Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Művészettörténet - Gurzó K. Enikő: Lehel Ferenc és Csontváry lappangó képei
TISICUM XXII. - MŰVÉSZETTÖRTÉNET teheti xxx57 életének odahaza nem ismert mozzanataitís-58 nagyon örülnék!,] ha valamiben hasznát látná levelemnek.59 Legelőször: a születési dátum pontos, viszont nem Londonban halt meg 1956-ban[,] hanem 1975[.] augusztus 23[-]án Sáo Paulóban (Brasiliában. (Elhamvasztása után... Az aktív festészettel tényleg korán felhagyott, hogy élete fő céljának!,] az írásnak szentelhesse magát.60 Azonban volt tanárai és kollégái Zemplényitől61 Czóbel Béláig62 rendkívüli tehetségnek tartották; rajztudása perspektíva!-] és koloritérzéke xxx63 feltétlen elismerésüket váltotta ki. Rövid festői munkásságának sajnos nem maradt jóformán64 semmi nyomaj,] egy anyámat ábrázoló ceruzaportrén és néhány65 fotón kívül. Lehel Mária feltétlen tehetség volt - ez ma lezárt fejezet, de fejlődését, kibontakozását Lehel Ferenc irányította, ő rendezte kiállításait és írt róla.66 Viszont xxx67 [a] kettőjük közötti összehasonlító bírálat heterogén jelenségek összemérése lenne. Meg vagyok róla győződve!,] megértéssel fogja olvasni azt a kérésemet, hogy mellőzze ezt a szubjektív ítéletet kifejező mondatát: „Ezt felesége!,] Lehel Mária férjénél nagyobb tehetséggel és sikerrel folytatta tovább”. Szüleim életének minden rezdületét ismerve és velük átélve nyugodtan merem állítani, Lehel Ferenc a festészettel nem sikerélmények vagy tehetségkételyek miatt hagyott fel. Őt ebben is[,j mint élete során mindég!,] egy magasabb cél szolgálata vezette: mindég másokért harcolt, mások útját egyengette: felfedezett, segített, küzdött mindenkiért és mindenért!,] ami egy magasabb értékű esztétikumot ígért. Ezért el fogja nekem nézni, hogy egy érzelmi jellegű h°zz^óiást68[j megjegyzést69 írjak meg, Apám Csontváry Tivadarnak nem egyik[J hanem valóban első felfedezője volt. Xxx70 Fiatalos lelkesedéssel harcolt érte, amikor a művészek és művészetbarátok körében Csontváry csak 57 Kihúzva 58 Beékelve a mondat végére 59 Kihúzva 60 Ld.: 11. jegyzet 61 Zemplényi Tivadar (Eperjes, 1864. november 1. - Budapest, 1917. augusztus 22.) magyar festő, művésztanár, a müncheni akadémikus stílus képviselője 62 Czóbel Béla nem csupán mestere volt Lehel Ferencnek, hanem közeli ismerőse is, Nagybányán még le is festette. Egyik levelében Lehel a következőket írja viszonyukról: „Czóbel Bélát nem Nagybányán Ismertem meg. Mindketten ugyanabba a középiskolába, a Barcsay utcai gimnáziumba jártunk, ő egy évvel felettünk. Hamarabb érettségizett, előbb is ment Párizsba {míg én megelégedtem Firenzével). Nagybányán szomszédházban laktunk, de intim barátságról sosem volt szó közöttünk. ” Forrás: Lehel Ferenc által írt azonosí- tatlan levél (h. n., é. n.) HGYJG TTD 95.1598.1. A Lehel Ferenc Nagybányán című festményt Genthon István egyébként 1902-re datálja, jóllehet ebben az esztendőben Lehel - jelenlegi ismereteink szerint - nem járt a Zazar menti festőtelepen. GENTHON István 1961.5. 