Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)

Történettudomány - Kertész Róbert–Korpás Zoltán: A szolnoki végvár felépítése 1550–1552-ben és Bernardo Villela de Aldana ide kapcsolódó levelei

TISICUM XXII.-TÖRTÉNETTUDOMÁNY

napra fenyeget minket, már egy bástyával és három oldatról kerítéssel tudnánk ellenállni. A helyőrség már megtelepedett a bástyánál, ez utóbbit most készítettük 500 vastag fából. Szükség is volt a fára, mert a Tisza és a Zagyva felől is tudják ostromolni,”453 A tábormester következő, november 9-ei levelében újabb, aktuális problémák kerülnek terítékre: „A vár építésén mindent megtesznek amit lehet, bár az időjárás nagyon megnehezíti, és a Tisza áradása körbevette a várat és sok helyen tönkretette az eddigi munkálatokat. Két bástyát befejeztünk, a többi szükséges bástya építés alatt és nem hiányzik más, mint a mellvéd. Egyet már felhúztunk a kazamatáig,”454

Mindezek tükrében teljességgel kizárható, hogy Szolnokon a törökök építőanyagot halmoztak volna fel. Ez pedig már önmagában megkérdőjelezi azt az állítást, hogy az oszmánok 1550 januárjában várépítésbe kezdtek. Ráadásul ezt egyetlen forrás sem támasztja alá, és nem véletlenül, hiszen Áldana itteni szemléje során csak az Ispáni vár „ódon földsáncaival” szembesült.455 A palánkkarók kapcsán fentebb áttekintett forrásokból viszont úgy tűnik, mintha a foglalást megelőzően a királyi csapatok részéről sem lett volna komolyabb előkészítés. Elmaradt ugyanis a fák deponálása, de nem volt mész, sőt még szerszámok sem. Egy hónap elteltével, 1550. október közepére került csak minden a helyére és haladt gördülékenyebben a beruházás.456 Máshol nem akadtunk a nyomára, egyedül don Bernardo 1550. november 9-ei leveléből szerzünk tudomást a vár kazamatájáról.467 Ennek a földtöltés alatti, boltozott helyiségnek a hollétéről nincs pontosabb információnk, de az a legvalószínűbb, hogy egy-egy szakaszuk a bástyaszárnyakban lett kialakítva. Az ellenség fenyegetésének elhárítása érdekében, az idetelepített lövegekből oldalirányban végigpásztázhatták a kurtinák előterét.458 Talán az egyik ágyúkazamata kerülhetett 1879-ben rövid időre napvilágra, amikor a Tisza árvizei által alámosott délkeleti sarokbástya kiszakadt a helyéről és ledőlt, „öreg helyén mintegy 6 méternyi félig beiszapolt alagutat hagyván maga után. ”459 Közel 200 éve, a XIX. század 10-es és 20-as éveinek fordulóján az akkor részben még álló vár bástyáinak magasságát és szélességét Gorové László 6 ölnek, a falak magasságát pedig 8-9 ölnek határozta meg.460 Bécsi öllel (1,89648384 m) számolva, ezek az előbbieknél ~11 méternek, míg az utóbbi esetében -15-17 méternek felelnek meg. A szóban forgó adatokat a kutatók többsége a későbbiekben egy az egyben átvette, és visszavetítette az 1550 őszén meginduló építkezések eredményeként megvalósult palánkerősségre.461 Hild Viktor szerint a falak és bástyák magassága, illetőleg a sánckorona szélessége egyaránt 12 métert tett ki, ám az alapnál a szélesség elérhette a 18-20 métert.462

453 KORPÁS Zoltán 1999.100.

454 KORPÁS Zoltán 1999.102.

455 SZAKÁLY Ferenc-SCHOLZ László 1986.111.

456 KERTÉSZ Róbert 2010.

457 KORPÁS Zoltán 1999.102.

458 KERTÉSZ Róbert 2010.

459 KOSA Károly 2000.136.

460 GOROVÉ László 1820.19.

461 PALUGYAY Imre 1854. 303-304.; GYÁRFÁS István 1879.43.; THALLÓCZY Lajos 1885. 55.; SZENDREI János 1889.126.; CZÍMER Károly 1891. 255.; KOMÁROMY József 1943. 86.; KAPOSVÁRI Gyula 1956. 37.; KAPOSVÁRI Gyula 1971. 84.; NEMES Gerzson 1975. 44.; SZÁNTÓ Imre 1975. 43.; SUGÁR István 1985. 258.; SZÁNTÓ Imre 1985. 44.; SZIKSZAI Mihály 1998. 157.; BAGI Gábor 2000.15-16.; MOLNÁR Erzsébet 2002.11.

