Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Történettudomány - Kertész Róbert–Korpás Zoltán: A szolnoki végvár felépítése 1550–1552-ben és Bernardo Villela de Aldana ide kapcsolódó levelei
KERTÉSZ RÓBERT-KORPÁS ZOLTÁN: A SZOLNOKI VÉGVÁR FELÉPÍTÉSE 1550-1552-BEN ÉS BERNARDO VILLELA DE ALDANA IDE KAPCSOLÓDÓ LEVELEI során - miközben az alkirályság várairól készült beszámolóját átadta Alcalá hercegének - új megbízást kapott, és 1559 nyarán ő lett a Nápolyi Alkirályság tüzérfőkapitánya.689 Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy - a Milánói Hercegség esetéhez hasonlóan - egy ilyen, a Spanyol Monarchia számára stratégiailag kiemelt fontosságú területen főkapitányi rangot csak megfelelően felkészült személyek kaphattak. Minden arról tanúskodik, hogy Áldana igenis közéjük tartozott. Végül érdemes megvizsgálni az 1560. évi Tunisz elleni hadjáratot, a djerbai ütközetet és Áldana halálának körülményeit. Áldana említett újabb tüzérfőkapitányi kinevezése szoros összefüggésben lehetett az 1560. évre tervezett Tripoli elleni hadjárattal. A keresztény haderő Messinában gyülekezett, és 1560. február 10-én horgonyt szedett Tripoli irányába. A flotta Tripoli közelében vízhiány és egyéb okok miatt irányt változtatott, és Djerba szigetén kötött ki, ahol várépítésbe kezdtek. Áldana szerepe itt értékelődött fel: mint a flotta tüzérfőkapitánya, tagja volt a flottafőparancsnok, a neves Gian Andrea Doria által vezetett haditanácsnak, mégpedig olyan történelmi személyekkel egyetemben, mint Sancho de Leyva (a nápolyi gályaegység főparancsnoka), Berenguer de Requesens (a szicíliai gályaegység főparancsnoka), Andrea Gonzaga (a vitorlás hajók - a naók - főparancsnoka), Álvaro de Sande690 és Luis Osorio tábormesterek stb. A hadjárat részletes leírására most nem térnénk ki, ugyanakkor fontos tudni, hogy miután Djerba szigetét ellenállás nélkül birtokba vette a keresztény haderő, ott március folyamán várépítésbe kezdtek, és arra számítottak, hogy az oszmán haderő csak hosszú hónapok múlva lesz képes odaérni. Addigra a sziget mint támaszpont megerősíthető, és a Tunisz elleni támadás végrehajtható. Ezzel szemben az oszmán gályaflotta Piali pasa vezetésével mintegy 20 nap alatt átkelt a Földközi-tengeren, és 1560. május 11-én már Djerbánál járt. A meglepett keresztény flottát pár órás küzdelemben szétverte, majd a frissen épített Djerba vára ellen fordult, és a menet közben csatlakozó híres oszmán flottavezér, Turgut Reis (Dragut) tuniszi pasa seregével közösen, mintegy kéthónapos küzdelem során az Álvaro de Sande és serege által hősiesen védett várat feladásra kényszerítették. Visszatérve magához Aldanához: a márciusi partraszállást követően Antonio de Conde mérnök Aldanával és Sancho de Leyva tábormesterrel egyetértésben egy négy bástyával védett vár tervrajzát készítették el, 2005.394. 689 Áldana II. Fülöphöz. Nápoly, 1559. szeptember 18. AGS, Estado, Nápoles, leg. 1049, föl. 149,150.: „S. C. R. Magestad. Venido que fue el duque de Alcala le Informe de todas las fortificaciones y fabricas deste reyno como Vuestra Majestad me mando por su carta y se lo dl por memoria, a la mesma sazon llego el titulo de mi cargo de la artilleria deste reyno y presentelo aI virrey..." Idézi: KORPÁS Zoltán 2005.394. 