Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)

Történettudomány - Kertész Róbert–Korpás Zoltán: A szolnoki végvár felépítése 1550–1552-ben és Bernardo Villela de Aldana ide kapcsolódó levelei

KERTÉSZ RÓBERT-KORPÁS ZOLTÁN: A SZOLNOKI VÉGVÁR FELÉPÍTÉSE 1550-1552-BEN ÉS BERNARDO VILLELA DE ALDANA IDE KAPCSOLÓDÓ LEVELEI

amelyet a két folyó vize töltött fel. - Belsejében négyezer, zászlóaljakba osztott ember számára volt bőséges hely a hadmozdulatokra és mindezt egybevetve azzal, hogy Ferdinánd igen jól ellátta katonasággal, tüzérséggel, élelmiszerekkel és tíz évre elegendő mindenfajta hadianyaggal, úgy vélték, hogy ez a legjobban megerődített hely egész Magyarországon.”7'* A megbízható magyar énekmondó, Tinódi Sebestyén a vár hadifelszerelésének leltárát így summázta Budai Ali basa históriája (1553) című énekében:

„[...] Jó álgyú és taraszk huszonnégy benn vala,

Szolnokban szakállos másfélezör vala,

Spaniol puska es másfélezör vala,

Ezökhöz való por nyolcszáz mázsa ott vala.

Mázsával vas, ón, tözesszerszám sok vala,

Golyóbis és kötél szántalan sok vala,

Sokezör forintba királnak áll vala, [,.]”m

Annak eldöntéséhez, hogy Szolnok a Magyar Királyságnak az Adriai-tengertől az Erdélyi Fejedelemség határáig sorakozó végvárai közül melyekkel sorolható egy kategóriába, nem érdektelen áttekinteni, hogy a fentieken túl milyen véleményt alakítottak ki róla akkoriban. Áldana például az 1550 decemberében papírra vetett, korábban idézett megállapítása alapján Szolnokot az adott pillanatban egyértelműen fontosabbnak tartotta, mint Egert.720 Istvánffy Miklós ezzel teljesen megegyezően úgy látta, hogy „Egernél sokképpen erősbnek tartatik vala.”72' Forgách Ferenc szerint Szolnokot „új erődítményei - úgy hitték - minden támadás ellenében megvédik."722 Centorio pedig - mint ahogy fentebb már olvashattuk - egyenesen azt gondolta, hogy „ez a legjobban megerődített hely egész Magyarországon,”723 Mindezek ismeretében nem tartjuk véletlennek, hogy amikor Hádim Ali budai pasa (1551-1553)724 - aki nem sokkal korábban 3.000 fővel Veszprémet, majd 8.000 katonával Drégely- palánkot, Szécsényt, Salgót, Hollókőt, Bujákot könnyedén elfoglalta725 - 1552. augusztus 24-én 8-10 ezres haddal érkezett ide, felszólította Nyáry Lőrinc prefektust a kapitulációra, az elutasítást követően azonnali rohamra azonban nem került sor. Az oszmánok rendszeres ostromba fogtak és 8 napig szakadatlanul törették a frissen felhúzott védműveket.726 Az ostromgyűrű nem zárult be teljesen, így Nyárynak - aki a végsőkig való kitartásra készült, katonáit pedig ugyanerre buzdította727 - továbbra is sikerült leveleket kijuttatnia és fogadnia.728 Fordulat csak szeptember 2-án,

718 BELITZKY János 1969.140.

719 TINÓDI Sebestyén 1984.217.

720 KORPÁS Zoltán 1999.105.

721 ISTVÁNFFY Miklós 2003.206.

722 FORGÁCH Ferenc 1982.61-62.

723 BELITZKY János 1969.140.

724 GÉVAY Antal 1841. 7.

725 SZÁNTÓ Imre 1985.96-100.143-147.

726 BELITZKY János 1969.143.; FORGÁCH Ferenc 1982. 62.; TINÓDI Sebestyén 1984.216.; ISTVÁNFFY Miklós 2003.205.

727 RÁTH Károly 1865. 368.; SZENDREI János 1889.128-129.; BELITZKY János 1969.142-143.

728 1552. augusztus 28. Nyáry Lőrinc írja Gianbattista Castaldo főhadparancsnoknak, a sokat emlegetett Salm utódjának, hogy ötödnapja már, hogy a budai pasa megszállva tartja Szolnokot, de még be lehet jutni a várba, így segélyt sürget. Ugyanezen napon a Szolnokon lévő spanyolok