462 HILD Viktor 1894.9.

Ezzel szemben az Áldana 1550. szeptember 30-ai levelében foglaltak alapján jóval szerényebb méretekre következtethetünk, ami a Gorové által becsültnek még a harmadát sem tette ki.463 Don Bernardo a délnyugati és északnyugati bástyák magassága kapcsán ugyanis az alábbi megjegyzést teszi: „A két bástya már két és fél öl magasra épült, az építéshez szükséges földet az árokból szedjük fa'”.464 A méret tekintetében ez lényegében egybevág azzal az adattal, amit az oszmánoktól történt 1685. évi visszafoglalás után Peter Ernst Mercy altábornagytól megtudunk, aki arra utasította Pest megye községeit, hogy a vár javításához 2.000 db, „három ölnyire való, egy ember vastagságnál, palánknak való karó fákat szolgáltassatok ide Szolnok várábanT’465 Bécsi öllel számolva, a három öl hosszúságú karók -5,6 m-t tettek ki, amelyeket azonban egy cölöpárokba állítottak. A délnyugat-dunántúli Bajcsavár külső cölöpárkát 1,2-1,5 m mélyre ásták, amelybe a 25-30 cm átmérőjű karókat egymástól 20-30 cm távolságra helyezték.466 Erre figyelemmel a szolnoki vár palánkfalai és bástyái ~4,1^f,4 m magasak lehettek, ami alig valamivel marad el az Áldana által említett két és fél - minden bizonnyal spanyol (1,85 m) - öltől, azaz a -4,6 métertől.467 468 A terepadottságok miatt azonban a relatív szintkülönbség ennél jóval többre rúgott. A bástyák és a kötőgátak jelentős része ugyanis egy magasabb partszakaszon, az egykori ispánsági vár területén helyezkedett el, ahol pedig a felszín alacsonyabban húzódott, feltöltéssel megemelték. Ehhez társult még, hogy a védőművek közvetlen előterében három oldalról vizesárkot ástak, a negyedik felől a Tisza folyt. Evlia cselebi azt írja, hogy „töméspalánkja éppen 15 lépés széles”;468 ami -10 métert tett ki, így kettő vagy több, egymással párhuzamos cölöpárok meglétét valószínűsíthetjük. Georg Hoefnagel vedutája szerint az egyes cölöpsorokat vesszővel fonták össze,469 közüket - Áldana 1550. szeptember 30- án kelt leveléből is adatolhatóan - a várárokból kiásott földdel/agyaggal töltötték ki,470 amit ledöngöltek. Végezetül külső oldalát megtapaszthatták vagy rézsűs feltöltéssel láthatták el úgy, mint ahogy legutóbb Szécsény esetében Mordovin Maxim rekonstruálta.471 Mindenesetre a régészeti analógia alapján becsülhető famennyiségből, illetőleg a Salm főhadparancsnok levelében szereplő adatból472 kiindulva nem túlzunk

463 Nemcsak 15-17 méter magas, hanem még 11 méteres palánkfalat sem lehet építeni, mert szétnyomja a föld. A szatmári várnál ezt írják le a hadmérnökök, bár ott a rossz minőségű altalaj is szerepet játszott a problémában. Lásd: DOMOKOS György 2006.61-69.

464 KORPÁS Zoltán 1999.96. Ennek figyelembevételével a tábormester naplójában erről írtak korrigálhatok: „A várfalat vastag gerendákból emelték, melyet sűrűn, tömören gyeppel töltöttek meg" (SZAKÁLY Ferenc-SCHOLZ László 1986.116.). A talajmechanikai fúrások adatainak elemzése szerint Szolnokon a legfelső recens talajszint alatt cca. 8-10 méter vastag, sárga öntésagyag rétegek húzódnak, amelyek felhasználhatóak palánkfal kivitelezéséhez. Ettől eltérő példa Komárom, amelynek építésekor máshonnan hordták a megfelelő minőségű földet, mert erre a célra a helyszínen lévő nem felelt meg. Lásd: DOMOKOS György 1997.78.

465 HORNYIK János 1862.353-354.

466 VÁNDOR László et al. 1998/2000. 93.; VÁNDOR László-KOVÁCS Gyöngyi 2002.50.

467 KERTÉSZ Róbert 2010.; KERTÉSZ Róbert-SZAKONYI Balázs 2013.5.

468 EVLÍYÁ, Qelebi 2003.135.

469 KERTÉSZ Róbert et al. 2007a. 6.3. kép; KERTÉSZ Róbert 2010.

470 KORPÁS Zoltán 1999.96.

471 MORDOVIN Maxim 2011.155-156.6. kép. A XVI. századi szolnoki vár 3D-s rekonstrukciójára lásd: KERTÉSZ Róbert-SZAKONYI Balázs 2013.4.

472 „a várépítéshez 30.000 karót gyűjtöttek". Lásd: MNL GyMSM SL SVL,

414