690 Álvaro de Sande a magyar történelem szempontjából is jelentős személyiség. Korpás Zoltán (2008.238-243.; 2008a.) tárta fel Sande eddig ismeretlen 1545. évi Trencsén megyei hadjáratát. Sande történelmi jelentőségét jól mutatja az is, hogy a négy állandó spanyol ún. „öreg terciók” közül a lombardiai egység alapítását az ő nevéhez is kötik. Ennek az egységnek az „örököse” ma a spanyol királyi haderő 6. Savoyai motorizált gyalogsági regimentje. Ezenkívül Sande 1571 és 1572 között ideiglenesen Milánó kormányzója volt. A kinevezés jelentőségét jól mutatja, hogy a Spanyol Monarchia ezen stratégiai pontjának irányítását kizárólagosan a spanyol és itáliai arisztokrácia kiemelkedő személyei vagy a királyi család valamelyik tagja szokták volt ellátni. Ekkoriban az egyik katonája nem más volt, mint a Lepantói Félkarú, azaz Miguel Cervantes de Saavedra, a Don Quixote későbbi írója. amellyel egy korábbi ottani erődítést vettek körbe.691 692 (8/1-3. kép) A partra szálló, mintegy 2.000 fős sereg szétoszlott az erődítési feladatokra: a németek az árkokat kezdték ásni, az egyik bástyát a máltaiak építették, a másikat az olaszok, illetve a spanyolok, a negyediket pedig a tengerészek és a gályaevezősök. A régi erődítést a németekkel bontatták szét, a kőbe ivóvíztárolásra mély ciszternákat ásattak, illetve a tüzérségnek megfelelő platformokat építettek. A források alapján úgy tűnik, hogy Áldana a várépítés alatt általában inkább a szárazföldön és nem a gályákon tartózkodott, s aktívan részt vett az építés felügyeletében.695 Ezért is lehet, hogy egyes szerzőknél Áldana nem a tengeri ütközet, hanem a későbbi várostrom folyamán esik fogságba, miközben tudjuk, hogy ő a vár feladásának pillanatában már Tuniszban volt fogságban, és sérüléseibe addigra már feltehetően bele is halt.693 Mint látható, Áldana 1560 tavaszán kísértetiesen hasonló helyzetben volt, mint egy évtizeddel korábban, 1550 szeptemberében Szolnok esetében: a keresztény erők egy, az oszmán érdekeltség (jelen esetben Tripoli) közelségében lévő stratégiai helyet szálltak meg váratlan lépéssel, és Áldanának, mint várépítésben is jártas vezetőnek jelentős szerepe volt egy erőd rövid, körülbelül kéthónapnyi idő alatt védhető állapotba hozatalában. Mind szolnoki, mind djerbai tevékenysége más fényt vethet még a lippai eseményekre is, ahol ő többször hangsúlyozta - lehet, nem alaptalanul -, hogy a vár nem volt védhető állapotban. Ahogy közismert, a djerbai tengeri ütközet során Áldana halálos sebet kapott, és Tripolibeli fogságában június során elhunyt. Áldana - ahogy a magyarországi hadjárat nevezetes leírásában és levelezésében is olvasható - Murány említett elfoglalását követően spanyol egységével a dunántúli Pápára vonult téli szállásra, majd 1550 szeptemberében csatlakozott a Salm főhadparancsnok által vezetett királyi sereghez, hogy Szolnokot az oszmánokat megelőzve megszállják. Az alábbiakban magyarra fordított, korábban kizárólag spanyolul publikált levelek694 a szolnoki vár 1550 őszi építését idézik fel. A teljesség kedvéért közéjük emeltünk még egy további forrást, Áldanának egy ugyanezen időben Szolnokról latinul írt, 1893-ban llléssy János által magyarul már kivonatosan közölt levelét Nádasdy Tamás országbíróhoz és országos főkapitányhoz.695 691 Az ott épített vár feltehetően azonos a ma Bordj el Kebirként ismert Houmt Soukban található várral. 692 DURO, Césareo Fernández 1890.12. A tanulmányban Fernández Duro által közzétett levelek, amelyek kitérnek Áldana djerbai várépítő szerepére: Juan de la Cerda, Medinaceli hercegének levele Páez királyi krónikás számára. Messina, 1564. A levél magába foglalja Álvaro de Sande beszámolóját, amit Őfelségének írt a Berberia-hadjáratról, illetve Medinaceli saját jegyzeteivel is kiegészített. A forrás lelőhelye: Real Academia de la História, Colección Velázquez, T-36, est. 22, gr. 4, núm. 75. 693 Fernando de Zapata levele a nápolyi alkirályhoz. Messina, 1560. május 19. AGS, Estado Sicilia. Leg. 1125, föl. 52.: „eran todos perdidos que yvan en la Capitana con el virrey dón Sancho el senor dón Fadrique de Cardona, el obispo de Mallorca, el maestre de campo Áldana y muchos otros cavalleros Áldana halálának körülményeit tisztázó további levelekkel egyetemben közli: KORPÁS Zoltán 2005.396. 694 KORPÁS Zoltán 1999.93-104. 695 ILLÉSSY János 1893.645. 427
