Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Régészet - Király Ágnes: Újabb adatok az alföldi Gáva-kultúra temetkezéseinek problémájához: birituális temető Tiszabura–Nagy-Ganajos-háton
TISICUM XXII. - RÉGÉSZET 42 sírból kerültek elő, melyek 49 egyénhez: 24 felnőtthöz és 25 gyermekhez tartoztak.'72 Az urnákba, illetve azok mellé csak igen ritkán helyeztek további kerámiamellékleteket. A sírok néhány esetben vastöredékeket tartalmaztak, bronztárgyak azonban egyáltalán nem kerültek elő.'73 A temető kerámiaanyaga az oda temetkező késő bronzkori - kora vaskori közösség igen széles kapcsolatrendszerére utal: az erős Gáva-alap mellett gyakoriak a Kyjatice-, Lausitz- és urnamezős jellegzetességek is. Reci-Media?-csoport 12. Boc§a fíomana-„Dealul Maré” (Boksánbánya, Krassó-Szörény megye, Románia - IX.B1.1) 1962-ben tártak fel a romániai Bánáthoz tartozó lelőhelyen egy erődített telep közelében fekvő hamvasztásos temetőt, amely a kerámiája alapján a Gáva-kultúrkörhöz (Reci-Media§-csoport) kapcsolható. A temetkezések pontosabb keltezése igen vitatott, a legvalószínűbbnek a sírok Ha A2 periódusra való datálása tűnik.172 173 174 175 176 13. Media§ (Medgyes, Szeben megye, Románia - IX.B1.6) Roska Márton az 1940-es években már említett a város környékéről késő bronzkori urnasírokat, 1987-ben pedig Blajan, Botazatu és Comsa gyűjtötte össze a Media? körül ismert korai Hallstatt-kori temetkezéseket. A Claudia Pankau által 2004-ben is említett katalógusban hamvasztásos (urnás) és korhasztásos temetkezések egyaránt szerepeltek, a mellékletek között legtöbbször kerámiát, állatcsontot és néhány bronzot említettek.'75 A település méretéhez képest a sírok száma - a Gáva-kultúra egész területéhez hasonlóan - meglehetősen alacsony, de az ismert temetkezések szemmel láthatóan két területen: a régi városközpontban és a „Cetate/Vár” elnevezésű szőlőhegyen sűrűsödnek. Az azóta részben elveszett vagy publikálatlan, bizonytalan lelőkörülményű leletek miatt nem jelenthető ki biztosan, hogy az 1987-es munkában említett temetkezések mindegyike a Gáva-kultúra idejére keltezhető.'76 A szőlőhegy lábánál 1936-ban nagyméretű, hamvakkal teli tárolóedények, 1956-ban pedig nagy mennyiségű kerámia és feltehetően csontvázas sírból származó emberi csontok kerültek elő, mely utóbbiak kronológiai helyzete máig bizonytalan. Szintén a szőlőhegy lábától, a Wachsmann-kert területéről ismert egy fényes fekete, gazdagon díszített urna, melynek tartalma ismeretlen.'77 1965-ben a Bujor utcában csatomaásás közben egy gödörben egymás mellett három bikónikus, árkolt urnát találtak. Az urnákban emberi hamvak, fölöttük pedig kőpakolás volt. Elmondások alapján a csatorna túloldalán is találtak hasonló leleteket.178 A településközpontban fekvő evangélikus templom kertjéből 1972-ben került elő egy hamvakkal teli fekete urna, melyet a munkások megsemmisítettek.'79 172 A vojnatinai pohárszerű urnák analógiájaként több szerző is idézi az ugyancsak a Gáva-Holihrady-kör területén belül található Kolodribka hamvasztásos temetőjét (BUDINSKY-KRICKA 1976. 139. 34. jegyzet; PANKAU 2004.23.). 173 BUDINSKY-KRICKA 1976.147. 174 GUMÄ1995.112. 175 PANKAU 2004.23. és irodalma 176 PANKAU 2004.23. 177 PANKAU 2004.24. 178 PANKAU 2004.24. 179 PANKAU 2004.24. 