Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)

Történettudomány - Kertész Róbert–Korpás Zoltán: A szolnoki végvár felépítése 1550–1552-ben és Bernardo Villela de Aldana ide kapcsolódó levelei

KERTÉSZ RÓBERT-KORPÁS ZOLTÁN: A SZOLNOKI VÉGVÁR FELÉPÍTÉSE 1550-1552-BEN ÉS BERNARDO VILLELA DE ALDANA IDE KAPCSOLÓDÓ LEVELEI

alapján csak 30 naszádosból állt758 velük együtt sem gyarapodnának számottevően. 1551 őszén a magyarokat németekkel váltják le,759 és nagyon valószínű, hogy a Centorio művében olvasható egy zászlóaljnyi (300 főnyi) német zsoldost ekkor vezényelhették ide. Az erősség létszámgondjaira utalt Erasm Teufel 1552. május 19-ei levelében Nádasdy Tamásnak, amikor a kémjelentésekből már tudni lehetett, hogy az oszmánok az év nyarán Temesvárt, Szolnokot és Egert fogják megtámadni: „Ha bizonyossá lesz, hogy a török ostromolni akarja Szolnokot, a bele való őrség teljesen hiányozni fog.”760 Közvetlenül az 1552. évi oszmán támadás napján, augusztus 24-én viszont Nyáry Lőrinc prefektusnak és helyettesének, petrinjai Pekry Gábor várnagynak I. Ferdinándhoz írt segélykérő leveléből nemcsak a helyőrség tényleges létszámára, hanem az előző bekezdésben áttekintett eltérések hátterére egyaránt fény deríthető. Eszerint ugyanis „alig volt több hasznavehető katonájuk hatszáznál; az őrség nagyobb része betegen feküdt. Ha a király azt akarja, hogy Szolnok megmaradjon, minél gyorsabban nagyobb létszámú katonaságot küldjön segítségükre.”76' Ez persze a segélykérés jellegéből adódóan akár jelentősebb túlzásnak is tartható.

Mindezek alapján megállapítható, hogy Szolnok 1552. évi őrséglétszáma kapcsán mind a magasabb, mind pedig az alacsonyabb adatoknak van létjogosultságuk. A csapatmozgások és a feltöltések következtében ugyanis a garnizon összlétszáma az előző évihez (a 750 fős keretlétszámhoz) képest, a veszély növekedtével számottevően, akár közel duplájára, 1.400-ra is emelkedhetett. Mégis egy váratlan esemény, egy gyorsan terjedő megbetegedés, illetőleg - mint majd később látni fogjuk - dezertálások miatt, a „hasznavehető”-ek száma a békeidőben szokásosnál is akár valamivel kevesebbre, mintegy 600 körülire, legkedvezőbb esetben is ennél legfeljebb néhány százzal többre csökkent. Ez pedig a legpesz- szimistábbnak tekinthető Tinódi-, Forgách- és Gorové-féle számadathoz áll a legközelebb.762

A helyszínen tartózkodó szolnoki kapitányok, Nyáry Lőrinc és Pekry Gábor előbbi leveléből a létszámadatok szórására a kielégítő magyarázatot megkaptuk, de kulcsfontosságú annak eldöntése is, hogy az azt előidéző okot, tehát magáról a betegségről tudósító információ hitelességét más forrás megerősíti-e. Felmerülhet ugyanis, hogy ez nem felelt meg a valóságnak, hanem csupán a nagyobb nyomaték kedvéért írhattak ilyet. A kútfőket áttekintve azonban ez kizárható, hiszen a legközelebb eső keresztény szomszédvár, Eger főtisztjei, Dobó István és Mekcsey István ugyancsak tudomást szereztek erről, így 1552. augusztus 25-ei levelükben nem mulasztották el, hogy megjegyezzék: „A szolnoki őrség nagy része betegeskedik."760 Sőt ezt a vár eleste után nem sokkal, 1552. szeptember 13-án a császárvárosban, Bécsben ugyancsak tényként kezelték. I. Ferdinándnak az V. Károly császár melletti követéhez,

758 ILLÉSSY János 1897.111. Bagi Gábor (2000.16.) elfogadható számításai szerint ez a létszám csak egyetlen hajóra volt elég, ám a naszádokon a magyar gyalogosokat is alkalmazhatták.

759 SZÁNTÓ Imre 1985.181.1. Ferdinánd már 1551. március 30-án utasította a magyarországi hadbiztosokat „a német landsknechtek Szolnokra történő felvételéről.” (SARUSI KISS Béla 2008.496.). A Magyar Királyság végváraiban szolgálatot teljesítő német zsoldosok származási helyének differenciáltságára lásd: SARUSI KISS Béla 2008b.

