Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Művészettörténet - Gurzó K. Enikő: Lehel Ferenc és Csontváry lappangó képei
TISICUM XXII. - MŰVÉSZETTÖRTÉNET Gerlóczy Gedeon (Budapest, 1895 - Budapest, 1975), a Csontváry-hagyaték egy részének megszerzője (a kép forrása: Hamza Gyűjtemény és Jász Galéria) Lehel (szül. Rell) Mária (Budapest, 1889 - Peveragno, 1973), Lehel Ferenc felesége, festőművész (forrás: www.kieselbach.hu) Csontváry-festményeit, ha másutt nem is, a Frankel Szalonban egészen biztos. Lehel művészeti alkotásai közül pedig csupán egy portré őrződött meg. Forrás: Hamza Lehel Mária levele Dévényi Ivánnak (Säo Paulo, 1974. június 12.) HGYJG TTD 95.1551.5. számításba a Jupiter-templom (Naptemplom) Baalbekben (1906),42 az Iskolai emlék Párizsból/Tuileriák kertje (1894-96),43 a Pompeji (1896-97),44 a Délutáni vihar Trauban (1900)45 a Villa Pompeji Italia (1901),46 a Halászat Castellammaréban (1901)47 vagy a Kidőlt/Tórött obeliszk (1906-07).48 Ám ha csupán az 1936-os kiállítás Lehel-féle képeire szűkítjük a kört (mivel ezek között nagy valószínűséggel szerepelhetett a rendező két említett műremeke), marad a Jupiter-templom Baalbekben, az Iskolai emlék Párizsból/Tuileriák kertje, a Délutáni vihar Trauban és a Kidőlt obeliszk, bár utóbbi nem igazán nevezhető városképnek... Kétségkívül az is megfontolandó, hogy jó pár Csontváry-műremek pont 1936-ban, Lehel külföldről történő hazatérése után, azaz közel húsz esztendővel a művész halálát követően bukkant elő, voltaképpen máig tisztázatlan körülmények között. Nem kizárt tehát, hogy több Csontváry-képre Lehel Párizsban keresett vevőt, amiként széles körű kapcsolatai révén az sem lehetetlen, hogy talált is vásárlót.49 Persze az ő esetében az sem elképzelhetetlen, hogy mint merészet álmodó íróember maga hagyta letétben valakinél a Fehérvári úti műteremből kimenekített vásznakat, amely képzőművészeti anyaghoz aztán idehaza bátran hozzányúlt. Csontváry amúgy nem csupán a Lehel-hagyaték kapcsán kötődik a Jászsághoz, hanem édesapja révén is, aki Jászapátiban hunyt el.50 Ez persze korántsem hatalmaz fel bennünket arra, hogy ennek okán vagy apropóján a Csontváry-jelenség feltétlen tudóinak álláspontjára helyezkedjünk, ám arra sem, hogy tényeket hallgassunk el. A Lehel-féle levelek hangvétele ugyanis támpontként szolgál ahhoz, hogy bizonyítottnak lássuk, mennyire mesterkélt az az imázs, amit a hírnévhajhász Lehel Ferenc - Gerlóczy Gedeon és mások közreműködésével, esetleg patronálásával - az „őrült” piktorról kialakított. Hisz mi más szolgálhatta volna jobban a hátrahagyott oeuvre presztízsének megalapozását, a kisajátított, megszerzett életmű piaci értékének látványos megnövekedését, mint annak a művésznek a megrajzolása, akit senki nem vett emberszámba, akinek isteni kinyilatkoztatásban volt része, aki körbeutazta a világot, mégis hatalmas szegénységben, kitaszítottan és magányosan halt meg. Ha abból indulunk ki, hogy Csontváznak már életében is voltak jelentős kiállításai, hisz mind idehaza, mind külföldön bemutatkozhatott, publikált és hullámokat kavart maga körül, akkor nem fogadhatjuk el azt a történetet, amely ellentmondást nem tűrőn állítja: munkásságának valódi értékével, kiválóságával sem Pesten, 42 Szerepelt a Frankel Szalonban rendezett 1936. évi tárlaton. LEHEL Ferenc 1936.8. kép 43 Szerepelt a Frankel Szalonban rendezett 1936. évi tárlaton. LEHEL Ferenc 1936.24. kép 44 Vázlat. Lehel is közli az 1931-ben kiadott monográfiájának 48. oldalán. LEHEL Ferenc 1931.48. 45 Szerepelt a Frankel Szalonban rendezett 1936. évi tárlaton. LEHEL Ferenc 1936.6. kép 46 Szerepel Lehel monográfiájában. LEHEL Ferenc 1936.12. kép 47 Szerepelt a Frankel Szalonban rendezett 1936. évi tárlaton. LEHEL Ferenc 1936.19. kép 48 Szerepelt a Frankel Szalonban rendezett 1936. évi tárlaton. LEHEL Ferenc 1936.9. kép 49 1924-ben feleségével és két leányával Lehel Ferenc Párizsba költözött, ahol anyagmintákat tervezett. Ugyanitt Jules Pascin és Marc Chagall közelébe került, neje révén pedig Katia Granoff galériatulajdonos társaságában is megtalálta helyét, nejével, a festőművész Máriával együtt, akinek Granoff állítólag még egy szerződést is ajánlott. Forrás: Lehel Ferenc életrajza. Bodri Ferenc írása (h. n., é. n.) HGYJG TTD 95.1560.1., illetve: Hamza Lehel Mária levele Dévényi Ivánnak (Säo Paulo, 1974. július 14.) HGYJG TTD 95.1551.7. 50 GERLÓCZY Gedeon-NÉMETH Lajos 1976.42. 600
