Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Történettudomány - Törőcsik István: Városfalból várfal – a szegedi vár kialakulása
TÖRŐCSIK ISTVÁN: VÁROSFALBÓL VÁRFAL - A SZEGEDI VÁR KIALAKULÁSA 8. kép: Lambion 1695-ös rajza a vár és a Palánk ábrázolásával (REIZNER János 1899-1900.184-185.) három a városba vezető utak miatt egyfajta kaputorony lehetett.45 Ez arra utal, hogy a korábbi földsánc védműveinek kőbe építése történt meg egy szakaszon. Mivel a kapuk száma és a védművek eltérő jellege miatt két építési periódust kell feltételeznünk, csak arra gondolhatunk, hogy a várost védő sánc nyomvonalán falat maga a város építtethet, a várost kettévágó erődítés viszont nem lehet középkori, ezért a déli falszakaszt mindenképpen a törökök munkájának tarthatjuk. A két építési periódus falszakaszai szemmel láthatóan különböztek egymástól, ezt azonban csak Dugonics András vette észre. „Mert hogy a’ várnak az a’ másik fele, mely a’ város felé, nap-nyugotra fordult, az-után későbbre ragasztódott az elöbbeni részhez; könnyen ki-vehetik azok, kik az épület mesterségéhez tudnak. Ezt amannál fiatalabbnak láttyuk az épületnek módjából.”46 A tudós piarista szerzetes a nyugati falat tartotta későbbinek, ennek oka az lehetett, hogy a déli falban több volt a réti mészkő és a másodlagosan beépített kőfaragvány, így felülete tarkábbnak, s ezáltal archaikusabbnak tűnhetett.47 A városfal építési felirata A XVIII. század során Szeged városa elszánt küzdelmet folytatott a császári hatóságokkal a vár tulajdonjogának megszerzéséért. 1786-ban II. József a város követelését elviekben jogosnak ismerte el. Az eljárás során a szegediek egy építési feliratra hivatkoztak, mely a vár északi tornyából bontási munkák eredményeképpen került elő. A vonatkozó iratokban fennmaradt szövege alapján 1524-ben a várost Zákány István főbíró az esztergomi érsek nagylelkűségéből fallal kezdi övezni. A kőtábla két töredéke 1871-ben újból előkerült a piarista rendház konyhájának padlójából.48 (9. kép) Reizner János utóbbiak vizsgálata után hamisítványnak tartotta a feliratot, amelyet szerinte a kor stílusától elütő betűtípussal, a 45 Lambion rajzán a Palánk északnyugati, illetve délnyugati részén van átjáró a sáncon, a XVIII. századi ábrázolások alapján azonban feltételezhető egy középkori útvonal a kettő között; a mai Somogyi utca tengelyében is. 46 DUGONICS András 1805.222. 47 Cs. Sebestyén szerint Dugonics megjegyzése a nyugati fal XVIII. századi „restaurálására” utal. Lásd: CS. SEBESTYÉN Károly 1928.6. 48 Reizner adatainak hibás értelmezése a legújabb irodalomban is zavart okoz. Lásd: KULCSÁR Péter 1983. 493.; BLAZOVICH László 1995. 93.; BLAZOVICH László 2002.128. vörös mészkőből faragott tábla felszínének imitált koptatásával és vegyi úton történő színezésével alakítottak ki.49 Azt azonban a jeles történész sem tudta megmagyarázni, hogy miként került a hozzávetőlegesen két négyzetméteres, bizonyosan több mázsa súlyú, hamisított kőlap a várba, és hogyan fogadhatott el a helytartótanács egy ilyen „szembeötlő” hamisítványt bizonyítéknak. Reizner sajátos „összeesküvés-elméletére” némi magyarázattal szolgálhat az, hogy ő leplezte le az 1704-es pecséthamisítást, melynek során a szegediek a „Tiszából kifogott” 1200-as évszámú pecséttel bizonyították ősi kiváltságaikat.50 Míg azonban ennél a sallan- gos barokk címerkép kétségkívül ellentmond a feltüntetett évszámnak, a kőtábla esetében érthetetlenek érvei, hiszen az antikva betűtípus a XVI. században általános, és a véset kopása sem elképzelhetetlen egy olyan töredék esetében, mely évtizedekig egy intenzíven használt járószint része volt. 9. kép: A vár északi kaputornyában a XVIII. században talált kőtábla Reizner-féle rekonstrukciója (REIZNER János 1887.44.) Az északi kaputorony esetében a XVIII. században csupán részleges bontásról beszélhetünk, hiszen ez a védmű is fennmaradt az 1881-82-es várbontásig. Ezt a XIX. századi alaprajzokon túl egy 1857-es ábrázolás is megerősíti.51 (10. kép) A rajz két függőleges vonalat ábrázol a kaputorony homlokzati falán, melyek leginkább falvarratként értelmezhetők. Feltételezhetjük, hogy a két vonal között a falat a tetejéig kibontották, majd visz- szaépítették. Erre valószínűleg az északi és nyugati falszakaszok mögötti kazamatasor építésekor került sor, mivel a várfalak földszinti ablaksorát - mely a kaputorony homlokzatán is végigfut - ekkor vágják bele a falba. Ez pedig III. Károly uralkodásának utolsó éveiben, 1739-1740-ben történt.52 Miért volt a toronyfal javítására szükség? De ESeaulaincourt hadmérnöknek a török kapituláció után készült vedutáján az északi kaputornyon még az alaprajzilag is igazolható kapunyílásokat láthatjuk: a tulajdonképpeni kapu mellett, annak keleti oldalán egy kisebb méretű gyalogkapu is látható (lásd: 3. kép). Ezek talán már ekkor be voltak falazva, ez a másodlagos falfelület azonban nem lehetett annyira erős, hogy - a várfalhoz hasonlóan - ebbe vágják az 1857-es ábrázoláson látható ablakokat.53 De ESeaulaincourt rajza másfelől azért is érdekes, mivel egy vízszintes téglalapot tüntet fel a nagyobbik kapu fölött. Ezt a fekvő téglalapot a vár északi 49 REIZNER János 1887.44-45. 50 REIZNER János 1899-1900.267-268. 51 MFM Bálint Sándor Gyűjtemény 149-84.007.7. Közölte: HORVÁTH Ferenc- FOGAS Ottó 2011.264.23. kép 52 KRATOCHWILL Mátyás 2010.48. 53 A kapunyílás nyugati széle a bontás-építés során megmaradt, mással nem magyarázható, hogy a várbontás idején még láthatók voltak a kapuk tengelyének hengerágyai. Lásd: KOVÁCS János 1881.43. 457
