Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)

Történettudomány - Kertész Róbert–Korpás Zoltán: A szolnoki végvár felépítése 1550–1552-ben és Bernardo Villela de Aldana ide kapcsolódó levelei

TISICUM XXII.-TÖRTÉNETTUDOMÁNY Történeti kutatások A város erődítéseivel foglalkozó kutatók a vizesárok azonosítására koncent­ráltak, és egészen különböző helyeken vélték felfedezni. Gorové László le­írásában a nyomvonal a tiszai torkolattól indul észak felé az akkori Német (ma: Táncsics Mihály) utcában, (4. kép) majd a piac (ma: Kossuth tér) szélén, a Fehérló vendégfogadó (helyén napjainkban a Verseghy Ferenc Könyvtár áll) mellett halad tovább, végül kelet felé fordul, és a Zagyvába csatlakozik.580 Palugyay Imre ezt átvette,581 ám a XIX. század végén működő neves hely- történész, Somogyi Ignácz arra a következtetésre jutott - Georg Hoefnagel vedutáját elemezve -, hogy a város nyugati határa a Büge medréig ért,582 amely a mai Meder utcának felel meg. Az árkot Vörös István az 1922-ben részletekben megjelentetett, majd egy kötetben összevontan 2005-ben újra kiadott dolgozatában ettől jóval keletebbre, a régi Molnár (ma: Szapáry) utcában vélte megtalálni.583 Az őt követő Elek István és Komáromy József azonban visszatértek a Bügéhez,584 északon pedig a Horánszky Nándor (ma: Ady Endre) utcát, illetőleg a Harcsa utcát nevesítették. Az utóbbi szerző a Szapáry és Magyar utcák vonalában is vezetett egy „belső” csatornát.585 Botár Imre szerint viszont az egykori árok a Bügétől keletebbre, nyugat felől a Petőfi Sándor és a Kápolna utcában lehetett, északon maradt a Horánszky Nándor (ma: Ady Endre) utca.586 (4. kép) Kaposvári Gyula 1952-ben készítette el a bécsi Kriegsarchivban őrzött tér­képek felhasználásával a kora újkori Szolnok következő rekonstrukcióját. A négy évvel később nyomtatásban megjelent térkép587 - melyen feltüntetésre került az akkori utcahálózat - ugyan napjainkban már a várfalak nyomvo­nala tekintetében jelentősen túlméretezettnek bizonyult, a városi védművek Zagyva- és Tisza-torkolati szakaszai esetében pedig kissé pontatlannak, azonban még így is több volt, mint amiről addig egyáltalán álmodni lehetett. Főbb vonalaiban pedig reális képet nyújtott, és több mint fél évszázadig ki­állta a szakmai kritikát. Ezzel magyarázható, hogy a szerző 1952-ben szer­kesztett térképét és a városfal leírását később még számos dolgozatában, változtatás nélkül újraközölte.588 Eszerint a város minden korábban feltétele­zettnél kisebb kiterjedésű volt: „nem terjedt túl a Tisza Szálló-lrodaház-Sípos téri iskola és a Tabán északi része által bezárható területen. ”589 A városárok nyugati szakasza kapcsán a későbbiekben néhányan Kapos­vári Gyulától eltérő következtetésre jutottak. így Benedek Gyula 1974-ben írt, majd közel 40 évvel később megjelent doktori értekezésében az alábbi­ak szerint fogalmazott: „Ez az árok valahol a mai református templom körül szakadt a Tiszába”,590 eszerint a Magyar utcában kellett volna lennie. Nemes Gerzson a török időkben ábrázolt város vizesárkának nyomvonalát ettől kissé keletebbre, a Verseghy Ferenc Gimnázium tájára, a Táncsics Mihály utcába tette.591 Selmeczi László is hasonlóképpen gondolta: „1550-51-ben a várost védő sánc és árok (a mai Táncsics Mihály utca nyomvonalában) a Tisza 580 GOROVÉ László 1820.22. 581 PALUGYAY Imre 1854.358-359. 582 SOMOGYI Ignácz 1885a. 1. 583 VÖRÖS István 2005.28. 584 ELEK István 1940.8.; KOMÁROMY József 1943.107-108. 585 KOMÁROMY József 1943.72.108.2. kép. 586 BOTÁR Imre 1941.14. 587 KAPOSVÁRI Gyula 1956.38-39.1. ábra. 588 KAPOSVÁRI Gyula 1971.85-87.4. ábra; KAPOSVÁRI Gyula 1971a. 22.; KA­POSVÁRI Gyula 1974.; KAPOSVÁRI Gyula 1983.197.36. kép. 589 KAPOSVÁRI Gyula 1956.38. 