Kara Ahmed pasa másodvezír Temesvárról érkezett kb. 30 ezres seregének csatlakozásakor következett be.729 A hatalmas túlerő láttán ugyanis a megrémült őrség csaknem egésze a távozás mellet döntött.730 Nagyon valószínű, hogy Szolnok jelentőségének és a születőben lévő végvárrendszerben betöltött helyének objektív megítélésében a kutatók egy részének álláspontját - részben persze érthetően - ez a gyors várfeladás negatívan befolyásolta. Ez tükröződik például Pataki Vidornál, akinek rendszerében a három körvonalazott csoport közül a Zagyva Tiszába szakadásánál állt vízivárunk az utolsó, a harmadrendű erősségek között kapott helyet, melyek rendszeres ostromot nem bírtak ki, csak portyázó csapatoknak álltak ellent.731 Marosi Endre az első és második vonal várait választotta ketté jelentősebb, illetőleg kisebb erősségekre, melyek közül Szolnokot már az előbbibe sorolta.732 Pálffy Géza 100-120 kisebb-na- gyobb várból álló láncolata ennél differenciáltabb, négyfokozatú, mely magában foglalja a fővárakat (1.000-1.500 fővel), a nagyobb erősségeket (400-600 katonával), a kisebb kő- és palánkvárakat (100-300 végvárival), végül az őr- és strázsaházakat (tucatnyi katonával).733 Ezt a kategorizálást is figyelembe véve, és mindent egybevetve úgy látjuk, hogy Szolnokot nem hevenyészett palánknak734 vagy Eger elővárának,735 hanem Temesvár és Eger között, a Tisza partján fővárnak, azaz elsőrangú erődítménynek szánták és annak is építették ki.736

Mindezt véleményünk szerint több tényező bizonyítja. Először is ezt támasztja alá az erősség bemutatott igen számottevő mérete, Centorio és Tinódi által egyaránt megerősített jó felszereltsége, és az általa felügyelt terület nagysága. Kiemelkedő stratégiai jelentőségét központi fekvése adta,737 amivel a királyi hadvezetés tökéletesen tisztában volt, hiszen ennek egyik legfőbb képviselője, maga Áldana lényegre törően foglalta össze abban az 1550. szeptember 30-án I. Ferdinándnak írt levelében, amelyet a jelen értekezés bevezetőjében már idéztünk.738 * * * * * A törökellenes végvidék előretolt bástyájaként Szolnok egyrészt biztosította a Tiszántúl, a Duna-Tisza közének, továbbá - az itt állomásozó tiszai flottilla

tizedesei is segítséget kérnek Castaldótól. Lásd: BARABÁS Samu 1892.

287.; ILLÉSSY János 1893.666.

729 SZÁNTÓ Imre 1975.48^19.; SZÁNTÓ Imre 1985.182-183.

730 RÁTH Károly 1865.; SZENDREI János 1889.; ILLÉSSY János 1897.; BELITZKY János 1969. 143.; BESSENYEI József 1981. 100-101.; FORGÁCH Ferenc 1982. 62.; TINÓDI Sebestyén 1984. 217-218.; CUESTA ASTOBIZA, Jósé Ramón 2002. 122-123.; EVÜYÄ, Qelebi 2003. 135.; ISTVÁNFFY Miklós 2003.205.; DÁVID Géza-FODOR Pál 2005.651.

731 PATAKI Vidor 1931.130.

732 MAROSI Endre 1974.35.

733 PÁLFFY Géza 2000.67-68.

734 POLGÁR Zoltán 1996.107.

735 PATAKI Vidor 1931.104.; MAROSI Endre 1985.185.; SUGÁR István 1985. 253.; SZÁNTÓ Imre 1985.183.; BAGI Gábor 2011.; TOLNAI Gergely 2011.7.

736 KERTÉSZ Róbert 2010.

737 Közel 140 év elteltével, Szolnok és Eger oszmánoktól történt visszafoglalását követően egy 1688. évi szakvélemény - egyebek mellett - úgy nyilatkozott, hogy a Tisza-parti erődítmény sokkal jobb és stratégiailag előnyösebb helyen feküdt, így Eger helyett azt kellett volna inkább kiépíteni. Lásd: OROSS András 2013.124.

738 KORPÁS Zoltán 1999.95-96. Az Expediciónban a szolnoki vár megépítése

kapcsán rögzítésre került, hogy ezzel „egyébiránt jócskán kitolták az ország

határát, onnan egyszersmind az egész Duna-Tisza közét is bejárhatták a királyi csapatok, le egészen Belgrád vidékéig, pontosabban Péterváradig, ahol

is a Dunába ömlik a Tisza.” Lásd: SZAKÁLY Ferenc-SCHOLZ László 1986.

124.

433