Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Történettudomány - Berta Ferenc: Adalékok a szolnoki Tisza Filmszínház történetéhez
BERTA FERENC: ADALÉKOK A SZOLNOKI TISZA FILMSZÍNHÁZ TÖRTÉNETÉHEZ kijelölése érdekében. A bizottság helyszíni szemléket tartott, s ezek után megállapította, hogy az új filmszínház legmegfelelőbb elhelyezése a Ság- vári és a Szabadság utcák sarkán, a jelenlegi pártiskolával szemben oldható meg. Itt fog felépülni a szolnoki dolgozók megelégedésére az új, modern filmszínház.”10 „Új mozi Szolnokon Hosszú hónapok óta folytak már megbeszélések s születtek határozatok annak érdekében, hogy megnyíljék Szolnokon egy új mozi. [...ja jelenlegi Móricz Zsigmond kultúrotthonban az új mozi, [...] Az új mozit modem gépekkel látják el, és kb. 400 férőhelyes lesz. Az illetékes szervek úgy tervezik, hogy november 7-én megnyitják [...] Szó volt azonban a megbeszéléseken arról is, hogy a Vil. és Vili. kerület dolgozói egyre fokozódó igényeinek kielégítése céljából a Járműjavító Vállalat kultúrotthonának moziját is állandóvá szervezik. [...] Az elhatározást azonban nem követte tett -s ma sem szervezték át a Járműjavító moziját, pedig a környék dolgozói hétköznapokon is szívesen látogatnák.”11 „Az építők megtartották ígéretüket: március 4-én megnyílik Szolnok új filmszínháza. A Vegyesipari Javító Vállalat dolgozói felajánlották, hogy február 28-ára befejezik a szolnoki „Móricz Zsigmond” kultúrotthonban létesítendő új filmszínház kőműves, asztalos, festő és villanyszerelési munkálatait. Az építőket dicséret illeti: vállalásukat valóra váltották. Jelenleg az új filmszínházban mára takarítás, a nézőtér elrendezésének, a vetítővászon felállításának és a nézőtér felszerelésének munkálatai folynak. Szolnok új filmszínháza - mely a keresztségben a „ Tisza ” nevet kapta - március 4-én este megnyitja kapuit. Az első bemutatásra kerülő film: a „Kaland Marienstadtban” című színes lengyel filmvígjáték. ”12 Még e hónapban műsorra tűzték a Tisza vezetői a „Mágnás Miska”, a „Janika”, majd a „Liliomfi” című magyar filmeket. Ez a film amúgy is kedves a szolnokiaknak, Szigligeti Ede írta. Filmre Mészöly Dezső dolgozta át, operatőre Pásztor István. Zenéjét Vincze Ottó szerezte, rendezte Makk Károly. így fogadta a sajtó az új szolnoki mozit. „Új mozival gazdagodott Szolnok. Az átalakított Móricz Zsigmond kultúrotthonban tegnap este megnyílt a Tisza Filmszínház. Milyen az új mozi? Szebb, mint a Vörös Csillag. Igaz, hogy kisebb, mert csak 369 fő a befogadóképessége. A Tisza Filmszínháznak tágas előtere van, ezenkívül külön dohányzóhelyisége. A másik szolnoki mozinak ilyen nincsen. Nézőtere jól kiépített. Igaz, hogy a padozat keveset lejt, de a vetítővászon olyan jó magasságban fekszik, hogy a nézőtér minden pontjáról jól lehet látni a filmet. Még az első sorokban ülőknek sem kell kificamítani ahhoz a nyakukat, hogy jól lássanak. A vetítőházban két teljesen új vetítőgép áll. Csanádi Árpád gépész elismeréssel nyilatkozott róluk: - „Modem, jó vetítőgépek, a magyar ipar büszke lehet rájuk”. Egy aggodalma van csak a gépésznek. A terem kissé vissza- hangzik, ami azt a veszélyt rejti magában, hogy a hang nem lesz elég tiszta. De ezen is könnyen lehet segíteni: a terem ablakmélyedéseit be kell vonni függönnyel, így nem veri vissza a hangot.”13 10 Szolnok Megyei Néplap, 1952. október. 29.4. 11 Szolnok Megyei Néplap, 1954. október 15.3. 12 Szolnok Megyei Néplap, 1955. március 3.4. 