1978-ban a város délkeleti részén egy tállal fedett urnás temetkezést találtak. Noha a lelőkörülmények bizonytalanok, az elmondások alapján az urna egy sírgödörben helyezkedett el, amelyet egy nagyméretű kővel fedtek. A hamvak egy maturus korú férfihoz tartoztak, de az urnában - feltehetően ételmelléklet gyanánt - égett szarvasmarha vagy lócsontok is voltak.180 Media? környékéről, a Nagy-Küküllő (Tárnává Maré) partjáról Székely Zoltán említett még két hamvakkal teli és egy üres urnát, amelyről Pankau feltételezte, hogy egy elpusztított (?) temetőhöz tartozhattak.181 14. Ocna Sibiulu (Vízakna, Szeben megye, Románia - IX.B1.7) A település közelében 1964-65-ben egy késő bronzkori hamvasztásos temető 16 sírját tárták fel, melyeket Tudor Soroceanu közölt 1981 -ben.182 Munkája egy olyan sorozat részét képezte, amelyben már régóta publikálatlan anyagokat tett közzé, így a leletek részletes elemzését cikkében nem végezte el. A leírások alapján a feltárt sírok igen nagy százalékában gyermekek hamvai kerültek elő, amelyeket vagy urnába helyeztek, vagy közvetlenül a földre fektettek, majd néhány kerámiatöredékkel borítottak. Figyelemre méltó, hogy mindössze egyetlen esetben kerültek elő a hamvak közül végtagcsontok is, a többi sírba csak a koponya maradványait helyezték. A sírok minden esetben sekélyen, a mai felszínnél mindössze 30 centiméterrel mélyebben kerültek elő. A temető kulturális besorolása a töredékes, rossz megtartású kerámia- anyag, valamint a részleges feltártsági fok miatt igen problematikus: az edények díszítésének egy része a rézkori Baden-kultúrára jellemző sajátosságokat (bekarcolt dísz), másik része pedig korai Hallstatt (kannelura, bikróm égetés) jegyeket hordoz. A temető többi részének feltárásával talán fény derülhetne arra, hogy valóban többségben vannak-e a gyermek- temetkezések,183 és hogy a lelőhelyen valóban két korszak van-e jelen.184 Gránice?ti-csoport 15. Cucoráni (Botosani megye, Románia - IX.B1.3) A Gránice§ti-csoport területén ismert egyetlen síkszíni urnatemető a Szucsávai-dombság egyik magaslatán fekszik, legtöbb sírját a rárétegződött későbbi települések nagyrészt elpusztították. A moldvai temetőben összesen három ép urnát tártak fel, melyek mindegyikét egy-egy tállal fedték le. A harmadik sírban feltehetően egy gyermek hamvai nyugodtak, az urnába egy erősen összeégett bronzkarperec és állatcsont is került. Mivel a kis mélységben fekvő edények mindegyikében csupán néhány égett csonttöredék került elő, valószínűsíthető, hogy az urnákba a halotti máglyának csak egy részét gyűjtötték össze (az égetőhelyet nem sikerült megtalálni).185 A három ép temetkezésen kívül további három „urna” töredékeit is megtalálták, melyek valószínűleg bolygatott sírokból származnak. Az átvizsgált terület méretéhez képest a lelőhelyen feltűnően csekély a Gáva-kul- túrába sorolható temetkezések száma. László Attila a jelenséget Taktabáj 180 PANKAU 2004.24. 181 PANKAU 2004.23. 182 SOROCEANU 1981.357. 183 Előfordulhat, hogy a temetőnek erre az adott részére temették a gyermekeket. 184 A vízszintes és függőleges kannelurás díszítés megjelenik a Baden-kultúra anyagában is, ám a bikróm töredékeket továbbra is a késő bronzkor végére kell kelteznünk. 185 LÁSZLÓ 1994.58. 46
