Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Történettudomány - Kertész Róbert–Korpás Zoltán: A szolnoki végvár felépítése 1550–1552-ben és Bernardo Villela de Aldana ide kapcsolódó levelei
TISICUM XXII.-TÖRTÉNETTUDOMÁNY Történeti kutatások A város erődítéseivel foglalkozó kutatók a vizesárok azonosítására koncentráltak, és egészen különböző helyeken vélték felfedezni. Gorové László leírásában a nyomvonal a tiszai torkolattól indul észak felé az akkori Német (ma: Táncsics Mihály) utcában, (4. kép) majd a piac (ma: Kossuth tér) szélén, a Fehérló vendégfogadó (helyén napjainkban a Verseghy Ferenc Könyvtár áll) mellett halad tovább, végül kelet felé fordul, és a Zagyvába csatlakozik.580 Palugyay Imre ezt átvette,581 ám a XIX. század végén működő neves hely- történész, Somogyi Ignácz arra a következtetésre jutott - Georg Hoefnagel vedutáját elemezve -, hogy a város nyugati határa a Büge medréig ért,582 amely a mai Meder utcának felel meg. Az árkot Vörös István az 1922-ben részletekben megjelentetett, majd egy kötetben összevontan 2005-ben újra kiadott dolgozatában ettől jóval keletebbre, a régi Molnár (ma: Szapáry) utcában vélte megtalálni.583 Az őt követő Elek István és Komáromy József azonban visszatértek a Bügéhez,584 északon pedig a Horánszky Nándor (ma: Ady Endre) utcát, illetőleg a Harcsa utcát nevesítették. Az utóbbi szerző a Szapáry és Magyar utcák vonalában is vezetett egy „belső” csatornát.585 Botár Imre szerint viszont az egykori árok a Bügétől keletebbre, nyugat felől a Petőfi Sándor és a Kápolna utcában lehetett, északon maradt a Horánszky Nándor (ma: Ady Endre) utca.586 (4. kép) Kaposvári Gyula 1952-ben készítette el a bécsi Kriegsarchivban őrzött térképek felhasználásával a kora újkori Szolnok következő rekonstrukcióját. A négy évvel később nyomtatásban megjelent térkép587 - melyen feltüntetésre került az akkori utcahálózat - ugyan napjainkban már a várfalak nyomvonala tekintetében jelentősen túlméretezettnek bizonyult, a városi védművek Zagyva- és Tisza-torkolati szakaszai esetében pedig kissé pontatlannak, azonban még így is több volt, mint amiről addig egyáltalán álmodni lehetett. Főbb vonalaiban pedig reális képet nyújtott, és több mint fél évszázadig kiállta a szakmai kritikát. Ezzel magyarázható, hogy a szerző 1952-ben szerkesztett térképét és a városfal leírását később még számos dolgozatában, változtatás nélkül újraközölte.588 Eszerint a város minden korábban feltételezettnél kisebb kiterjedésű volt: „nem terjedt túl a Tisza Szálló-lrodaház-Sípos téri iskola és a Tabán északi része által bezárható területen. ”589 A városárok nyugati szakasza kapcsán a későbbiekben néhányan Kaposvári Gyulától eltérő következtetésre jutottak. így Benedek Gyula 1974-ben írt, majd közel 40 évvel később megjelent doktori értekezésében az alábbiak szerint fogalmazott: „Ez az árok valahol a mai református templom körül szakadt a Tiszába”,590 eszerint a Magyar utcában kellett volna lennie. Nemes Gerzson a török időkben ábrázolt város vizesárkának nyomvonalát ettől kissé keletebbre, a Verseghy Ferenc Gimnázium tájára, a Táncsics Mihály utcába tette.591 Selmeczi László is hasonlóképpen gondolta: „1550-51-ben a várost védő sánc és árok (a mai Táncsics Mihály utca nyomvonalában) a Tisza 580 GOROVÉ László 1820.22. 581 PALUGYAY Imre 1854.358-359. 582 SOMOGYI Ignácz 1885a. 1. 583 VÖRÖS István 2005.28. 584 ELEK István 1940.8.; KOMÁROMY József 1943.107-108. 585 KOMÁROMY József 1943.72.108.2. kép. 586 BOTÁR Imre 1941.14. 587 KAPOSVÁRI Gyula 1956.38-39.1. ábra. 588 KAPOSVÁRI Gyula 1971.85-87.4. ábra; KAPOSVÁRI Gyula 1971a. 22.; KAPOSVÁRI Gyula 1974.; KAPOSVÁRI Gyula 1983.197.36. kép. 589 KAPOSVÁRI Gyula 1956.38. 