590 BENEDEK Gyula 2011.110. 591 NEMES Gerzson 1975.42-43. Szálló mellett torkollott a Tiszába,”592 Sugár István tíz évvel később, XVIII. századi térképeket elemezve jutott ugyanerre a következtetésre: „Litzner János, Heves és Külső-Szolnok vármegyei főmérnök 1780 körül felvett Tisza- térképén pontosan Morando Viscontihoz hasonló nyomvonalon tünteti fel a városfalat kerítő, a Tiszát a Zagyvával összekötő vizesárkot, mivel abban az időben az még ténylegesen vizesárok volt. Ha ezt a városnak olyan újkori tér­képére vetítjük, mely még a szolnoki legújabb kori nagy városrész szanálások előtti helyzetet ábrázolja, a következő vonalon határozhatjuk meg a szolnoki török külvárost kerítő vizesárok pontos nyomvonalát. A Tisza Szálló és a Ver­seghy Ferenc Gimnázium között vette kezdetét a Tisza folyamból, s egyenes vonalban a Táncsics Mihály utca vonalában haladt észak felé. ”593 Mindezekből látható, hogy a városárok Kossuth tér és Tisza közötti szaka­szának hollétéről egészen különböző vélemények kristályosodtak ki. Kapos­vári Gyula a Szigligeti utcában, Benedek Gyula a Magyar utcában, míg a legtöbben, Nemes Gerzson, Selmeczi László és Sugár István egyöntetűen a Táncsics Mihály utcában futó nyomvonalat favorizálták. A legutóbbi állás­pont egyedül Gorové László leírására épült.594 A vizesárok nyomvonalának rekonstrukciója A városárok előbb körvonalazott, vitatott szakasza kapcsán a végleges döntést csak új forráscsoport(ok) beemelésével lehetett meghozni. Mivel az érintett terület teljesen beépített, régészeti feltárás szóba sem jöhetett, ugyanakkor talajmechanikai fúrások bőségesen rendelkezésre állnak.595 Eh­hez társult egy további, Szolnok történeti városmagjának kutatásánál koráb­ban még nem alkalmazott módszer, a XVIII. századi (had)mérnöki felmérések georeferálása.596 Az így kapott adatok komplex alkalmazásával egy teljesen eredeti bázison nyugvó rekonstrukció elkészítésére nyílt lehetőség, amely messzemenően igazolta Kaposvári Gyula korábbi eredményeinek hiteles­ségét, emellett lehetővé tette a nyomvonal nagy részének ellenőrzését és esetenkénti korrigálását is.597 (4. kép) A sáncárok déli vége - Buxbaum von Lindenfeld 1778. évi598 georeferált térképe szerint - a Tisza Szálló keleti épületszárnya alatt húzódott, és ezt követően torkollt a szőke folyóba.599 (4/11. kép) A talajmechanikai fúrások és Lindenfeld felmérése alapján innen északnyugat felé, a Szigligeti utca útteste, majd nyugati házsora alatt folytatódott, végül egy markáns kanyar­ral visszatért az utca közepére és annak végéig ott is maradt. A nyomvonal eltér Gorové László leírásától, aki ezt 1820-ban a szomszédos Német (ma: Táncsics Mihály) utcához kötötte.600 Az új források és kutatási módszerek te­hát pontot tettek az évtizedek óta zajló vitára.601 Egyértelműen bizonyították 592 SELMECZI László 1975.35.42. jegyzet. 593 SUGÁR István 1985.258. 594 GOROVÉ László 1820.22. 595 KERTÉSZ Róbert et al. 2007a. 32-33.31. kép. 596 KERTÉSZ Róbert et al. 2007a. 33-36.34. kép. 597 KERTÉSZ Róbert et al. 2007a. 38-40. 36. kép; KERTÉSZ Róbert-BANA Zsolt 2010. 71.; KERTÉSZ Róbert 2010.; KERTÉSZ Róbert 2012. 52. 10. ábra. 598 KAPOSVÁRI Gyula 1983.195-197. 35. kép; KERTÉSZ Róbert et al. 2007a. 22-23.17. kép. 599 KERTÉSZ Róbert et al. 2007a. 38. 36. kép; KERTÉSZ Róbert-BANA Zsolt 2010.71.; KERTÉSZ Róbert 2010.; KERTÉSZ Róbert 2012.52.10. ábra. 600 GOROVÉ László 1820.22. 601 NEMES Gerzson 1975.42^13.; SELMECZI László 1975.35.42. jegyzet; SU­GÁR István 1985.258.; BENEDEK Gyula 2011.110. 420

Next

/
Thumbnails
Contents