Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Történettudomány - Kertész Róbert–Korpás Zoltán: A szolnoki végvár felépítése 1550–1552-ben és Bernardo Villela de Aldana ide kapcsolódó levelei
KERTÉSZ RÓBERT-KORPÁS ZOLTÁN: A SZOLNOKI VÉGVÁR FELÉPÍTÉSE 1550-1552-BEN ÉS BERNARDO VILLELA DE ALDANA IDE KAPCSOLÓDÓ LEVELEI A városi védművek legkorábbi, meglehetősen tömör leírását 1665-ben Evlia cselebi adja meg az alábbiak szerint:* 553 „És a vár nyugati oldalán, a hídon túl a város elnyújtott négyszög formájú szépséges város. Északi részén és keleti [az utóbbi égtáj helyesen nyugati] oldalán mély árka van, melyben a Zagyva folyik. Ám a tiszai oldalon és a várhoz vezető részben nincsen városfal. E városnak összesen öt bástyája van. Van egy Hatvan vára felé [néző] nagy kapuja és egy gyalogkapuja,”554 A városnak árokkal és palánkkal történő bevédésére tehát csak észak, illetőleg nyugat felől került sor, amit a XVI. század végi metszetek is alátámasztanak.555 A városkapuk építőanyaga azonban nem ismert, ráadásul az egykorú látképeken minden esetben csak egyet, a hangsúlyosabbat jelölték. (4. kép) A palánkfalat az Evlia által lejegyzett módon Wilhelm Dilich könyvében556 és Georg Hoefnagel vedutáján557 egyaránt öt körbástyával jelenítették meg, viszont a stockholmi Királyi Hadilevéltár ábrázolásán558 a számuk nyolcra emelkedik. Az erődítések, illetőleg azok maradványai a XVII-XIX. századi (had)mérnöki felméréseken és történeti térképeken szintén nyomon követhetők.559 A bástyák és a palánkfal G. Delisle egyik tollrajzán azonban teljesen hiányoznak.560 A többi XVII. század végi és XVIII. század eleji munkán eltérő számú és kizárólag háromszög alaprajzú bástyák láthatók: Leopold Hendl-nél (1685) csupán egyetlen egy,561 az 1687. évi rézkarcon három,562 G. Delisle másik tollrajzán (1690 körül) már öt,563 míg Giovanni Morando Visconti színes kéziratos térképén (1706) két bástya.564 Nem tudjuk, hogy Gorové László honnan vette, de szerinte a falnak négy bástyája volt.565 Marosi Endre a metszetek alapján úgy képzelte, hogy a falat eredetileg rondellák erősítették.566 Fortunato di Prati kamarai mérnök 1721-1723-ban készített térképeinek567 elemzése alapján egyértelműen megállapítható, hogy a védelmi funkcióját elvesztő palánkfalait és bástyáit a nyugat felé terjeszkedő Gerzson 1975. 42^43.; KOVÁCS Gyöngyi 1984. 6.; SUGÁR István 1985. 257-258. 553 EVLÍYÁ, Qelebi 2003.136. 554 KERTÉSZ Róbert et al. 2012.111. 555 KERTÉSZ Róbert et al. 2007a. 6-9.3-5. kép. 556 DILICH, Wilhelm 1600. 557 BRAUN, Georg-HOGENBERG, Franz 1617. 558 KISARI BÁLLÁ György 1996.58.137.; KERTÉSZ Róbert et al. 2007a. 7-8.4. kép; KERTÉSZ Róbert-BANA Zsolt 2010.64-65.; KERTÉSZ Róbert 2010. 559 KERTÉSZ Róbert et al. 2007a. 10-15.17-18. 20-28. 7-10.12.15.17-21. 23-26. kép; KERTÉSZ Róbert 2010. 560 KISARI BALLÁ György 2000. 157. 496. Nr. 237.; KERTÉSZ Róbert et al. 2007a. 13-14.9. kép; KERTÉSZ Róbert 2010. 561 KISARI BALLÁ György 2000. 213. 629. Nr. 370.; KERTÉSZ Róbert et al. 2007a. 10-11.7. kép; KERTÉSZ Róbert 2010. 562 KAPOSVÁRI Gyula 1983.163-164. 4. kép; KERTÉSZ Róbert et al. 2007a. 12-13. 8. kép; KERTÉSZ Róbert 2010. 563 KISARI BALLÁ György 2000. 156-157. 496. Nr. 237.; KERTÉSZ Róbert et al. 2007a. 14-15.10. kép; KERTÉSZ Róbert 2010. Kaposvári Gyula tévesen 1685-re keltezte G. Delisle tollrajzát. Lásd: KAPOSVÁRI Gyula 1983.163.3. kép. 564 KAPOSVÁRI Gyula 1983.169-170. 