13 Szolnok Megyei Néplap, 1955. március 5.1. Azt tervezték, hogy a Tisza Mozi repríz filmeket fog játszani, azaz ugyanabban az időben fogja vetíteni a Tisza és a Vörös Csillag azt a filmet, amelyik igen nagy érdeklődésre tarthat számot, nagy az előzetes érdeklődés iránta, vagy már a pesti vetítések során kiderül, hogy várható a nagy siker. Kevés az egy mozi. Sajnos 1957-re felszínre került egy-két építészeti, kivitelezési hiba. Erre adott ki utasítást a város tanácsa 1957. VII. 15.14 A hibákat elhárították vagy legalábbis nem látszanak. De tudta-e valaki a mozilátogatók közül, hogy ebben a moziban dolgozik a megye egyetlen női mozigépésze, Csanádi Árpádné. Férje - mint már egy 1955-ös cikk megírta - ugyanúgy mozigépész, és együtt dolgoznak már 1952 óta.15 Természetesen a megyében nem az egyetlen új mozi volt a Tisza. Jászapátiban 350 férőhelyes mozit adtak át 1958. január 13-án. Nagyiván keskenyfilmszínházát váltotta fel egy 200 személyes mozi. Kenderes 1957-ben kapott új mozit, ami 250 férőhelyes.16 Mert 'Mozit minden településnek!’ - hangzott a kor kulturális szlogenje, így teltek az évek. Pergett a film, szórakozott a lakosság. A Tisza mozi lassan a város művészfilmszínház bázisává vált - mindamellett, hogy már a '60-as években működött a Filmbarátok Köre a Ságvári Művelődési Házban. Természetesen vetítettek más, sokkal népszerűbb, úgymond kommersz filmeket is - főleg a bevétel teljesítése érdekében de a '60-as években működő Fiatal Értelmiségiek Klubjának tagjai soksok filmet beszéltek meg foglalkozásaikon, melyeket a Damjanich János Múzeum II. emeletén lévő klubhelyiségükben tartottak minden pénteken. 1968-ban például Jancsó Miklós filmjei voltak a címlapokon, mivel nagy vitát kavartak a kritikusok és a nézők körében egyaránt. A helyi lap is készségesen állt rendelkezésükre, egy-egy ilyen irányú kritika közlésével, ugyanúgy, mint a helyi Verseghy Ferenc Gimnázium tanárai, személyes jelenlétükkel, szakmai segítőkészségükkel. „Rendhagyó filmjegyzet” címmel jelent meg B. A. jegyzete a helyi lapban. „Csütörtökön moziban voltam. A Forradalmi Filmek Fesztiváljának keretében, a Tisza moziban műsorra tűzött Patyomkin páncélost néztem meg. Telt ház volt, a közönség túlnyomó része 12-18 év körüli fiatalokból állt. Ismétlem: telt ház volt - a vetítés megkezdése utáni tíz percben. Utána szállingózni kezdtek kifelé. Egyesével, kettesével vagy többedmagukkal, csendben vagy hangos székcsapkodás és méltatlankodás kíséretében. Nem számoltam meg, de legalább egyharmadrész elment, mielőtt a film befejeződött volna. Könnyű volna kimondani az örök frázist: íme a mai fiatalok! És csupa rosz- szat gondolni utána, udvariatlanok, érdektelenek, nincs bennük semmi érzék a szép, a művészi iránt. Kár lenne ezt tenni, mint ahogy kár volna a sikert egyértelműen az eladott jegyek vagy bérietek számával mérni. A statisztika nem jó mérce ebben az esetben. Azt ugyan meg lehet számolni, hogy hányán mentek be, de ki számolta meg, hogy hányán jöttek ki? [...] Először is felmerül a kérdés, helyes volt e néhányszáz kamaszt beszervezni egy olyan film vetítésére, amelyről eddig csak azt hallották, hogy a világ legjobb filmjei közül való, hogy forradalmi változást hozott a filmművészetben, de amelyről sokan azt sem tudták, hogy némafilm... ”17 ...pedig már moziba került a '60-as évek fiataljairól szóló film, az „Ezek a fiatalok”. 14 Szolnok VT VB 1957. évi mutató 10031 /1957. 15 Szolnok Megyei Műsorfüzet, 1958. október 5. 16 Szolnok Megyei Műsorfüzet, 1958. október 5. 17 Szolnok Megyei Néplap, 1967. szeptember 16.5. 569
