakkal utal. Gyűrt lemezköpenye érinti a posztamensként használt „talajt”, míg a lélek, a gondolat a realitástól elszakadva ezoterikus magaslatokban jár. Az utóbbi években született Kosztolányi Dezső (2012) lehajtott fejjel merengő alakja is. (11. kép) A hozzátapadó szárnyszerű levelek az író-költő Kosztolányira utalnak, a testére szorosan kötözött köpeny, az elől szabadon kinyúló, egymásra kulcsolódó kezek bezárult életét, betegségét jelzik, a Halálba hívó délután7 depressziós költőjét idézik: „Megállni, menni, mondd, mi célja van? Nézz jobbra, balra, minden céltalan.” Miután Lakatos két utóbbi munkája a kisplasztikák közé sorolódik, az irodalomhoz kapcsolódva említsük meg még itt Jablonczai Lenke (2008) kétfigurás kompozícióját. Szabó Magda Kossuth-díjas írónőnk édesanyja néhány elbeszéléssel, mesékkel, egy gyermekregénnyel és versekkel írta be nevét irodalomtörténetünkbe. A kis kompozíció tiszteletadás az elfeledett életmű iránt. Ide kívánkozik Lajkó Félix világhírű hegedűművész, zeneszerző, előadóművész alig félméteres kisplasztikája is. Lakatos megformálásában a vonót tartó kézmozdulatból, a vékony, élő leveles ágként csavarodó testből a zeneművész virtuozitása árad. (12. kép) A portrékat folytatva itt kell említenünk néhányat Lakatos Aranka közterületen felállított portrészobrai közül is. Főként Debrecen irodalmához, történelméhez, az egyetemi múlthoz kapcsolódva számos kiválóságot mintázott meg tevékenysége során. Bencsik István (2010) agrárkutató professzort, Kövesligethy Radó (1999) csillagász-fizikus-szeizmológust, Winkler Lajos (1999) gyógyszerkutatót, Endes Pongrác (2007) patológus professzort. (13. kép) Emléktáblát emelt Kiss Tamás (2004) debreceni költőnek, Vásáry István (2008) egykori debreceni polgármesternek. Büsztöt emelt Semmelweis Ignácnak, az „anyák megmentőjének” (1998), báró Eötvös József író, publicista politikusunknak, a Batthyány-kormány vallás- és nevelésügyi miniszterének (2002), (14. kép) a sárospataki kollégiumban kialakított mintaadó pedagógiai elveiről híres Lórántffy Zsuzsanna erdélyi fejedelemasszonynak (1999). Petőfi Sándor megjelenik teljes alakjában Hajdú- sámson Petőfi fája néven is ismert 1848-as emlékművén és az 1998-ban Öcsödön avatott büsztjén. 13. Dr. Endes Pongrác, 2007. Debrecen Lakatos Aranka ahhoz a nemzedékhez tartozik, amelynek jelentős része kipróbálta magát a konstruktív absztrakt téralkotásban. Őt viszont soha nem izgatták a nonfiguratív megoldások, a spekulatív, avagy csupán dekoratív formák. S bár néha egy-egy szép vonalú növény, levél, korhadó, vízmosta fadarab önmagában is figyelme középpontjába került, általában a növényi eredetű ornamentumok plasztikáit kísérik. Ott viszont funkciójuk van, a plasztika közlendőjének tartozékai. Ötletességét mutatja a DOTE Gyermekklinika domborművének aranyozott levelein az adományozók nevét feltüntető A szeretet fája (1997). ________________________ 14. Br. Eötvös József, 2002. Vásárosnamény 7 1924. 609