590 BENEDEK Gyula 2011.110. 591 NEMES Gerzson 1975.42-43. Szálló mellett torkollott a Tiszába,”592 Sugár István tíz évvel később, XVIII. századi térképeket elemezve jutott ugyanerre a következtetésre: „Litzner János, Heves és Külső-Szolnok vármegyei főmérnök 1780 körül felvett Tisza- térképén pontosan Morando Viscontihoz hasonló nyomvonalon tünteti fel a városfalat kerítő, a Tiszát a Zagyvával összekötő vizesárkot, mivel abban az időben az még ténylegesen vizesárok volt. Ha ezt a városnak olyan újkori térképére vetítjük, mely még a szolnoki legújabb kori nagy városrész szanálások előtti helyzetet ábrázolja, a következő vonalon határozhatjuk meg a szolnoki török külvárost kerítő vizesárok pontos nyomvonalát. A Tisza Szálló és a Verseghy Ferenc Gimnázium között vette kezdetét a Tisza folyamból, s egyenes vonalban a Táncsics Mihály utca vonalában haladt észak felé. ”593 Mindezekből látható, hogy a városárok Kossuth tér és Tisza közötti szakaszának hollétéről egészen különböző vélemények kristályosodtak ki. Kaposvári Gyula a Szigligeti utcában, Benedek Gyula a Magyar utcában, míg a legtöbben, Nemes Gerzson, Selmeczi László és Sugár István egyöntetűen a Táncsics Mihály utcában futó nyomvonalat favorizálták. A legutóbbi álláspont egyedül Gorové László leírására épült.594 A vizesárok nyomvonalának rekonstrukciója A városárok előbb körvonalazott, vitatott szakasza kapcsán a végleges döntést csak új forráscsoport(ok) beemelésével lehetett meghozni. Mivel az érintett terület teljesen beépített, régészeti feltárás szóba sem jöhetett, ugyanakkor talajmechanikai fúrások bőségesen rendelkezésre állnak.595 Ehhez társult egy további, Szolnok történeti városmagjának kutatásánál korábban még nem alkalmazott módszer, a XVIII. századi (had)mérnöki felmérések georeferálása.596 Az így kapott adatok komplex alkalmazásával egy teljesen eredeti bázison nyugvó rekonstrukció elkészítésére nyílt lehetőség, amely messzemenően igazolta Kaposvári Gyula korábbi eredményeinek hitelességét, emellett lehetővé tette a nyomvonal nagy részének ellenőrzését és esetenkénti korrigálását is.597 (4. kép) A sáncárok déli vége - Buxbaum von Lindenfeld 1778. évi598 georeferált térképe szerint - a Tisza Szálló keleti épületszárnya alatt húzódott, és ezt követően torkollt a szőke folyóba.599 (4/11. kép) A talajmechanikai fúrások és Lindenfeld felmérése alapján innen északnyugat felé, a Szigligeti utca útteste, majd nyugati házsora alatt folytatódott, végül egy markáns kanyarral visszatért az utca közepére és annak végéig ott is maradt. A nyomvonal eltér Gorové László leírásától, aki ezt 1820-ban a szomszédos Német (ma: Táncsics Mihály) utcához kötötte.600 Az új források és kutatási módszerek tehát pontot tettek az évtizedek óta zajló vitára.601 Egyértelműen bizonyították 592 SELMECZI László 1975.35.42. jegyzet. 593 SUGÁR István 1985.258. 594 GOROVÉ László 1820.22. 595 KERTÉSZ Róbert et al. 2007a. 32-33.31. kép. 596 KERTÉSZ Róbert et al. 2007a. 33-36.34. kép. 597 KERTÉSZ Róbert et al. 2007a. 38-40. 36. kép; KERTÉSZ Róbert-BANA Zsolt 2010. 71.; KERTÉSZ Róbert 2010.; KERTÉSZ Róbert 2012. 52. 10. ábra. 598 KAPOSVÁRI Gyula 1983.195-197. 35. kép; KERTÉSZ Róbert et al. 2007a. 22-23.17. kép. 599 KERTÉSZ Róbert et al. 2007a. 38. 36. kép; KERTÉSZ Róbert-BANA Zsolt 2010.71.; KERTÉSZ Róbert 2010.; KERTÉSZ Róbert 2012.52.10. ábra. 600 GOROVÉ László 1820.22. 601 NEMES Gerzson 1975.42^13.; SELMECZI László 1975.35.42. jegyzet; SUGÁR István 1985.258.; BENEDEK Gyula 2011.110. 420
