Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Történettudomány - Hegedüs Gabriella: Rzeczpospolita királyválasztó intézményeinek kialakulása és azok működése – Báthory István lengyel trónra jutásának tükrében (1574–1576)
TISICUM XXII. - TÖRTÉNETTUDOMÁNY Már-már fegyveres összecsapással fenyegetett a helyzet, amikor Andrzej Tgczyriski, betzi vajda, valamint Jan Zamoyski betzi sztratosza - Reinhold Heidenstein szerint - „egyszerre, egymás szándékáról mit sem tudva” Jagelló Annát javasolta a trónra.173 Indítványukban egészen pontosan az szerepelt, hogy az akkor 50 éves (Laureo pápai nuncius szerint 53 éves) Annát, a Jagelló-dinasztia utolsó tagját válasszák királynővé, és adják férjhez, bár a leendő házastárs személyéről még csak általánosságban beszéltek. Azt, hogy ez a férj akár Báthori István is lehetne, először Stanistaw Szafraniec, a bieczi kastellán vetette fel.174 175 Ezzel sikerülne közös nevezőre hozni a nemzeti és az idegen királyt támogatókat, és megakadályozni „hogy a korona semmiképpen se jusson osztrák jelöltnek".m December 14-én a marsall bejelentette, miszerint az alsóház Báthori István erdélyi fejedelmet választotta királyává, és annak két megbízottja, Giorgio Blandrata, valamint Berzeviczy Márton a fejedelem nevében alá is írta a választási feltételeket.176 Válaszul a koronamarsall, Andrzej Opalinski a varsói várban újra Miksát kiáltotta ki uralkodóvá december 22-én, de még ugyanezen a napon a város piacterén Andrzej Zborowski is bejelentette az ország új királyát - Báthori István személyében.177 Berzeviczy az első választást követően azonnal hazaindult, és 1576. január 10-én már Medgyesen tolmácsolhatta Báthorinak a jó hírt.178 De a politikai csatározások még korántsem értek véget. A gnieznoi érsek és Miksa többször felszólította Báthorit, mondjon le a koronáról, hiszen megválasztása törvénytelen volt. Ilyen szándékkal érkezett Gyulafehérvárra Christopher Teuffenbach, a szatmári várkapitány is, aki nemcsak hogy hiába tolmácsolta a császár ajánlatát, de még azt is végig kellett néznie, amikor január 25-én a Jan Tartó lublini vajda által vezetett lengyel küldöttség hivatalosan is felkérte Báthorit, fogadja és foglalja el a „nemesi köztársaság” trónját. 1576. február 8-án a medgyesi templomban mindenki színe előtt Báthori István erdélyi fejedelem szent esküvel fogadta, hogy a választási feltételeket magára nézve kötelezőnek ismeri el, választási ígéreteit pedig maradéktalanul teljesíti. Báthori István jogilag ettől a naptól a Rzeczpospolita választott királya (rex eiectus Poloniae)!179 Báthori megválasztása meglehetősen váratlanul következett be, hiszen csak Erdély fejedelme volt, egyenrangú sok lengyel nemessel. Különleges és egyedülálló esemény volt ez a történelem folyamán. Lengyel trónra jutásának okait elsősorban a korszak bel- és külpolitikai helyzetében kell keresnünk: valójában valamennyi érdekelt félnek elfogadható volt egy olyan személy megkoronázása, aki nem részese az európai nagypolitikának, aki nem borítja fel a már meglévő erőegyensúlyt.180 Báthori István - most már erdélyi fejedelem és lengyel király - útja Krakkóig, házassága Jagelló Annával és koronázása nem témája tanulmányomnak, a királyválasztás intézményei ezen a ponton befejezik működésüket. Az 1575-ös események tükrében megállapítható, király- választások idején az egész lengyel-litván politikai élet felbolydult, és az interregnumok elhúzódásának mértéke, valamint a választások hevessége a mindenkori jelöltektől, illetve az őket támogató pártok erejétől, 173 HEIDENSTEIN, Reinhold 133. 174 GEBEI Sándor 2007.32. 175 HEIDENSTEIN, Reinhold 133. 176 VERESS Endre 1911.93. 177 GEBEI Sándor 2007.33. 178 VERESS Endre 1911.93. 179 GEBEI Sándor 2001/c 4. 180 GEBEI Sándor 2007.33. belharcaik erősségétől függött.181 A nemesség örök félelme az uralkodó abszolutizmusra való törekvése, örök dilemmája pedig a nemzeti vagy idegen király trónra emelése volt. A henriki-cikkelyek elfogadása után a Rzeczpospolita államműködése elméletileg tiszta, de gyakorlatilag kaotikus. A XVII-XVIII. század fordulóján élt író, St. Dunin Karwicki szavait idézve: „Lengyelországot a fejetlenség tartja fenn”.182 A nemesség valamennyi szabadságjoga és privilégiuma, a rendszer összes intézménye előrevetítette az „arany demokrácia” bukását. 181 GEBEI Sándor 2007.4. 182 GEBEI Sándor 2007.21. „Polska nierzidem stoi”, más fordításban: „Lengyel- országot a rend elpusztítja, a fejetlenség élteti.” 586