63 Olvashatatlan, kihúzva 64 Kihúzva 65 Kihúzva 66 Lehel Mária rövid életrajzát illetően ld.: http://www.kieselbach.hu/ muvesz/lehel-maria_732, illetve: http://artportal.hu/lexikon/muveszek/ leheLmariaJehelJerencne 67 Olvashatatlan, kihúzva 68 Beékelve 69 Kihúzva 70 Olvashatatlan, kihúzva kék és piros filccel gúnyolódás!,] és néha bizony kegyetlen élcelődések céltáblája volt.*71 72 Küzdött elismertetéséért72 érte[,]73 74 75 76 és vállalta, hogy őt magát sem kímélte a meg nem értők gúnyolódása: xxx74 n*a75 még a xxx76 köze|mú|tais-77 A Szépirodalmi Könyvkiadónak egy 1962[-]i xxxszép78 79 kiadványáxxx163"179 a „Csontváry-kérdésről” [Bernáth Aurél]80 ezt írja: „Jellemzőnek kellett azt látnom, ahogy egy kritikátlan lelkesedő (Lehel Ferenc) ezt a kérdést felvetette. A halandzsa, a felületesség és az újságírói zsargon ötvözetében Csontváry festészete nála egy meglepő elméleti summában áll össze... {Lehel ditirambusai majdnem válogatás nélkül árasztották el Csontváry összes művét... Az effajta - Lehel-féle - fogalom[-]összekotyvasztás egyenesen a nihilbe81 nihilbe vinné a művészetet.” !82 Szerencsére apámat az utókornak - effajta - hálája ugyan[-]úgy nem érintette!,] mint korának gúnyolódása. Rendszeresen látogatta Csontvá- ryt Fehérvári úti műtermében!,] és amikor halálhírét kapta!,] felrohant a műterembe; éppen időben ah[h]oz, hogy a kukoricacsutkák és lerágott szilvaHmagok}83 2. közül - ami a szerencsétlen nyomorgó művész tápláléka volt - kimenthette a feldarabolásra ítélt és méteráruként való eladásra szánt képeket. Az elsőt xxx84 szét is vágták!,] ezt már nem tudta megmenteni; ennek egy darabja Olaszországban élő húgom tulajdonában van.85 Úgy vélem],] joggal mondhatjuk86 Fia nincs Lehel Ferenc!,] akkor ma Magyarországnak nincs Csontváryja. Xxx87 Lehel Ferenc odaadó lelkesedése nélkül nincs Libanoni cédrus!,] sem Taormina vagy Panaszfal. A képek fizikai megmentése után hosszú harcot folytat Csontváry elismertetéséért: első kiállítását a városháza88 udvarán rendezi meg.89 Az 1922[-]{ben}90 megjelent első Csontváry[-]könyve vált ki egy lassan induló 71 Betoldva piros filccel 72 Kihúzva 73 Beékelve 74 Olvashatatlan, kihúzva 75 Felülírja az előtte lévő olvashatatlan szövegrészt 76 Olvashatatlan, kihúzva 77 Beékelve a sor végére 78 A szó eleje kihúzva 79 A piros filccel betoldva; felülírja a kihúzott, olvashatatlan szóvéget 80 Betoldva a szöveg aljára piros filccel 81 Kihúzva 82 Bernáth már 1947-ben elítélte Lehel Ferenc megközelítését. „Csontváryval kapcsolatban nem hagyhatom megemlítés nélkül Lehel Ferenc nagy monográfiáját. Csontváry jelenlegi megítélésében ez a könyv indította és terjesztette el a legzavarosabb fogalmakat. Ez a könyv példája annak, hogy művészeti életünkben milyen eszközökkel lehet közhangulatot teremteni. S hogy ekkora felelőtlenség, ekkora hányavetiség, s az olvasónak ily fokú lebecsülése csak a művészeti irodalomban lehetséges." BERNÁTH Aurél 1947.84-90. 83 A levéllaphoz toldott, ragasztott papírsávra jegyzett szövegrész; feltételezhetően felülírta a korábbi megfogalmazást. 84 Kihúzva 85 Annáról van szó; ő fogadta be végleg Máriát férje, Hamza D. Ákos halála után. 86 Kihúzva 87 Olvashatatlan, kihúzva 88 Ti. a belvárosi 89 Ld.: 19. jegyzet 90 Függőlegesen beékelve a sor végére; alulról felfelé olvasandó 602