8. kép; KERTÉSZ Róbert et al. 2007a. 17-18.12. kép. Giovanni Morando Visconti 1706 őszén készített térképén a városfalat és az előtte lévő vizesárkot egyaránt feltüntették. Lásd: KERTÉSZ Róbert 2010. 565 GOROVÉ László 1820.22. 566 MAROSI Endre 1974.62. 567 KAPOSVÁRI Gyula 1983.174-177.12-13. kép. város a XVIII. század 20-as éveinek elején bontatta el.568 A vizesárok teljes nyomvonala azonban még több mint egy évszázadig, az 1830-40-es évekig megmaradt.569 Evlia úgy foglalt állást, hogy eredetileg a Zagyva táplálta, de véleményünk szerint ez utóbbi csak magasabb vízszinteknél, áradások alkalmával volt lehetséges.570 A Rákóczi-szabadságharc után régi szerepe erősödött fel, ugyanis a XVIII. század végi571 és XIX. század eleji572 történeti térképek, valamint a talajmechanikai fúrások573 szerint tőle közvetlenül nyugatra helyezkedett el az a mélyebb fekvésű terület, amelyet Tófenék elnevezéssel illettek. (4/8. kép) A lapály vízzel borított felületének nagysága a lehullott csapadékmennyiségtől függően váltakozott: hol kiterjedt, hol egészen összezsugorodott. Nagyobb szárazság idején időlegesen ki is száradhatott. Bőséges esőzés esetén a vízfelesleget a - feltehetően eredetileg természetes vízelvezető csatornaként funkcionáló, majd 1551-1552-ben azt felhasználva a továbbmélyített - sáncárok nyugati szakasza vezette el a Tiszába.574 Ennek legutolsó nyomát az 1861-ben készített II. katonai felmérésen tüntették fel.675 Régészeti források A mezővárosi védművek keltezése kapcsán mind a mai napig egyedül a Kossuth tér 1. szám alatti irodaház 1951. évi alapozásakor felszínre került régészeti leletanyag jelenti a kiindulópontot.576 (4/9. kép) A beruházás az egykori városfalat és a sáncárkot egyaránt érintette. Az utóbbi objektum 7-8 méteres mélységéből származó legkorábbi leletek töröknek, illetve török koriaknak bizonyultak.577 Néhány írott és képi forrás, így az 1552- ben folyamatban lévő építkezésről tudósító levelek,578 valamint az 1553- 1554-ben készített tollrajz, (3. kép) amely a várat késznek mutatja, végül az a tény, hogy oszmán ostrom során meg sem kísérelték a város megvédését, egy ettől eltérő interpretáció körvonalazását is lehetővé teszi. Mindezek figyelembevételével az tűnik a valószínűbbnek, hogy a mezővárosi erődítések kiépítését ugyan 1551-ben megkezdhették, ám azt csak a törökök fejezték be teljesen.579 A munkálatok valamikor az 1552. szeptemberi foglalást követően vehettek új lendületet, és legkésőbb a XVI. század vége előtt zárultak le. 568 KERTÉSZ Róbert 2010. 569 KERTÉSZ Róbert et al. 2007a. 27-28. 38-39. 25. kép; KERTÉSZ Róbert- BANA Zsolt 2010.83.; KERTÉSZ Róbert 2010. 570 KERTÉSZ Róbert et al. 2007a. 38.; KERTÉSZ Róbert-BANA Zsolt 2010.72.; KERTÉSZ Róbert 2010. 571 KERTÉSZ Róbert et al. 2007a. 24-25.18-19. kép; KERTÉSZ Róbert 2010. 572 KERTÉSZ Róbert et al. 2007a. 25-26.21. kép; KERTÉSZ Róbert 2010. 573 KERTÉSZ Róbert et al. 2007a. 37. 35. kép; KERTÉSZ Róbert-BANA Zsolt 2010.69.; KERTÉSZ Róbert 2010. 574 KERTÉSZ Róbert 2012.58. 575 KERTÉSZ Róbert et al. 2007a. 28. 26. kép; KERTÉSZ Róbert-BANA Zsolt 2010.83.; KERTÉSZ Róbert 2010. 576 KAPOSVÁRI Gyula 1956.38-39.1. ábra; KAPOSVÁRI Gyula 1971.85-87.; KAPOSVÁRI Gyula 1971a. 22.; KAPOSVÁRI Gyula 1983. 197. Lásd még: ZSEMLYE Ferenc: A lelkiismeretlen tervezés következménye: 1 millió forint többletkiadás. Szolnok megyei Néplap 1952. április 2. 577 KOVÁCS Gyöngyi 1984.18-19. 578 ÖStA HHStA Hungarica AA Fasc. 63. Konv. B. föl. 131-136. és ÖStA HHStA Hungarica AA Fasc. 66. Konv. A. föl. 188-189. 579 KERTÉSZ Róbert 2010. 419