760 ILLÉSSY János 1893.664.

761 SZÁNTÓ Imre 1972.205.

762 KERTÉSZ Róbert 2010.

763 XIX. század végi regeszta: BARABÁS Samu 1892.286.

Juan Alonso de Gámizhoz írt spanyol nyelvű levelének alábbi részlete - egyebek mellett - további betekintést nyújt nemcsak a véderőn elhatalmasodó kór mértékére, hanem súlyosságára vonatkozóan egyaránt: „Amit az itteni dolgokról újdonságot lehet mondani, hogy a múltkori dolgokon túl a budai pasa Szolnok alá érkezett. Az emberek, akik bent voltak hat, hét napig várakoztak, mígnem tudomásukra jutott, hogy Ahmed pasa egyesül a másik pasával és nem mertek tovább várakozni, mivel úgy tűnt nekik, hogy nincsenek elegen ahhoz, hogy megvédjék magukat, és mielőtt a törökök töretni kezdtek volna, a védők elmenekültek és védtelenül hagyták a várat. Elsősorban amiatt, mert oly sokan lettek betegek közülük, hogy nagyobb részük meg is halt, és ezenkívül még sokan mások betegek is voltak, és nagyon kevesek maradtak, akik harcra foghatóak maradtak. És mivel a fiam, a cseh király764 pénzről is gondoskodott, hogy Magyar- országon abból sereget állítsanak, melyet a várba küldenek, mégsem lehetett senkit sem találni, bármennyire is nagy igyekezettel próbálták azt tenni. Miután ide érkeztünk és tudomásunkra jutott az, ami történt, elküldünk egy zászlóaljat azok közül, akik Csehországban voltak, hogy a várba vonuljanak. Még Kassáról és Erdélyből is küldtek embereket, segítséget. De mindez későn érkezett, mert - ahogy említettük - a védők elmenekültek. A várban sok és jó tüzérség volt, 500 mázsányi765 puskapor, nagy mennyiségű lőszer és ellátmány. Csak borból volt kevés.766 Azt mondják, hogy amikor kimentek a várból, egy kanócot meggyújtottak a puskapor között, és az a vár jelentős részét lerombolta, illetve nagyon sok törököt megölt,767 bár erről a tettről nincs bizonyosságunk. ”768 Bernardo Gaballio várépítő mester 1552. július 31-én Szolnokon kelt levelében, amelyben Miksa főhercegnek adott tájékoztatást az erődítmény helyzetéről és a munkálatok állásáról, még nem tett említést semmilyen nyavalyáról.769 Alig három és fél hét elteltével, augusztus 24-én viszont az itteni kapitányok már a végvári katonaság tömeges méreteket öltő megbetegedéséről írnak.770 A magyar uralkodó szeptember 13-ai leveléből pedig kiderül, hogy azok közül, akik megkapták, „nagyobb részük meg is halt”. A Tisza-parti végvárban tehát minden bizonnyal egy komolyabb járvány ütötte fel a fejét, amely igen gyorsan és nagy számban szedte áldozatait. Tüneteit ugyan jelenleg még nem ismerjük, de amennyiben

764 Értsd I. Ferdinánd király fia, Habsburg Miksa főherceg, ekkor választott cseh király, a későbbi II. Miksa császár és I. Miksaként magyar uralkodó (1564-1576).

765 A kiadott szövegben szereplő centenar minden bizonnyal a latin centenariusnak, azaz mázsának feleltethető meg. A XVI. században egy magyar mázsa (centenarius) 58,93 kg volt. Ferdinánd levele szerint cca. 29.465 kg puskaport tárolhattak Szolnokon.

766 A vár fogytán lévő borkészletére utal, hogy a bécsi Udvari Kamara 1552. augusztus 6-án Izsák János komáromi polgárnak áruszállításra passbriefet adott ki, amely alapján „400 akó bort szállíthat Szolnokra és a környező helyekre minden vám megfizetése mellett. ” Lásd: SARUSI KISS Béla 2009.89.

767 Néhány kortárs és a közel egykorú történeti munka az ostrom végén csupán gyújtogatásról és füstről emlékezik meg, de robbanásról nem. Lásd: FORGÁCH Ferenc 1982.62.; TINÓDI Sebestyén 1984.218.; ISTVÁNFFY Miklós 2003.205-206.

768 CUESTA ASTOBIZA, Jósé Ramón 2002. 122-123. A magyar nyelvű regesztát közli: KORPÁS Zoltán 2009.345-346.

769 ÖStA HHStA Hungarica AA Fasc. 66. Konv. A. föl. 188-189.

770 Szórványos megbetegedések már valamivel korábban elkezdődtek, mint ahogy ezt az itt állomásozó német zászlóalj kapitánya, Johann Wolfgang Hammerspach esete példázza, amely nem sokkal a vár oszmán körülzárása előtt történt. Lásd: SZÁNTÓ Imre 1975.48.; SZÁNTÓ Imre 1985.181.; KERTÉSZ Róbert 2010.

435